(arab) a. m. hegy, a földrajzi nevekben gyakori. Gibraltar ez eredeti arab névből D. Tárik van összerántva.
város török Arábiában, l. Dsidda.
(arab, nőn. dsedide) a. m. uj, keleti helynevekben igen gyakran fordul elő; a törökben ugyanily alkalmazással a jeni szó felel meg neki, p. Jeni-Sehr stb.
l. Dsihangir.
(arab kölcsönszó ebből: Géhinnóm, Gehenna), a pokol közönséges neve a mohammedánoknál.
(Dzihol), l. Sehol.
a persa misztikus költők legkitünőbbje, szül. Balkhban 1207., megh. Koniában 1273. Atyja, Beháuddin, jeles jogtudós volt, ki egyik politikai beszédével magára haragítván a királyt, kénytelen volt Balkhot elhagyni. A menekültek, az atya és fiu Nisapurban találkoztak a nagy szufi szenttel, Feriduddin Attár-ral. Attárnak ugy megtetszett a fiatal Rumi, hogy azt Aszrárnámehjével (titkok könyve) megajándékozva, megjövendölte atyjának, hogy eljön majd az idő, mikor ez a gyermek ujra fölélesztendi az isteni szerelem és a vallásosság tüzét. Sok ide-oda csatangolás után végre a kis-ázsiai Koniában találtak menhelyet. Az öreg jogtudós, Beháuddin, 1234-ig itt élt. Halála után követte őt tanszékén fia, D. Koniától nyerte a Rumi nevet is. D. alapította a meuvelik dervis rendjét. Ő vitte be a zenét és szentesítette a szufiknál már előbb szokásban volt vallásos táncot. A divánjában összegyüjtött lirai költeményei valódi gyöngyei a persa költészetnek Mesznevi cim alatt kiadott vallásos verses beszélyei, melyek egyes hitbölcseleti igazságokat bizonyítanak, rendkivüli tiszteletnek tárgyai keleten. Tagadhatatlanul nagy költői tehetség műve ez a negyvenezer verssorból álló költemény, de azért sok olyan van benne, ami európai szempontból nézve a a dolgot, nem épen épületes olvasmány. Az eredeti szöveg keleten több kiadást ért. Van három kőnyomatu kiadása Bombayből (1847-1850-1851) Tebriz- és Teheránban is kiadták. Legjobb kiadása párhuzamos török verses fordítással hat nagy folio kötetben Bulákban jelent meg 1835. és ujabban 1852. Említést érdemel még az 1872. konstantinápolyi kiadás 7 kötetben. Németre kivonatosan Rosen fordított belőle: Mesnewi oder Doppelverse (Lipcse 1849); angolra Redhouse (1881) és Whinfield (1887) szintén csak részben fordították le a Mesznevit.
(ang., Jhelum, szankszkritul: Vitaszta), a görögk Hydaspés-e, 790 km. hosszu folyó K.-India ÉNy-i részében, a legnyugatibb az Indus négy nagy mellékfolyója közül. Több forrásból keletkezik Iszlamabadnál, amelyek közül a Lidar, a fő forráspatak Kászmirban, a Gvasbari csucson ered; átfolyik a Valar tavon és Baramulanál sellőket meg vizeséseket alkot s azután letér a Pendsabra. Dny-i és azután D-i irányu folyás után az é. sz. 31°10' alatt a Csinabbal egyesül. Kázsmirban Bihatnak v. Vihatnak nevezik.
török helység, l. Dsulamerg.
(El-), falu Tunisz K-i részében a Kairuan-tótól DK-re mintegy 1000 lak., a D. az antik Thysdrus vagyis Thysdritana kolónia helyén áll; a számos római épületmaradványok közül a legjelentékenyebb a még nagyjából máig is fennálló négyszögletü cirkusz, négy egymás fölé helyezett oszlopsorral; hossza 149, szélessége 124, magassága 30 m. lehetett; szépségre ésnagyságra nézve megközelíthette a római kolosszeumot.