(lat.) a. m. vezetése és felügyelete alatt, jeligéje a francia szentlélek-rendnek; többesben is, igy: «ducibus et auspiciis».
(ejtsd: düszerszó) Androuet Jakab, francia építő és véső, szül. Párisban v. Orleansban 1510., halála idejét és helyét nem tudják. Építő volt, de nevezetesebb mint rézmetsző és véső. Legfontosabb műve a Les plus excellents Bastiments de France cimü, mely több, most már romba dőlt kastélyrajzot tartalmaz. D. groteszkjei, diszítményei nagy befolyással voltak a dekorativ művészetekre. Fia, D. Androuet Jakab, megh. 1614., 1578. a Pont-Neuf-öt építette Párisban. Ennek fia, D. Androuet János, 1624-30. a Sully- és Bretonuillier-hôtelt építette; 1639. a Pont au Change építését kezdte meg Párisban.
nevü cseh papot tett Szent László az általa alapított zágrábi egyházmegye első püspökévé.
(ejtsd: dü salyü) Pál Belloni, francia afrika utazó, szül. Párisban 1835. Atyja a Gabun mellékén kereskedett és azáltal ő is korán megismerkedett az ottani állapotokkal és nyelvekkel és már 1851. több utazást tett azon a vidéken. 1855. a filadelfiai Academy of Natural Sciences a Kongo forrásának fölkeresésével bizta meg. Négy évi utazásairól szóló utleirása Explorations and adventures in Equatorial Africa (Lond. 1861. Németül Berlin 1862.), melynek megbizhatóságában több tudós kételkedett. Későbbi utazók azonban nagyobbrészt igazolták megtámadott állításait. Ez utjáról hozta D. Európába az első eleven gorillát. 1863-65. az Ogové torkolatától ujra messzire behatolt Afrikába és számos helymeghatározási, magassági, természettudományi és néprajzi adatot gyüjtött, amelyekt A journey to Ashangoland and Equatorial Africa (Lond. 1867; francia bővített kiad. L'Afrique sauvage. 1868.), My Apingi kingdom, with life in the great Sahara (Lond. 1870.) és The country of the dwarfs (u. o. 1872.) cimü műveiben tett közzé. Egy ujabb, skandináviai és finnországi utazásáról szól The land of the midright sun (London 1881.) cimü műve.
(ejtsd: düsanzs) Gáspár, francia rézmetsző, szül. Párisban 1662., megh. u. o. 1757., Audrau János tanítványa, különösen szeretett Correggio után dolgozni (Jupiter és Jó, Léda, Danaé), résztvett a Galeria du Palais de Luxembourg metszeteinek készítésében.
1. Antal marquis, franc. pénzügyi ember, szül. Toulouseban 1655., megh. Párisban 1738 jun. 7. Ügynök, majd pénztárnok volt s szerencsés üzletekkel, kolosszális vagyonra tett szert. Ő alapította az É.-amerikai Lousiana francia koloniát, melyre 1712. kapott szabadlevelet. Ő építette az Oise-t és Somme-t összekötő s róla elnevezett csatornát is, l. Crozat-csatorna.
2. D. Károly Mária Tannegui gróf, francia államférfi, született Párisban 1803 február 19-én, meghalt u. o. 1867 november 6. Mint közgazdasági iró egyike a Globe alapítóinak. 1833. képviselő, 1834. kereskedelmi, 1836. pénzügyminiszter lett s 1837. Guizot-val együtt visszavonult, de 1839. megint belügyminiszter s rövid ideig külügyminiszter volt a Soult-féle miniszteriumban. A februári forradalom után többnyire Angliában élt, hol az Orleans-ok érdekében működött. Kiválóbb művei: Documents statistiques sur la France (Páris, 1834); Traité de la charité dans ses rapports avec l'état moral etc. des classes inférieures de la société. (Paris, 1829). V. ö. Vitet, Le comte D. (Paris, 1875. 2. kiad.).
Gabriella Emilia, l. Chatelet.
Keszler József irói álneve.
(franc. ejtsd: düsé), Franciaországban oly birtokot jelentett, melyet közvetetlenül a korona adott hűbérbe, s mely birtokosának a hercegi cimet biztosította. Kétféle D.-t különböztetnek meg, az u. n. D.-pairie, melynek birtokosa egyuttal a pair ranggal is birt, mig a D.-simple (vagy d. par simple brevet) csak puszta cim volt.
(ejtsd: düsé d'vánszi) József Ferenc, francia tragédia-iró, szül. Párisban 1688 okt. 29., megh. 1764 dec. 14. Három bibliai tárgyu tragédiájával: Absalon (1712); Débora (1712); Jonathas (1714) megnyerte Maintenon asszony kegyét, s komornyiki állást s bőséges évdíjat kapott. Azonkivül több szövegkönyvet irt operákhoz; ezek Théâtre édifiant cimen jelentek meg (Paris, 1757).