város Frankfurt porosz kerületben a Lenzo partján vasut mellett (1890), 5058 lakossal, barnaszénbányákkal, gyapjufonással, posztószövéssel és két gőzmalommal.
György, ujgörög költő, született Ahténben 1849 dec. 9. (ó-naptár). Eddit öt lirai gyüjteményt adott ki: Pókhálók (1880); Cseppkövek (1881); Idillek (1885); Szalmavirágok (1890) és Amaranta (1891). Prózai munkái: Falusi levelek (1882); Három nap a Tinoson (1883); Elbeszélések és visszaemlékezések (1886). Iratait kedves egyszerüség és az érzelmek igazsága jellemzik.
Anette Erzsébet bárónő, német költő, szül. Hülshoff családi birtokon Münster mellett 1797 jan. 10., megh. 1848 május 24. Meersburg várán, sógorának, Lassberg bárónak (l. o.) birtokán, hol betegeskedése miatt 1841 óta lakott. Kitünő tudományos nevelésben részesült, korának számos kiváló férfiával volt személyes ismeretségben s folytatott levélváltást, de folyton küzdött gyenge testének bajaival s nem is ment soha férjhez. Művei: Gedichte (1838); Das geistliche Jahr (vallásos költemények, 1852) és Letzte Gaben (1860). Összes munkáit kiadták Schücking Levin, régi barátja (1878, 3 köt.) és Kreiten Vilmos (1885, 4 köt.). D. a jelen századi német költők közt előkelő helyet foglal el, a nőköltőket mind messze tulhaladja; férfias szellem, mély fölfogás, szerkezeti művészet és alaki tökély jellemzi minden művét. Legjelesebbek hangulatos rajzai és költői elbeszélései, melyek közt több kitünő ballada van. Előszeretettel veszi tárgyait szükebb haája, Wesztfália világából, melynek komor természetét megragadó erővel tudja festeni. Egyes balladái e műfaj remekei közé trtoznak, igy; Die Schlacht im Loener Bruch; Der Geierpfiff, Die Krähen, Sommernachtstraum, Die Schwestern, Die Vergeltung stb. Novellái közül legsikerültebbek: Die Judenbuche. Vallásos költeméneiben buzgó katolikus. Életéről s költészetéről irtak Schücking Levin (2. kiadás 1871), Claassen (2. kiad. 1883), Hüffer (1886), Landois (1890), Jacoby (1890). Levelei 1877. jelentek meg.
Kelemen Ágost, kölni érsek, szül. Münstr városában Westfáliában 1773. jan. 31., megh. Münsterben 1845 okt. 19. A bölcseletet és teologiát szülővárosában tanulta és azután Ferenc testvérével és nevelőjével Olaszországba ment, hol a művészetet tanulmányozta; maga is festett olajban; Bécsen és Drezdán át visszatért Münsterbe, hol bátyja, D. Gáspár Miksa, 1798. május 14. áldozó pappá szentelte. Midőn a franciák Münstert elfoglalták, és Fürstenberg püspök visszavonulni készült, D. teologiai műveltsége, az egyházhoz való hű ragaszkodása és határozott jelleme által már ekkor annyira megnyerte a püspök bizalmát, hogy ez őt 1807. a püspökség kormányzására coadjutornak kandidálta és még ugyanazon évben mint általános helynöknek az egés egyházmegye kormányzását átadta, mely minőségben 1813-ig áldásdúsan működött. A régi káptalannak Napoelon által történt feloszlatása után méltóságáról lemondott, de a pápa kivánságára 1815. az egyházmegye kormányzását ujra átvette, mikor az Poroszországba lett bekebelezve. 1827. testvére a münsteri püspök, püspökké szentelte, és 1835. kölni érsekké lett. D. a porosz katolikus egyházra nézve legválságosabb időben vette át az érsekséget. Előde, Spiegel, Hermesnek tanait pártolta, melyeket a szentszék 1835 szept. 