török sulymérték, l. Dirhem.
község Horvát-Szlavonországban, Verőc vmegye diakovári j.-ban, (1891) 939 magyar, horvát-szerb és német lak. Mint politikai községnek 5614 lakosa van (közte 947 magyar).
Edvin, német jogász, szül. Oppelnban 1826 jun. 6. Boroszlóban és Berlinben tanult jogot, aztán porosz igazságügyi szolgálatba szegődött, fokról-fokra emelkedett a különböző birói és ügyészi állásokban, mig végre 1879. a lipcsei birodalmi törvényszék tanácselnöke lett. 1889. a berlini kamara-biróság elnökévé nevezték ki és a valóságos titkos főigazságügyi tanácsosi jelleget adományozták neki. 1890. a király a porosz urakházának örökös tagjává és korona-ügyésszé nevezte ki.
Berzászkához tartozó telep Krassó-Szörény vármegye moldovai j.-ban, a Duna bal partján, azon helyen, ahol annak szorosa kezdődik, mely innen Orsováig tart. A dunai gőzhajózásban jelentékeny hely, mivel itt kezdődik a hires aldunai szoros s itt történik az átszállás a nagy gőzösökről az Orsováig közlekedő kisebb gőzhajókra. Kis vizállás idején D.-tól kezdve az egész hajózás szünetelt; ezen baj a most folyó aldunai szabályozás folytán meg fog szünni. D.-n táviróhivatal van; vidékén jelentékeny kőszénbányák vannak a Guttmann testvérek birtokában; az évi termelés (1881) 342 153 q kőszén, a munkások száma 389. D. táján már a XV. sz.-ban létezett vár, melyhez a Csornaiak neve fűzödik. Albert király Drankó várát a hozzátartozó kerülettel és falvakkal Csornai Mihálynak, testvérének Balázsnak, Mihály fiának, Miklósnak, valamint Bizere Miklósnak és örököseinek adományozta hű szolgálatuk fejében; az adománylevél a törökök pusztításai folytán elveszvén, a Pesten tartott országgyülés határozata folytán Hunyady János kormányzó D. várának és kerületének 3/4 részét a Csornaiaknak, negyedik részét Bizereinek örökségi joggal adományozta, minek következtében az aradi káptalan a Csornaiakat D. vár birtokába beigtatta. A XVI. sz.-ban Drynko név alatt említtetik a vár. 1693 szept. 29. Tököly István, midőn a török hadsereg a Dunán felfelé nyomult, D. nevü puszta-toronynál partra szállott. A katonai határőrvidék idejében itt őrállomás volt, mely a berzászkai századhoz és az illyr bánsági határezredhez tartozott. V. ö. Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. Budapest 1878. II. k. 52-55 l.
közs. Horvát-Szlavonország, Verőce vármegye, slatinai j.-ban, (1891) 575 horvát-szerb lak., mint politikai községnek 5282 lakosa van (közte 588 magyar).
közs. Horvát-Szlavonországban, Szerém vmegye županjei j.-ban, (1891) 2128 horvát-szerb, német, tót és magyar lak., vasuti állomás, postahivatal és postatakarékpénztár. Mint politikai községnek 3859 lakosa van (közte 85 magyar).
hollandi tartomány, l. Drenthe.
Romanovics Sándor, orosz államférfiu, szül. Kijevben 1820., megh. u. o. 1888 julius 27. 1838. a hadseregbe lépett s már 1850. ezredes, 1859. pedig tábornok lett. Huzamosb ideig volt katonai attasé a berlini követségnél, azután a kijevi katonai kerület parancsnokává, az orosz-török háboru kitörésekor pedig 1877-ben az aktiv hadsereg hátvédének vezérévé nevezték ki. 1878. Mezencev tábornok meggyilkoltatása után az ugynevezett «harmadik osztály» vezetéséb izták rá a cár titkos irodájában, más szóval a rendőrség élére állították. 1879. márc. 25. Mirszkij nevü nihilista merényletet követett el ellene, de sértetlen maradt. 1880. májusában a birodalmi tanács tagjává, 1881. kijevi kormányzóvá nevezték ki. Itten egy katonai szemle alkalmával az utca közepén napszurást kapva, lováról lefordult és szörnyet halt.
(Drente), Hollandia legkevésbbé népes tartománya Hannover porosz tartomány, és Groningen, Firesland meg Overyssel tartományok közt, 2652 km2 területtel, (1891) 132 495 lak. A sok helyen, különösen K-en mocsárokkal födött föld, csakis a tartomány közepén emelkedik 13-16 m. magasságra, a honnan a kis patakok minden irányban lefolynak. Egyébként az egész D. egyhangu és igen sok helyen kopár v. bozótos sikság. A Drenthei-csatorna (Hoofdvaart) Meppelből Groningenbe visz, az Oranje csatorna a tartományt ÉNy. DK-i irányban, és a Hoogeveeni-csatorna szintén Meppelből K. Ny- irányban szeli át. A földnek csak 13%-a szántóföld (rozsot, zabot, burgonyát és zöldséget terem) és 25% rét és legelő, a többi terméketlen. A marha-, sertés-, juhtenyésztésen meg méhészeten kivül sok embert foglalkoztat a furfaásás, szállítás és eladás. A legnagyobb turfatelepek a K-i részen vannak. Az ipar csupán vászon és durvaposztó szövésére szorítkozik. Csupán két városa van: Assen, a székhely és Meppel, a legnépesebb város. A középkorban a német birodalomhoz tartozott, III. Henrik császár az utrechti püspöknek adta hübérül. 1522. Geldern hercege foglalta el, de már 1536. kénytelen volt ezt V. Károly császárnak átengedni.
(növ.) a. m. sarlóbog, l. Bogvirágzat.