Keletindia déli részén élő ragozó (agglutináló) nyelvek, általában sok tekintetben hasonlók a mi urál-altaji nyelveinkhez, a nélkül, hogy ezekkel egyeredetüek volnának. A ragozás és szóképzés ott is rendesen csak a szóhoz járuló ragok és képzők segítségével történik; néha azonban a szótő magánhangzója is megváltozik. Dravida nyelvek p. a tamul v. tamil, melynek leggazdagabb irodalma van, Madrastól Keletindia déli csucsáig és Cejlon-sziget északi részén divik (1881. 13 millió lélek beszélte); a kanárai Kanárában és Maisszurban (8 millió l.); a telugu v. telinga a Koromandel-parton Haiderabadban és Maissur egy részében (17 millió); a malabári v. malajalam Malabár partvidékén (majdnem 5 millió); továbbá tulu, toda, kota stb. és hozzájuk csatlakozik mint rokon nyelv a beludsisztáni brahui nyelv. V. ö. Cust, The modern languages of the East Indies (London 1878).
l. Turmalin.
(ang. ejtsd: draabek) a. m. vámvisszatérítés. Ha valamely vámterületre bevitt áru megvámoltatván, onnét ismét kivitetik, akkor annak idején megfizetett beviteli vámja mint drawback visszatéríttetik. A D. felvételéhez a beviteli vámról szóló vámhivatali nyugtatvány Angliát kivéve mindenütt mellékelendő, miért is a D. mindenütt valóságos vámvisszatérítés, csak Angliában válik az kiviteli jutalommá olyankor, a mikor egyes beviteli vámmal sujtott, de a belföldön gyártott s igy meg nem vámolt cikkek kivitelénél is kifizetik a D.-ot.
(angol, ejtsd: draaingrum) rövidítése a withdrawing-roomnak, szoba, melybe p. az ebédlőből visszavonulunk, társalgó szoba.
Károly Ferdinánd, Dräxler Manfréd néven német költő, szül. Lembergben 1806 junius 17., megh. Darmstadtban 1879. dec. 31., hol 1853 óta az udvari szinház dramaturgja volt. Előbb jogot és filologiát tanult, azután hosszabb ideig ujságiró, 1845-52. a Darmstädter Zeitung szerkesztője volt. Művei: Romanzen, Lieder und Sonette (1825-29, 2 köt.); Gedichte (1838, 3. kiad. 1848); Freud und leid (1858); Momente (1866), Sonneberg (románc-ciklus, 1845) és számos regény és novella. Költői művei alakilag kiválók, de tartalom és szerkezet tekintetében középszerüek.
(ejtsd: drétn) Mihály, angol költő, szül Harthillban (Warwickshire) 1563., megh. 1631., a westminsteri apátságban temették el. Első műve a The harmonie of the Church (1591., kiadta Dyce, London 1855); erre következett The shepherd's garland (1593) c. pásztorkölteménye. Későbbi munkái: History of the baron's wars (1596); England's heroical epistles (1598); The bataille of Agincourt (1627); Nymphidia (1627). Széltében ismertté tette magát Polyolbion (1613, 2. kiad. 1622; 30 énekből, vagyis körülbelül 30 000 versből áll), c. költeményével, melyben Angolországot fotográfiailag irja le. Works-ai Londoban 1619. és más izben, legutóbb Hooper adta ki őket (London, 1876, 3 köt.); Poems-ei u. o. 1856 jelentek meg (kiadta: Collier).
(ejtsd: dretn in helsz), város Angliában, l. Market-Drayton.
Kornél, van, hollandi fizikus és kemikus. Szül. Alkmarban, 1572., megh. Londonban 1634. Némelyek szerint paraszt szülőktől származott. De az bizonyos, hogy tanult filozofiát, orvostudományt, kémiát és matematikát. Mekanikai és optikai kisérletei által olyan hiressé lett, hogy II. Ferdinánd császár fiainak nevelését reája bizta. Később I. Jakab angol király udvarában élt. D. találta fel a kárminfesték készítését a cochenilleből és ónsóoldatból. De natura elementorum (Hamb. 1621.) c. művében a hőmérő feltalálását akarja magának tulajdonítani, noha ehhez semmi joga sincs.
Henrik, német festő, szül. Drezdában 1822., megh. Anticoll di Campagná-ban 1875. A drezdai akadémiának volt tanítványa és annak ösztöndijával ment 1843. Olaszországba, hol élete végeig megmaradt. Idealisztikus irányu tájképfestő volt, aki a szigoru, stilizált formából indult ki és csak későbben fektetett több sulyt a szinezésre.
1. Gusztáv, német mezőgazda, szül. Clausthalban 1833 junius 18. A jenai, müncheni, hallei egyetemeken tanult, 1867. magántanár lett Göttingában, ahol a mezőgazdasági itnézetet alapította meg. 1869. rendkivüli és 1871. rendes tanár és a mezőgazdasági intézet igazgatója lett ugyanott. Különösen a földművelés- és mezőgazdasági üzem-tannal foglalkozott. Művei: Statik des Landbaues (Göttinga 1869); Der landwirthschaftliche Pachtvertrag (Halle 1871, 2 kötet); Steigerung des Reinertrags durch den Getreidebau (Göttinga 1882); Wirtschaftssystem Lupitz (u. o. 1883); Über Düngungsversuche (u. o. 1884); Henneberggel együtt ő adja ki a Journal für Landwirtschaft c. lapot.
2. D. Károly, német gordonkaművész, szül. Kamentzben 1800 máj. 27., meghalt Drezdában 1873 dec. 1. Dotzauertől tanult, a dessaui hercegi zenekar hangversenymestere volt és kitünő tanár; hiressé lett tanítványai: Coszmann, Grützmacher, Lindner Ág., Schröder K.