26-án kárhoztatott. Éppen azért D. minden erejéből iparkodott azoknak a fiatalabb papság körében való elterjedését meggátolni, mely irányban való fellépése a kormánynál visszatetszést szült. De még komolyabb és következményeiben fontosabb volt a vegyes házasságok ügyében támadt viszály. III. Frigyes Vilmos király a vegyes házasságokról szóló törvényt, mely szerint az ily házasságokból származó gyermekeknek mind atyjok vallását kellett követni s a katolikus lelkészeknek tiltva volt a gyermeknevelésre vonatkozó ugynevezett reverzálisok kérése, mely törvény eredetileg az ó-porosz tartományok számára hozatott, 1825. a rajnai tartományokra és Wesztfáliára is kiterjesztette. De mivel itt életrevaló katolikus szellem ébredett, határozott ellenállásra talált; a plébánusok püspökeik utasításai szerint a vegyes házasságoknál megtagadtak minden asszisztenciát, hacsak a házasfelek meg nem igérték, hogy a gyermekek kivétel nélkül mind a katolikus vallásban fognak neveltetni. Ezen ellenkezés miatt a kormány a lelkészek közül többeket fenyítő törvényszék elé állíttatott, a püspököket pedig felhívta, hogy a törvény végrehajtására segédkezet nyujtsanak. A püspökök az egész ügyet a szentszék elé terjesztették és VIII. Pius pápa 1830 március 25-ről kelt Litteris altero abhinc anno kezdetü bullájában a következőket rendelte: «Vegyes házasságokat egyházilag megáldani csak akkor szabad, ha a katolikus fél szabad vallásgyakorlata és valamennyi gyermek katolikus nevelése kellőképen biztosítva van; e biztosítás nélkül meg van engedve a passiva assistentia; jövőre Poroszországban a trienti forma meg nem tartásával kötött vegyes házasságok is érvényesekül tekintendők; a multban ekkért kötött házasságokra vonatkozólag pedig a püspökök felhatalmaztatnak, hogy azokat, ha egyéb akadály fenn nem forog, in radice orvosolhassák». A porosz kormány azonban ezen brévével nem volt megelégedve és sikerült a kölni érsekkel, Spiegel gróffal titkos egyezséget kötnie, melynél fogva a plébánosok minden vegyes házasságot megáldjanak anélkül, hogy a jegyeseket megkérdeznénk, mely vallásban fogják gyermekeiket nevelni. Miután a trieri, münsteri és paderborni püspökök ezt a titkos egyezséget szintén elfogadták, mind a négy főpásztor ily értelemben utasította papjait, és ily módon a pápai brévét határozottan kijátszották. De midőn D. lett kölni érsekké, és e titkos egyezség közelebbi megvizsgálásakor meggyőződött, hogy az a pápai brévének nem felel meg, azonnal kinyilatkoztatta, hogy ő a pápai bréve szerint fog intézkedni. Törhetetlenül ragaszkodván e határozatához, a kormány végre erőszakhoz folyamodott, az érseket 1837 november 20. este elfogatta s Minden várába foglyul vitette; egyuttal iratott tett közzé, melyben a várfogságra hurcolt főpapot nemcsak a vegyes házasságok és a hermesianismus ügyében követett magatartásáért rótta meg keményen, de ezenfelül forradalmi üzelmekről is vádolta. Ez erőszak a katolikusokra nemcsak egész Németországban, hanem egész Európában, sőt még Amerikában s nagy hatást tett. XVI. Gergely pápa 1837 december 10. ünnepélyes allokucióban tiltakozott a katolikus püspökök pedig üdvözölték a hitvalló bátor főpapokat a kölni, és az ugyanezen okból börtönre vetett poseni érseket, Dunin Mártont. Még a hermesianus papok is tömegesen sorakoztak érsekük körül; a lelkésze ezután a vegyes házasságok körül való eljárásban csak az egyház törvényei után indultak. A katolikus öntudat oly hatalmasan felébredett, hogy a kormány is célszerünek találta engedni. 1839. év tavaszán az ősz érsek kiszabadult. Minden várából Münsterbe ment. IV. Frigyes-Vilmos király fényes elégtételt szolgáltatott neki, amennyiben ünnepélyesen kiniyilatkoztatta, hogy «sohasem osztotta a gondolatot, hogy az érsek forradalmi üzelmekben részt vett volna». D. az érsekségről önként lemondván, Geissel Jánost, a speyeri püspököt kapta koadjutornak cum spe successionis. 1844. Rómába zarándokolt, hol XVI. Gergely nagy kitüntetéssel fogadta. Művei: Ueber förmliche Wahrheit und kirchliche Freiheit (Frankfurt 1818); Versuch zur Erleichterung d. inneren Gebetes (Münster 1833); Frieden unter der Kirche und dem Staate (Münster 1843); Predigten (u. o. 1843).
