falu Szaratov orosz kormányzóságban, 52 km.-nyire Caricintől a Volga jobb partján, (18891) 14 543 lak., bőrcserzéssel és mustárkészítéssel, halászattal és jelentékeny dinnyetermesztéssel; nagy vásárokkal. Azelőtt a volgai kozákok hetmanjának volt székhelye.
1. kisközség Liptó vm. olaszi j.-ban, (1891) 601 tót lak., antimonbányájának bányamértéke 20,6 ha., 1891. évi termelése a király-lubellai és bocai bányákéval együtt 8200 q. antimonérc volt 101 650 frt értékben. A bánya Demuth Károly tulajdona. 2. D. község Horvát-Szlavonországban Belovár-Kőrös vmegye kii j.-ban, (1891) 689 horvát-szerb és cseh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Mint politikai községnek 3189 lakosa van.
község Horvát-Szlavonországban Modrus-Fiume vmegye ogulini j.-ban, (1891) 1194 horvát-szerb lak.
község, Horvát-Szlavonországban, Varasd vmegye klanjeci j.-ban, (1891) 1250 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(ejtsd: dübré) Vital Gábor, francia szobrász, szül. Párisban 1818., Ramey tanítványa. Legnevezetesebb művei: Sully, Clodion, Lannes marsall, Joséphine császárné szobrai Párisban, Szt. Benedek szobra a párisi St.-Étienne-du-Mont, Szt. Ambrusé a szt. Háromság templomban, a Nyár az uj Lonore-on. Továbbá Jeanne Hachette emlékszobra Beauvais-ben. Jeanne d'Arc orleansi emlékszobrának domborművei, I. Napoléon lovasszobra Rouen-ban, Fesch biboros és Sampiero-Corso szobrai Ajaccióban, Bonaparte József királyé Corteban (Korzika). Tőle való a párisi Gaité szinház oromcsoportozata is.
kisközség Ung vármegye bereznai j.-ban, (1891) 1200 rutén lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Vidékén jó kaolinföld fordul elő, mely porcellánkészítésre alkalmas.
község Horvát-Szlavonországban, Varasd vármegye klanjeci j.-ban, (191) 112 horvát lak.
szláv neve Raguzának (l. o.).
Jakab, svájci államférfiu, szül. Affolternben (Zürich-kanton) 1822., megh. Laussanneban 1879 jan. 13. Jogi tanulmányainak elvégzése után mint biró, államügyész és rendőrigazgató működött. 1849. a nemzeti tanácsba lépett s 1854. annak elnökévé választatott. 1864. a szövetségi tanács elnöke lett. Sokáig küzdött azon áramlat ellen, hogy a szövetség alkotmánya a központosítás érdekében m egváloztattassék s midőn ezen áramlat 1874. mégis győzött; visszavonult a politikai élettől. A Zürich mellett emelkedő Üttli hegyen emlékszobrot állítottak neki. Leghiresebb műve: Die schweiz. Demokratie in ihrer Fortentwicklung (1868). V. ö. Zehnder, Jak. D., ein Schweizer Republikaner (Zürich 1880).
morva grófi család, mely 1608 dec. 11. kapta a bárói, 1810 máj. 5. pedig a grófi rangot. Jelenleg két ágban virágzik; az idősebbiknek feje Guido, szül. 1835., nyugd. vezérőrnagy a közös hadseregben, jelenleg a brünni tartománygyülés s az osztr. birod. gyülésnek befolyásos tagja, az ugyn. középpárt hive. Az ifj. ág szeniorja Adolf, szül. 1833., tartalékos ezredes; másdok neje Pálffy Gizella grófnő. Ennek öccse Viktor, maltézi lovag, táborszernagy és osztrák-magyar követ a madridi udvarnál.