Dsasszor

(angolul: Jessore, szanszkrit: Jasohara), a Presidency divizió disztriktusa Bengália brit-indiai főkormányzóságban a Gangesz deltája közepén, 3046 km2 területtel, (1881) 1 577 240 nagyobbára mohammedánus, továbbá hindu lak. A teljesen sik, mocsáros és jól öntözött föld csaknem szakadatlan rizsmező; erdeiben sok a ragadozó. Az ugyanily nevü fővárosa 108 km.-nyire van Kaluttától, a Bairab, a Gangesz-delta egyik ága és vasut mellett (1891) 8495 lak., a benszülöttek részére 1838. alapított iskolával.

Dsaszk

(Rasz-), hegyfok Persia D-i partján az Ormuz-szoros bejáratánál. Az ugynaily nevü helység (3000 lak.) a hegyfoktól ÉÉK-re van.

Dsat

ÉK-indiai árja néptörzs, amely ellentétben a Ganges völgyébe telepedett hindukkal, a brahmanizmust nem vette föl. Demokrata gondolkodásu népség, mely nem fogadta be a kasztrendszert, miért is a hinduk tisztátalan és barbár népnek nézik őket. Messze kiterjedésü földterületen laknak. A D.-k erős, durva, de nemes fajta. Magas termetüek, valóban kaukázusi arckifejezés-el, bátrak és értelmesek. Ők saját magukat «Szing», azaz oroszlánoknak nevezik és Heber szerint ugy testi mint szellemi tekintetben csakugyan megérdemlik a kitüntető nevet. Ők Hindosztán legjobb katonái, Rousselet turáni eredetüeknek mondja a D.-kat. Szellemi kiválóságukat ő is elismeri, sőt egyenesen odáig megy, hogy a D.-okat mint India jövendőbeli vezérnépét állítja fel. Számuk körülbelül 24 millióra tehet.

Dsatak-kirgizek

Igy nevezik az órenburgi és turkesztán területbeli állandóan letepedett kirgizeket. Általában véve szegények. Télen sásból, földből készült kunyhókban, u. n. kibitkákban,. nyáron pedig nemezsátrakban az u. n. urtákban laknak. Az orosz befolyás ruházatukon, lakásaikon, életmódukon stb. szemmelláthatólag észrevehető. Leányikat csak nagy nehezen adják nomádéletü kirgizhez feleségül; valamint bármilyen nehéz munkára is vállalkoznak, hogy ne legyenek kénytelenek ismét a sivatagokba és a nomád életre visszatérni.

Dsauhari

Abu Naszr Iszmá'ilben Hammád a klasszikus arab nyelv hires szótárának (Szaház) szerzője, szül. Fárábban, megh. Nisáburban 1003. Életének nagy részét az arab beduin törzsek között a klasszikus arab nyelvhasználat megfigyelése céljából töltötte; e tanulmány eredménye nagy szótári munkája, mely az arab szótárak módjára nem a kezdő, hanem a szóvégző betük szerint van elrendezve. E munka keleten és nyugaton még mai napig is mint az arab nyelvtudomány legelőkelőbb forrásainak egyike, nagy tekintéllyel van. Keleten többször kiadták (legelőször Búlákban 1282); van belőle persa fordítás Abú-l-Fadl Dsemál al Kurasi-tól Szuráh név alatt (2. kiad. Kalkutta 1832); törökre Wan Kuli fordította. (Konstantin 1728, ujabban 1758, 1802). Irtak hozzá glosszákat, kritikai megjegyzéseket. V. ö. Goldziher, Beiträge z. Geschichte d. Sprachgelehrsamkeit bei den Arabern, 2. füz.: Zur D. Literatur (bécs 1872); Készítettek belőle kivonatokat. Az európai arab szótárirodalom kezdetei (Scheid, Golius munkái) D. munkájának feldolgozásából álltak.

Dsaunpur

(angolul: Jaunpur), 1. Allahabad divizió disztriktusa az ÉNy-i tartományoknak nevezett brit-indiai főkormányzóságban Oudh, Aszamgar, Gazipur, Benaresz és Allahabad közt, 4024 km2 területtel (1881) 1 209 663 lak. Sik, itt-ott hullámos, termékeny és jól művelt terület, amelyet a Gumti, Szai és Barna öntöznek. 2. az ugyanily nevü kerület fővárosa, a Gumti mindkét partján (1881) 44 845 nagyobb felében hindu, kisebb felében mohammedánus lak., néhány szép mecsettel és egy 800 m. kerületü nagy kőépülettel, amelyet a hagyomány szerint 1370. Dehli török uralkodója építtetett és most börtönül használnak.

D. Sc.

Angliában igy rövidítik a Doctor of Science (a természettudományok doktora) cimet.

Dseb

folyó K. Afrikában, l. Jub.

Dsebado

l. Dserba.

Dsebedsi

(török) a dsebe szóból származik, mely páncélt, vértet és általában fegyverzetet jelentett. Innen a D., a zsoldos katonaság, még pedig a gyalogosak egyik csoportja, akik a fegyverekre és lőportárra tartoznak felügyelni. Ők is odákra voltak felosztva, mint a janicsárok, és az egész csoport élén a D. báti állott. Innen ered a dsebeli szó is, mely vértezett katonákat jelent. Továbbá azokat a lovasokat, kiket háboru idején a kisebb és nagyobb hűbéresek, meg a szandsák bégek tartoztak kiállítani jövedelmeik arányában. Dsebelik voltak a karavánok védelmére rendelt lovasok is. V. ö. Thury: Török történetirók.


Kezdőlap

˙