(ejtsd: dro), 128 km. hosszu jobboldali mellékfolyója a Garonnenak, Dordogne départementban, Capdrotnál, 239 m. magas dombon ered; Girondeban, Caudrot közelében két ágban torkollik. 64 km. hosszuságban zsilipek segélyével hajózható.
vagy huzal alatt különféle, de kis keresztmetszetü és nagy hosszuságu fémfonalakat értünk. Minden nyujtható fémből készíthetünk drótot, azonban erre a célra leginkább a vasat, acélt, rezet, sárgarezet, alpakkát, ólmot és a nemes fémek közül az aranyat, ezüstöt és platinát használják. A legtöbb D.-t manapság kavart vasból, kavart acélból, Bessemer, Thomas, Martin-Siemens tegély acélból készítik. A vas mellé sorakozik a réz, melyet legujabban igen nagy mennyiségben használnak elektromos vezetékekhez. A puha réz és vas a huzás következtében igen megkeményedik, sőt rideggé is lesz, amin izzítással segítenek. A réz öttetvények közül használják a sárgarezet 40, 331/3, 30 és 20% cinktartalommal. A rézónöttevényeket (a bronzokat) csekély mértékü nyujthatóságuk miatt ritkán használják. A réznikol-cinköntvényt, az u. n. alpakkát vagy ujezüstöt szintén elektromos vezetékekhez használják. A lengyujthatóbb és legpuhább a 60%-50% rezet, 20-25% cinket és 20-25% nikolt tartalmazó alpakka. Ujabban az elektromos vezetékekhez nagyon használják a Weiller-féle sziliciumbronz drótot és a foszforbronz drótot. A nemes fémek közül az ezüstöt rézzel és az aranyat ezüsttel vagy rézzel ötvözik, fém-tisztán csak a platinát használják. A dórt leghasználatosabb keresztmetszete a köralak; az ettől eltérő ovális, négyzetes, lapos, trapéz, háromszög, csillag stb. alaku drótot alakos drótnak (façon vagy dessindrót) nevezik.
[ÁBRA] 1. ábra. Afrikai dróthúzó.
Az ókorban a drótot lemezekből vágott vékony fonalakból kalapálták ki. A gyártásnak ezt a módját a középkorban a dróthuzók váltották föl. A dróthuzáshoz ebben az időben acélból készített és kúpalaku nyilással ellátott huzó vas, továbbá fogó, kalapács és reszelő kellett. A fogót a derékra kötött erős bőrövhöz erősítették. A munkás a falhoz mozoghatóan megerősített hintán ült. A vasat a kalapáccsal és reszelővel kihegyezték és végét a huzó lyukon átdugták, ezt a munkás fogójával megfogta és lábát megfeszítvén hátradőlt, ezután felállott és a kihuzott drótszál tövéhez erősítvén fogóját, megint hátradőlt. Minden ily mozgással mintegy 250 mm. hosszu drótszál keletkezett. Némileg hasonló eljárás divik Van der Decken utleirása szerint Afrika vad népeinél ma is; ez a művelet az 1. ábrából könnyen megérthető.
[ÁBRA] 2. ábra. Dróthuzó padok. Vanuccio Biringuccio 1540-ben megjelent pirotechnikája után.
A leirt kezdeties dróthuzók mellett lassankint elterjedtek a dróthuzó padok is. A 2. ábra szerint a dróthuzásra v. fekvő vagy álló hengert, vagy pedig dobot használtak. Az utóbbiak a finomabb drót gyártására valók voltak. A XIV. században már vizerővel mozgatott dróthuzókat is használtak. A vizi kerék tengelyére forgatót erősítettek, melyet hajtóruddal láttak el; ennek végéhez kapcsolták a fogót, mely a hajtórudnak visszafelé mozgásakor, a forgató hosszának megfelelő hosszuságu drótot huzott; igy tehát ez sem volt még folytonosan működő dróthuzó, de mégis az előző műveletekhez képest a haladás igen nagy volt. Ezeket a dróthuzó malmokat a 3. ábrában előtüntetett módon rendezték be. A dróthuzó malmokat az augsburgi évkönyvek említik legelőször. Tratmüller Chunrad lett volna az, aki 1531-ben, Augsburgban az első drótmalmot felállította. A német drótgyártás fő fészkei Iserlohn, Altena és Lüdenscheid voltak. Franciaországban ezt az ipart Archal Rikárd honosította meg és őt is tartják a dróthuzó gépek föltalálójának, ámbár Archal később működött Tratmüllernél. Az angol drótgyárak csak a XVII. században keletkeztek.
