G. W. Mey (növ.), a. m. sarlógyümölcs, a vitorlásviráguak fája, 8 faja Amerika és Afrika tropikus tájain nő. A D. Senegalensis Nees (Pterocarpus erinaceus Lam. szenegali szantalfa) levele szárnyalt, hüvelye csigaszerüen csaknem kerekded alakra összekunkorodik, tüskés, de nem zászlós, mint a közelről rokon Pterocarpusé. Senegál hegyen nő. Kérge sebéből halaványpiros nedv folyik, lassanként sötétebb lesz és megkeményedik. Ez az afrikai kinó (kino verum Africanum sive Gambiense), az amerikai sárkányvérhez (Pterocarpus Draco) hasonlít, régebben orvosság volt, ma a kereskedésből kiszorult.
v. Dordydrepanon (gör.), sarlóalaku vágóeszköz a régi görögöknél, mellyel az ellenség hajóinak kötélzetét vágták el, a célból, hogy vitorláikat többé ne használhassák.
l. Drezda.
város Stafford ang. grófságban, Longton (l. o.) tőszomszédságában, amelynek már tulajdonképen külvárosa.
(ang. ejtsd: dressz), szines öltözék, jelmez; melyet gyalog versenyzők v. jockeyk viselnek versenyzés közben, s mely többnyire két-három különböző szinü selyem kelméből áll, hogy igy az egyének megkülönböztethetők legyenek.
(franc. ejtsd: dresszoár) egyszerübb, vagy változatos alaku polcos állvány, nyilt pohárszék, melynek nincs ajtaja. A szekrényalaku, ajtós pohárszék (buffet) a XVI. sz.-ban váltotta föl a polcos állványt.
l. Hajtány.
(franc.) a. m. valakit valami ügyességre folytonos gyakoroltatással megtanítani; ellentétje az oktatás, amelynél az ok is megvan magyarázva, amiért a dolgot végezni kell. A D.-t főleg állatoknál alkalmazzák, l. Idomítás.
(ejtsd: drő), járási székhely Eure-ot-Loir francia départementban, 33 km.-nyire Chartrestől a Blaise partján, közel a torkolatához, a szép D.-i erdő és vasut mellett, (1891) 9364 lak., faiskolával, bőr-, drótgyártással, vasolvasztókkal és kalapkészítéssel; gabona- és marhavásárokkal. Jelentékenyebb épületei: az 1512-37. épült érdekes városháza, amely a renaissance első jeleit mutatja; a Szt.-Péter temploma igen érdekes üvegfestményekkel és egy régi erőd romjai, amelynek közelében 1815. Fülöp Lajos anyja az orléans-család temetkező helyéül pompás kápolnát építtetetett; e kápolnában temették el 1876. Fülöp Lajost. D. a középkorban Duroccassinus pagus főhelye volt. Fülöp Ágoston 1188. megszerezte a francia koronának; az angolok 1421. elfoglalták. 1562. falai alatt a katolikusok és protestánsok ütköztek meg, amely ütközetben Condé hercege foglyul is esett. D. szülővárosa Rotrou költőnek (megh. 1650); a város emlékére szobrot is állított.
(ejtsd: drevan), falu Cher francia départementban, 4 km.-nyire Saint-Amandtól, a Berry-csatorna mellett, érdekes római régiségekkel; szinházzal, vizvezetékkel stb.