(eszt.), l. Dráma.
v. drámaiság, a dráma műforma specifikus sajátságainak érvényesülése akár a szorosan vett szinművekben, akár a lirai és epikai fajokban is; kiemelni az utóbbiaknál szokták. Értik rajta e tények szigoruan okozatos fejlesztését a jellemekből, gyors és fordulatos küzdelmét, általán mentül több tartalmas mozzanatnak mentül rövidebb időre összpontosítását, ami gyakran élénk hatást tesz. D. valamely elbeszélő műben azt jelenti, hogy az epikai részletezés mellőzésével a cselekvény nagy vonásokban, erélyesen és gyors egymásutánban forog le; a lirai művekben (p. a magyar népdalokban) bizonyos jelenetszerüség, mely a lirai mű hátterében fejlődik s a hangulat tulajdonképeni alapjául szolgál.
l. Dráma.
más kifejezés szinészet (l. o.) helyett.
l. Dráma.
és D. statarium, lat. műszavak, melyeknek elsőbbike a mozgalmas, cselekményes, eseménydús drámát jelezte, mig a másikat a csendesebb menetü szinműre alkalmazzák.
A mai kifejlett zeneművészet terén esztetikai tekintetben három különböző irályt különböztetnek meg, és pedig: 1. az egyházi, 2. a kamarai és 3. a drámai zeneirályt. Az egyházi zeneirály körébe tartoznak mindazok a művek, melyek vagy egyenesen az isteni tisztelet magasztosabbá tétele céljából vannak használatban, vagy pedig amelyeknek főintenciójuk az Isten dicsérete, ill. az áhítatosság. Ide tartoznak tehát első sorban az egyházakban használt összes zeneművek, t. i. misék, requiemek, litániák, offertoriumok, graduálék, korálok sat. (l. Egyházi zene). A kamarai zeneirály körét képezi azon zeneszerzemények legnagyobb része, melyek a modern hangversenyek műsorait is képezik, p. Szimfoniák, szerenade-ok, vonós-négyesek, triok stb. és egyes hangszerekre irt darabok, mint szonáták, ábrándok, nocturne-ok sat. (l. Kamarazene). A drámai zenestilus alkotásai főleg azok, melyeket szinpadokon adnak elő, melyebben tehát a drámai elem uralkodik. L. Opera.
(gör.) a. m. a szinművészet iránt táplált hóbortos szenvedély.
(eszt.), a dráma szabályainak összefoglalása, egyes daraboknak az elvek szempontjából való fejtegetése, szükebb értelemben drámának költése. Dramaturg, drámai szabályok fejtegetője, szinikritikus, szinházaknál a darabok olvasója, birálója és javítója, esetleg maga a drámaköltő.
járási székhely Köslin porosz kormányzóságban a Drage és vasút mellett (1890) 5723 lak., akik nagyobbára földmívelők; azonkivül posztókészítéssel is foglalkoznak.