Károly Frigyes, német költő, szül. Durlachban 1688 dec. 26., megh. Bázelben 1742 jun. 1., mint a kormány tagja. Tehetséges lirikus, ki főleg Brockes hatása alatt irt és maga nagy befolyással volt Hallerre. Költeményei csak halála után jelentek meg (kiadta Spreng, 1743) és azért nem is tettek szélesb körökben hatást. Ellentétben a második sziléziai iskolának üres dagályával, alakilag kifogástalan és tartalmilag értékes költészetet törekedett teremteni. Róla irtak Wackernagel Vilmos (1841. Kisebb műveiben is) és Löhlein Tivadar (a karlsruhei gimn. értesítőjében, 1873).
Vieill. (állat), l. Emu.
(ejtsd: dróm), 1. rohamos folyásu, 110-120 km. hosszu mellékvize a Rhônenak Franciaországban; forrása, a Font-D., Hautes-Alpes département határa közelében, 1500-1800 m. magas hegyek közt van. Először ÉÉNy-nak folyik, fölveszi a Bezt, a Suzet, a Roannet, azután D-nek és ismét NyÉNy-nak fordul, fölveszi a Druise nevü vizeséséről (40 m.) ismeretes Gervannet és Valence alatt torkollik; nem hajózható. - 2. Département Franciaország DK-i részében Isére, Hautes-Alpes, Basses-Alpes, Vaucluse és Ardéche között, 6522 km2 területtel (1891) 306 419 lak. Ny-i része, a Rhône melléke, az egész départementnak mintegy 1/3 része sik; többi részeit nagyobbára mészkőből álló és krétaképződményü, nagy rendetlenségben elterülő hegyek takarják, amelyek Isére és Hautes-Alpes között, a Dévoluy nevü hegytömegben érik el a legnagyobb magasságukat (2405 m.). A D. felső folyása mentén huzódnak el a Vercorsi és Royannaisi hegyek; az előbbieknek D-i folytatása a Glandazi (legmagasabb ccs: 2025 m.), az Ambeli-hegyek és Chaffal-fensik. A département D-i részében a Rochecourbe (1592 m.), Roche Colombe, Angéle-i hegyek (1608 m.), a Miélandre (1450 m.), a de la Lance (1340 m.), Dieu Grâce stb. nevü hegyek terülnek el. D.-ot a Rhône és mellékfolyói: a Bancal, a Galaure, a Bouterne, az Isére, a Savasse, a Véoure,a Drôme és ennek mellékvizei, a Roubion és a Berre öntözik. Az éghajlat általában mérsékelt és egészséges; csupán a magasabb hegyeken válik zorddá. A mélyebben fekvő helyeken az olajfa (2500 ha.), az eperfa (7000 ha.), némely helyen a narancsfa, azután mandula-, dió- és egyéb gyümölcsfák tenyésznek. Régen a szőlővel 30 000 ha.-nyi terület volt beültetve, most alig 14 000; ismeretes borai: a Tain körül termő, Ermitage nevü vörös és a Clairettes de Die nevü fehér. A gabonatermés (1891. 2 millió hl. buza, 260 000 hl. rozs), a szükségletet nem elégíti ki; az olajos növények D. gazdaságában szintén jelentékeny szerepet játszanak. Az állattenyésztés ágai közül csak a sertés-, juh-, méh-, szárnyas- és selyemhernyótenyésztés virágzó. A bányászat anyaga: a vasérc, a barna szén, az épületkő, a márvány; a Pierre-Aiguille-i rózsaszinü gránit keresett cikk. Az ásványvizforrások számosak: ismeretesebbek: a condillaci, condorceti, propiaci stb. Az ipar a selyemfonással és szövéssel, a gyapotkelmék, durva kendők, festett vászon, keztyük, bőrök, agyagedények, olaj, üveg, papiros készítésével és szeszfinomítással foglalkozik. A kereskedelmet a Rhôneon való hajózás és 227 km. hosszu vasuti hálózat mozdítja elő. A département 4 arondissementra van fölosztva; ezek: Valence, Die, Montélimar, Nyons. Fővárosa: Valence. D.-ot nagyobb részt (mintegy 600 000 ha.) a Dauphinéből, Viennois, Valentinois, Diois, Tricastin nevü részeiből, kisebb részt pedig Comtat-Venaissinből és a Provenceból alakították. V. ö. Album du Dauphiné, 4 köt.; Annuaire de la D. és Joanne Geogr. de la D. 1889; Brun-Durand, Dictionnaire de la D. (1891-92).
(állat), az egypúpu teve általánosan ismert neve. L. Teve.
Drumó, Durumó, 1. némely népmesénkben (p. Erdélyi, Népdalok és mondák III., 330) és népkönyvünkben (v. ö. Ipolyi, Magy. Myth. 45) az ördög tulajdonnévül használt neve. Ilyenül fordul elő boszorkányperek vallomásaiban is, a minőkből többet sorol fel Ipolyi i. h. 420. V. ö. u. a. 573. - 2. Szegedi tájszó, amely a hajóvontató kötélnek a vontató lovak hámja hozzákötésére szolgáló csomóját jelenti.
(gör.) a. m. futó, gyorsan futó evezős hadihajók a VIII. és IX. sz.-ban, melyek sokban különböztek az antik hadihajóktól és gályáktól. 100-200, két sorban egymás felett elhelyezett evezőkkel nagy gyorsasággal hajtották, és erős szerkezetü homlokélüket az ellenséges hajók ellen döfésre is használták. Az evező-padokon ülő evezősökön kivül 60-100 katona is volt a hajón, kik a tengeri ütközetekben a hajó elején és közepén kimagasló fedélzeten állottak és onnan az ellenségre lándzsákat, vasdarabokat, köveket és egy az előfedélzeten elhelyezett vaspántokkal összetartott csőből tüzet is dobtak.
(ejtsd: dromr), város Ulster ir tartományban, Down grófságban, 30 km.-nyire Downpatricktől, a Lagan jobb partján, vasut mellett, anglikán püspök székhelye (1891) 2400 lak., vászonszövéssel.
(gör.) a. m. futás, vágtatás, a hellének versenyjátékainál az egyszerü futás, melynél a körülbelül 185 m. hosszu pályát csak egyszer kellett bejárni. Rendszerint gimnáziummal volt összekötve, de voltak külön álló D.-ok is, mint Athénben, Nápolyban.
(ejtsd: droná), Pic vagy Pointe de-, a Szavojai-Alpokban, a Rossére-hegycsoportban fekvő, keskeny, 2949 m. magas hegycsúcs, Wallis svájci Kanton és Torino olasz tartomány határán, a Drance és Dora Baltea közti vizválasztón. Megmászása fárasztó.
város Cuneo olasz tartományban, a Roccabruna és Macra összefolyásánál (1881) 7275 lak., kőbányákkal és selyemtermeléssel; régi kastély romjaival.