(ejtsd: dömmbartn), 1. grófság Skóciában, két elkülönített része Perth, Stirling, Lanark, Renfrew és a Clyde-öböl közt fekszik. Területe: 699 km2, lakóinak száma (1891) 94 511. Nagyobbára a Highlands kiágazásai takarják, amelyek közt a Ben Voirlich (963 m.) a legmagasabb. DK-i része és a Loch Lomondból a Clydeba folyó Leven völgye sik. Földjében, amelynek csak 27%-át művelik, sok a vasérc, a szén és pala. A Glasgow felőli részében nagyon virágzik a gyapju-, pamut-, vas- és papiripar. A Macgregor és Macfarlane clanok egykori székhelye, amelyen keresztül a rómaiak az Antoninus falát építették, régebben Lennox nevet viselt. Székhelye D. - 2. az ugyanily nevü grófság fővárosa, 20 km.-nyire Glasgowtól, a Clyde és Leven összefolyásánál, vasut mellett (1891) 16 908 lak., musselinkészítéssel, üveggyártással. D. a középkorban Strathelwyd nevü gael királyságnak volt székhelye. Szép kastélyának, a régi Dunbrittonnak, az Ossian Balclutha-jának, egy 170 m. magas bazalt sziklán gyönyörü a fekvése. Benne őrzik Wallacenak a skótok egy népszerü hősének kardját.
kisközség Arad vmegye radnai j.-ban (1891) 1146 oláh lak. 1471-ből van nyoma oklevelekben.
(ang. ejtsd: dömm só), Angliában a pantomimikának s mindenfajta álarcos játéknak elnevezése.
(ejtsd: dümeril), 1. Ágost, francia zoologus, szül. Párisban 1812 nov. 30., megh. ugyanott 1870 nov. 12. Az orvostudományokat tanulta és 1847. a Collége Chaptalban a geologia tanára lett. Zoologiai munkái közül nevezetesebb a Histoire naturelle des poissons, mely két kötetben 1865-70. jelent meg Párisban.
2. D. André Mária Constant, francia zoologus, az előbbinek apja, szül. Amiensben 1774 jan. 1., megh. 1860 aug. 2. Párisban az orvosi tudományokat tanulta s aztán 1800. a párisi École de médicine-ben a boncolástan és élettan tanára lett. 1818. a patologiai tanszéket vette át, nemsokára ezután pedig Lacépédes utóda lett a természetrajzi muzeumnál. Állását 1857. hagyta el. Több zoologiai munkát irt, melyek között nevezetesebbek: Zoologie analytique (Páris 1806); Traité élémentaire d'histoire naturelle (Páris 1830); Ichthyologie analytique (Páris 1856). Bibron társaságában megirta az Erpéteologie générale c. nagy művét a csuszómászókról, mely kilenc kötetben jelent meg s az addig ismert összes fajok rendszeres ismertetését tartalmazza. Egy más munkájában aztán a rovarokkal is foglalkozik, melynek cime Entomologie analytique.
3. D. Edélestand, francia tudós, szül. Valognesban 1801., meghalt Passyban 1871 máj. 21. Munkásságát 1846. régi francia könyvek kiadásával kezdte meg, de különös érdemeket a középkori latin költői munkák kiadásával szerzett; ilyen kiadványok: Poésies populaires latines antérieures aus XIIe siécle (Páris 1843); Poésies latines du moyen âge (1861); Études sur quelques points d'archéologie et d'histoire littéraire (1862). A szinészet történetével is többször foglalkozott; idevágó munkái: Origines latines du théâtre moderne (1849) és Histoire de la comédie (1864-69).
(ejtsd: dümerszan) Teofil Marion, francia nummazmatikus és vaudeville-iró, szül. Issoudunben 1780 jan. 4., megh. Párisban 1849 ápr. 13. Mionet társaságában a pénzeket Eckhel rendszere szerint osztályozta. Korán fellépett mint vaudeville-iró is s 1798-99. 18 darabot irt; ilyenek: Arlequin perruquier ou les tętes á la Titus, Sans prétention, L'ange et le diable stb. Darabjai közt legnagyobb sikert ért el Les Saltimbanques (1838), melyet bizonyos tekintetben klasszikusnak tartanak. További darabjai: M. Botte (1803); Les Anglaises pour rire (1814); Mad. Gibou et Mad. Pochet (1832). Régészeti munkája: Notice des monuments exposés dans la cabinet des médailles et antiques (1819). Kiadott egy francia népdalgyüjteményt is: Chansons nationales et populaires de la France (1845, uj kiad. 1866), valamint a dal történetét: Histoire de la chanson (1845).
Mária Franciska Marchend, francia szinésznő, született Alençon mellett 1711 okt. 7., megh. Boulogneban 1803 febr. 20-án. 1737. lépett fel mint Klytemnestra a párisi Théâtre françaisban; kizárólag tragikai szerepeket játszott, melyekre nagy tehetsége volt. 1738 óta társtagja volt a Théâtre françaisnak, s 1776. vonult vissza a szinpadtól. V. ö. Coste d'Arnobat: Mémoires de Marie-Françoise D. (Páris 1800).
az állatok latin neve után a Dumeril Andr. és Bibron nevének megrövidítése, kik különösen a csuszómászókkal foglalkoztak.
(ejtsd: dömfrisz), 1. grófság Skócia D.-i részében, Anglia, a Solway-öböl, Kirkcudbright, Ayr, Lanark, Peebles, Selkirk és Roxburgh közt, 2858 km2 területtel, (1891) 74 038 lak. Legnagyobb emelkedései: a Hart Fell (804 m.), a Tweed forrásánál, a Black Larg (791 m.), a Nith eredeténél, és a Louter Hill (768 m.) a Clyde felső részében. A Solway-öbölbe torkoló Esk, Nith és Annan völgyei a grófság fővölgyei. ÉNy-i részében a Nith forrásánál nagy szénbányái vannak; egyéb ásványországi kincsei az ólom, a réz, antimon és gipsz. Az alig 1/3-ában megmüvelt föld főtermékei a zab és burgonya. Az állattenyésztés virágzó; a D-i sonkák ismeretesek az angol piacokon. A gyapju- és pamutszövés a sikság számos lakóját foglalkoztatja. A Solway-öböl m elletti lakosság élénk parti kereskedést üz. A grófságban sok a régiség; brit és római tábormaradványok, tornyok, dán oszlopok és romban heverő kastélyok. Székhelye D. - 2. az ugyanily nevü grófság fővárosa, a Nith balpartján, 14 km.-nyire a torkolatától, vasut mellett, (1891) 13 074 lak., kalap-, harisnya-, cipő-, kosárkészítéssel, gyapjuszövéssel, bőr- és sörgyártással, élénk marha- és sertéskereskedéssel. 120 tonnás hajók egészen a városba juthatnak el. A város egyik temetőjében van Burns Róbert költőnek mauzoleuma.
(ejtsd: dömmfrisz börgsz), skót városok (Dumfries, Annan, Kirkcudbright, Lochmaben és Sanquhar) csoportja, amelyek együttesen választanak egy képviselőt.
l. Duma.