[ÁBRA] 3. ábra. Dróthuzó malom. Vanuccio Biringuccio 1540-ben megjelent pirotechnikája után.
Manapság a drótgyártás sokban eltér a középkorban használatos módoktól. Egészen 5 mmig a drótot 48-50% vastag és 1250-1400 mm. hosszu (20-25 kg. nehéz) vasrudból hengerlik. A 4. és 5. ábra ily dróthengersort láttat: a a három előhenger, b c d e a nyujtó hengerek, f a simító és g a kiegészítő hengerpár. A drót a műveletközben a pontozva előtüntetett utat futja meg. A munkás megfogja a b hengerpár 7. pontjánál kifutó drótot és a c hengerpár 8. pontjánál bedugja. Innen a drót ujból a b hengerpárba (9 pont), ebből pedig ismét a c hengerpárba (10 pont) jut. A g hengerpár közül kifutó drót végét az ott álló munkás a motollához viszi s felmotollálja. Mivel ily módon a hengerekhez sok munkás kell, ujabban a munkásokat vezető csatornákkal pótolják. Mig ilyképen a drótot elkészítik, a vasnak 14 kaliberen kell átfutnia. A hengereket hajtó szijkorongot 30-50 m. kerületi sebességgel járatják. A hengerek gyors forgása azért szükséges, hogy az izzó anyag hengerlés közben ki ne hüljön. Egy izzító kemencével dolgozó dróthengersor havonkint 500-575 tonna, két kemencével 800-900 tonna drótot hengerelhet.
[ÁBRA] 4. és 5. ábra. A dróthengersor elől és felülnézete.
A drótgyártáshoz használnak különleges szerkezetü hengersorokat is. Ilyen a 6. ábrában előtüntetett Roy-féle szerkezet. A vas a1-ből a2 kaliberbe, ebből a felső c vezeték segítségével az a3 a4-be, innen a közbülső c vezeték segítségével az a5 és a6-ba, innen a legalsó c vezeték segítségével az a7-be jut és a8-ból készen fut ki. Említést érdemelnek még Daelen-, Erkenzweig-, Minary-, Böcker-, Hardt-, Garret-, Asbeck-, Osthaus-, Eicken & Comp-, Bansen-, Alpeter & Horst-, Schmidt stb. szerkezete is.
[ÁBRA] 6. ábra. Roy-féle hengersor.
Mivel a hengerek közül kikerült drótot oxidkéreg (reveréteg) vonja be, ezt előbb el kell távolítani, mielőtt a tulajdonképeni dróthuzást elkezdenők, mert a kemény reveréteg a huzó vasakat gyorsan elkoptatná. A reveréteg eltávolítására higított kénsavat használnak (1,0-1,2 rész kénsav 100 rész vizre). Ebben a csávában a drót 3 óráig marad, ezután kiveszik és tiszta vizzel v. mésztejjel elegyített vizzel leöblítik és széntüz felett gyorsan megszárítják. Szoktak a csávához rézgálicot is tenni, hogy a vas fölszine rézburkot kapjon. A rézburku vas könnyebben huzható. Ujabban a drótot mekanikailag is tisztogatják, mert a sav a drót szilárdságára károsan hat. A huzásra előkészített drót egyik végét összeillő hengerek között kihegyezik, ezután a dróthuzó pad motollájára dugják és kihegyezett szabad végét a huzó vason átértetve, a huzó dob fogójába csiptetik. A 7. ábrában a motollát H, a huzó dobot K és a huzó vasat A jeleli. A huzóvas rendszerint acéllap, mely az áthuzandó drót keresztmetszeténél kisebb keresztmetszettel bir. A nyujtási koefficiens mintegy 0,9. Midőn a drót végét a fogóba becsiptetik, a tengelyen lazán ülő K dob csapját az a b kupkerekekkel forgatott tálca nyilásába dutják, ekkor a dob fordul, a drót megfeszül és az érintkező felületek között keletkező dörzsölés a lenyomott csapott állásában megtartja, ugy hogy ezzel együtt a dob is tovább forog. Ha a drót elszakad, vagy a huzó vason teljesen átment, a feszültség megszünik, mire a csapot rugója felszorítja és a dob megáll. Mivel az áthuzás következtében a drót megkeményedik, a huzólyukakon néhányszor áthuzott drótot kilágyítják. E célra a drótot vas- vagy acélüstbe teszik és az üst fedelét betapasztják, hogy friss levegő ne jusson bele. Az üstöt 3-4 órai izzítás után lassan lehütik és a kiszedett drótot a keletkezett vékony reverétegtől pácolással vagy mekánikai uton tisztítják meg. A megtisztított lágy drótot ismét a huzópadba fogják és a kivánt vastagságig tovább nyujtják.
