görög néptörzs az ó-korban, melynek mitikus őse Dryops volt s mely a görög hagyomány szerint mint a pelaszg népnek egyik ága, eredetileg Görögországban az Oeta és Parnasszus hegyek között lakott, innen azonban a későbbi időkben a dórok által kiszoríttatott és Epirusz kis tartomány tőlük vette nevét. Ugyancsak e néptörzs telepedett meg Tesszáliában és más helyeken is Görögországban.
1. 200 km. hosszu mellékfolyója a Dünának, Oroszország Ny-i részében. Vitebszk kormányzóságban, Nevel járásban ered és D. alatt torkollik. - 2. az ugyanily nevü járás (3015 km2 ter., 77 847 l.) székhelye Vitebszk orosz kormányzóságban, a D. és Düna összefolyása közelében, erdős mocsaras vidéken, vasut mellett, (1886) 3716 lak., kendertermeléssel és kereskedéssel.
l. Destra.
110 km. hosszu folyó Norvégiában; a Dovrefjelden ered, meredek falu völgyében folyik és Sundelnál a tengerbe szakad.
község Horvát-Szlavonországban, Modrus-Fiume vmegye novi j.-ban, (1891) 1630 horvát lak., haditengerészettel. Mint politikai községnek 2730 lakosa van (közte 3 magyar). D. a rómaiak egyik parti erőde volt; később a D-i hatalmas vár a Frangepánok tulajdona volt. 1544. Frangepán István D. várát nővérének Katalinnak s férjének Zrinyi Miklósnak adta át. Ma csak romjai vannak meg, melyek egy 181 m. magas dombot tetőznek be.
község Horvát-Szlavonországban, Zágráb vmegye nagy-goricai j.-ban, (1891) 1168 horvát lakossal.
szláv neve Dernisnek (l. o.).
község Horvát-Szlavonországban, Belovár-Kőrös vmegye kaproncai j.-ban, (1891) 1385 horvát-szerb lak., vasutállomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Lakói a Dráva folyóban aranyat mosnak.
1. Gusztáv Tivadar, német iró, szül. Drezdában 1811 dec. 26., megh. u. o. 1882 ápr. 25. Iratai leginkább népies humorisztikumok: Humoresken und Satiren (Lipcse 1845); Amarillen und Bartnelken (u. o. 1857); Kunterbunt (Löbau 1865); Humorist. Liedertafel (Lipcse 1863); Bunte Glasuren (Drezda 1865) stb. Irt nehány operaszöveget, vigjátékot, tört. szomorujátékot és regényt.
2. D. Károly Lajos, zeneszerző, az előbbeni testvére, szül. Lipcsében 1803 dec. 21., megh. mint egyházi zenekarmester Augsburgban 1854 aug. 26. Főképen egyházi zenedarabokat szerzett, mint: miséket, requiemeket s a következő oratoriumokat: Bonifacius, Az üdvezitő utolsó órái, Mózes a sinai hegyen stb.
3. D. Móric Vilmos, német filozofus és matematikus Herbart iskolájából, szül. Lipcsében 1802 aug. 16. Ott tanult az egyetemen, ott habilitáltatta magát 1824., ott lett 1826. rendkivüli, 1842. rendes tanára a filozofiának, 1826-tól 1868-ig egyszersmind a matematika r. tanára is volt. Herbart rendszerének egyik oszlopos embere volt Németországban, a legelsők közül való, a kik e rendszer fontosságát fölismerték és hirdették, s mint matematikus, ki a matematika tanításához filozofiai élt, a filozofiába matem. világosságot vitt, e rendszer matematikai részeinek (a lélektanban) védője és fejlesztője. Miután már 1828. kritikai folyóiratokban ismertette Herbart lélektanát és metafizikáját, néhány pedagog. munka után föllépett első nagyobb filoz. művével: Beiträge zur Orientirung über Herbarts System der Philosophie (Lipcse 1834). Ezt követte még ma is becses és közkézen forgó logikája: Neue Darstellung der Logik nach ihren einfachsten Verhältnissen, nebst einem logisch-mathem. Anhang (1836., azóta több izben átdolgozta, 5. kiadás 1887); Quaestionum mathematico-psychologicarum spec I-V. (Lipcse 1836-1839); Grundlehren der Religionsphilosophie (1850); Emp. Psychologie nach naturwissenschaftliche Methode (1842); Erste Grundlehren der math. Psych. (1850); Über die math. Bestimmung der musik. Intervalle (1846); Die moralische Statistik und die menschl. Willensfreiheit (1867); Über die Forbildung der Phil. durch Herbart (1876); Kant's Ding an sich und sein Erfahrungsbegriff (1885). Drobisch nem puszta követője Herbartnak; a metafizikában eltér tőle s a vallásbölcsészetben a filozofiát ki akarja békíteni a vallással; módot talál rá, hogy a személyes istenség fogalmát fölvegye rendszerébe s ethikájának sarkpontjává tegye.
a Hegyes-Drócsa hegység (l. o.) legmagasabb ccsa (837 m.) Arad vármegyében, Szlatinától É.-ra emelkedik. Közvetlenül mellette a kapruca-gurahonci megyei-ut szeli a hegységet.