(arab) a. m. sziget, a geografiai nevekben gyakran fordul elő és nemcsak szigetet, hanem félszigetet is jelöl. D.-t al-' arab a. m. Arábia, Móra d. szi a. m. Mórea félszigete; Krim d. szi. Krimia félszigete. Mezopotámiát is D.-nek nevezik.
sziklás sziget a Bab-el-Mandeb szorosban.
Achmed, török pasa, megh. 1804., kit kegyetlen természetéért «vérengző Achmed»-nek is neveztek. Boszniából származott s egy ideig Ali bej rabszolgája volt Egyiptomban, de azután urát elárulta; a neki Bonaparte által felajánlott szövetséget visszautasítván, kegyetlenül üldözte a franciákat. Mindezek jutalmául a török szultán akre-i pasává nevezte ki.
l. Dsanszi.
a. m. 2-21/2 m. hosszu dsidákkal felfegyverzett könnyü lovasság. Nálunk főleg a lengyel, vagy legalább lengyeles egyenruhát viselő lovasságot (l. Ulánok) nevezik D.-nak, habár most már nem is harcolnak dsidákkal, amint p. seregeinkben is éppugy vannak felvegyverezve, mint a többi lovasság.
(Dsedda), város Hedsaz török tartományban, a Vörös-tenger partján, 95 km.-nyire Mekkától, amelynek kikötője, 17-18 000 lak. Az egy km.-nél valamivel hosszabb és 1/2 km. széles város jól épült; utcái szélesek és szellősek; a házak kőből valók és nagyobbára kétemeletesek; a bazárok jók és számosak; a szárazföldi részről kőfallal van kerítve; fa és növényzet környékén alig látható. A város éghajlata egészségtelen és igen meleg, különösen juliusban és augusztusban, amikor a hőmérő 37 °-nál is többet mutat. A falakon kivül van az ugynevezett «Éva sirja», amelyet a mohammedánusok nagy tiszteletben tartanak. A kikötője a korallzátonyok miatt egy kissé nehezen hozzáférhető. Mindamellett fontosságát ennek köszönheti, mert a mohammedánusok, akik Mekkába zárándokolnak, nagyobbára itt kötnek ki; évenként mintegy 50 000 zarándok fordul meg benne. Az élénk zarándokforgalom jelentékeny kereskedelmi forgalmat is támasztott; évenként több mint 10 millió frt az értéke az áruforgalomnak. A beviteli cikkek: szövött áruk, buza, tea, cukor, árpa, rizs, vaj, fűszerek, szőnyeg, fa stb.; a kivitelé: gyöngyház, állati bőrök, datolya, lovak, méz és viaszk. D. 1840 óta van török uralom alatt. 1858. a mohammedánusok a benne lakó keresztények ellen fellázadtak és az angol alkonzult és a francia konzult is meggyilkolták. E miatt még ugyanazon évben egy angol hajó három napig bombázta. A roppant zarándok-forgalomnak van káros hatása is, amennyiben a zsufolt és tisztátalan D.-i házakban a kolera szokott tanyát ütni, melyet azután a trieszti és fiumei hajók egynéhányszor már hazánkba is elhoztak.
(a rómaiak Igilgilis-e), kikötőváros Constantine algeriai départementban, 60 km.-nyire Bougietól (1891) 5843 lak. A kis félszigeten épült várost sáncok és a közeli magaslatokon hét kis erőd védelmezi. 1856. egy földrengés csaknem egészen romba döntötte; azóta nemcsak a mór városrész épült fel ujra szebben, de a sáncokon kivül, egészen európai jellegre való városrész is keletkezett. Környéke gazdag és termékeny; csekély kereskedelmet üz gyapjuval, bőrökkel, fával és gabonával. E kereskedelem felvirágzásának akadálya D. kikötőjének ama tulajdonsága, hogy a zord időjárásban ki van téve az északi szeleknek. Védelmére a kellő építkezések még nem történtek meg. A franciák először 1664 jul. 22-én foglalták el, de kevéssel utóbb kénytelenek voltak visszaadni a törököknek. Véglegesen 1839 máj. 13-án kerítették birtokukba.
l. Bakcsiszeráj.
város K.-Indiában, l. Dvaraka.
(Equus hemionus Pall), az egypatások rendjében a lófélék (Equidae) családjába tartozó, majdnem lónagyságu állatfaj; feje hosszu, keskeny, lapos; orrlyukai mélyen állanak, nyaka gyenge, fülei felfelé állanak; rövid, sötét szinü sörénye felfelé áll; hátán sötét sáv vonul végig; téli szőrözete hosszu, világosbarna, a nyári ellenben rövidebb, vöröses-barnasárga, orra ezüstfehér, nyaka, feje, háta és lábai világosbarna, hasa és patái fehérek. Nyerít, mint a ló. Hazája a középázsiai puszták, ahol 20-ával legelész egy csapatban egy idős mén felügyelete alatt; husáért és bőréért vadásszák; megszelidíteni nem lehet, de a szamárral, a quaggával és zebrával való keresztezése sikerül.