[ÁBRA] 7. ábra. Dróthuzó.
Az ólom- és óndrót készítéséra a 8. ábrabeli sajtót használják. P a vizi erővel nyomott dugattyu, melynek K odorja az a edénybe öntött fémet d rud alakjában nyomja ki.
A tombak, alpakka, nikol, foszforbronz és sárgarézdrótot épp ugy huzzák, mint a vasdrótot. A cinkdrótot lemezből vágott szalagokból huzzák, még pedig gyengén csökkenő nyilásokon át. Az arany, platina és ezüst drótot öntött vagy kovácsolt rudakból huzzák; mivel az arany drága, a legtöbb aranydrótnak ezüst belet adnak. A vörös izzó ezüstrudat körülöntik arannyal és ezt a rudat huzzák át a huzóvasakon. Az aranyfonalakat ugy készítik, hogy az ezüstrud felszinét reszelővel felkarcolják és rákötnek 0,005-0,006 mm. vastag aranylemezeket. Az igy burkolt ezüstrudat faszéntüzön a kötelék elégéseig hevítik, ezután veresvaskővel megdörzsölik s ha lehült, a huzópadon kihuzzák. Ily módon az ezüst drót 1/25000 mm. vastag aranyburkot kap. A hamis v. leoni drót vékony ezüst-, ill. aranyréteggel bevont rézrudból készül. A felsorolt drótfajták közül az iparban leginkább használják a vasdrótot. A kovácsvasdrótból készítik a telegraf- és telefon-vezetékeket, a drótköteleket, a drótszegeket és a drótszöveteket. A fazekak drótozására a jól kilágyított kötődrótot használják. Ujabban szilárdsága miatt nagy tért hódít az acéldrót is, melyet különösen zongorahurok, tük és rugók készítésére használnak. Az u. n. kefedrótból készítik a gyapju- és gyapotkeféket és a galvanizáláshoz használt fémtisztító keféket. Ennek anyaga vas, acél és sárgaréz. A virágdrót kékre v. feketére futtatott vasdrót, ezt a művirágkészítők, aranyművesek stb. használják. A pápaszemdrót rováttal ellátott félgömbölyü acél, réz, ezüst v. aranydrót. A vasdrótot az időjárás behatáa ellen réz-, ón- v. cinkburokkal védik. Magyarország egyetlen drótgyára Salgó-Tarjánban van. A régibb eredetü göllnitzbányai dróthuzókat inkább dróthuzó malmoknak nevezhetjük.
[ÁBRA] 8. ábra. Ólomdrót-sajtó.
Villamos vezetékül használt drótok sok esetben (szigetelés céljából) fonalakkal fonandók be. E célra a paszomániparnál használatos (l. Paszomán) befonó gép szolgál.
l. Pattanó bogár.
A kerítés-drót kifeszítésére a mellékelt ábra módjára szerkesztett, kis készüléket használják, ezt a készüléket hosszukás tok alkotja, melynek közepén áthaladó tengelye egyik végén kapocskerék, másik végén pedig forgató-kar van; az utóbbinak forgatásakor a tengelyre erősített drót felcsavarodik és megfeszül. A tengelyt állásában a kapcsokerékbe akaszkodó kapocs rögzíti meg.
[ÁBRA] Kerítésdrót-feszítő.
alatt egymásba burkolt vagy hullámos drótokból összekötött nagyszemü drótszöveteket értünk. Az itt látható 1-4 ábra a leghasználatosabb alakokat tünteti föl. Nálunk efféle cikkek gyártásával Kollerich Pál és fia budapesti cég foglalkozik. A D.-kat leginkább kerítéshez használják.