török város, l. Durazzo.
(lat.) a. m. kemény, durva.
(ejtsd: dürütt) József Ferenc gróf, frrancia tábornok, szül. 1767 jul. 14., megh. Ypernben 1827 aug. 18. 1792. lépett a hadseregbe s a forradalom háboruiban fokról-fokra emelkedett. Napoleon 1803. a toulousei hadosztály parancsnokává nevezte ki. Az Ausztria ellen viselt háborukban az olasz hadsereg soraiban küzdött; kitünt 1809. a győri ütközetben. Később Amsterdam kormányzója, 1812. Berlin parancsnoka lett. Küzdött továbbá Lützen-, Bautzen-, Dennevitz- és Lipcsénél. A francia hadsereg visszavonulása alkalmával Freiburgnál megmentette a francia tüzérséget s Metzet védelmi állapotba helyezte. A párisi béke után XVIII. Lajos a metzi 3-ik katonai divizio parancsnokává nevezte ki, de a 100 nap alatt mégis Napeoleonhoz pártolt s a waterlooi csatában kétségbeesett hősiességgel küzdött. A második párisi béke után alkalmazás nélkül maradt.
(ejtsd: dürüi) 1. Albert, D. Viktor fia, francia iró, szül. Párisban 1844 jan. 3., megh. Párisban 1887 aug. 12. Résztvett mint önkéntes az 1870. háboruban, és német fogságba került. 1891. a párisi műegyetemhez nevezték ki a francia irodalomtörténet tanárának. Művei: L'instruction publique et la révolution (Páris 1882); Hoche et Marceau (u. o. 1888); Études d'histoire militaires sur la révolution et l'empire (u. o. 1889).
2. D. György, francia iró, az előbbinek öccse, szül. Párisba 1853 márc. 10. A történelmet tanította Algerban, Versaillesban és 1885-ig Párisban a IV. Henrik nevét viselő liceumban. 1891. a párisi École politechnique-ra nevezték ki a francia irodalomtörténet tanárának. Művei: Histoire de Turenne (1880); Histoire sommaire de la France (1881); Petite histoire popilaire de la France (1881); Le Cardinal Carlo Carafa, étude sur le pontificat de Paul IV (1883) címü művét az akadémia megkoszoruzta. Irt azonkivül D. számos kedvelt regényt is; ilyenek: Andrée (Páris 1884); Le garde du corps (u. o. 1885); L'unisson (u. o. 1887); Victoire d'âme (u. o. 1888); La fin de ręve (u. o. 1889). stb.
3. D. Viktor, francia történetiró, közoktatásügyi miniszter, szül. Párisban 1811. szept. 11. Tanult a párisi École normaleban és 1833. a Collége Henri IV. intézetben a történelem tanára lett. 1861. a párisi középiskolák felügyelőjének és a történelem tanárának nevezték ki a műegyetemen. Közreműködött III. Napoleonnak Julius Caesar c. nagy műve megirásában, mire a császár 1863. közoktatásügyi miniszterré tette. Ezen állásában D. hat esztendeig áldásos működést fejtett ki: a középiskolákba ujra behozta a bölcsészeti tanulmányokat, s tanszéket állított a modern történelemnek; javított a néptanítók helyzetén, elrendelte a tornatanítást, alapított állami leányiskolákat s megteremté az École des hautes études-t stb. Behozta továbbá az u. n. conférences littérairest. Egyéb reformtervei, mint az általános iskola-kényszer s az ingyenes népoktatás, a klerikálisok makacs ellenszegülésén szenvedtek hajótörést. Engedvén végre az ellene intézett heves támadásoknak, állásáról 1869. lemondott, mire a császár szenátorrá nevezte ki. Önzetlenségre és mocsoktalan hirnévre a harmadik császárság valamennyi miniszterét felülmulta. történeti művei közül megemlítendők: Histoire de la Gréce ancienne (1862, 2 köt.; uj kiad. 1874), melyet a francia akadémia megkoszoruzott; Indtroduction générale á l'histoire de France (1865, 4. kiad. 1884); Histoire des Romains jusqu'á la mort de Théodose (1870-79, 7 köt.; képes díszkiadásban 1879-84, 7 köt.). Az általa szerkesztett Histoire universelle c. gyüjteményben is több kötet jelent meg tőle. rövidre fogott Világtörténetét Ballagi Aladár dolgozta át magyarra (Budapest 1880). 1879. az Institut tagjává választotta meg.
(eszt.), a gyalulatlan, de ép természet jelzője, a durva kéreg alatt édes mag rejlhetik, kevésbbé sértő, mint a nyers. A D.-nak gyalulását, a vad átalakulását az emberi civilizált jellembe Halm «Vadon fia» szépen jellemezte. Néha a D. kontraszt végett nagyon szükséges; elkorcsosodott, elpuhult időkben a D. valóságos isten áldása. Ilyen Goethének «Götz» lovagja, Katona «Petur bánja».
(Halbholländer). A papirosgyártásnál a rongyot foszlatásnak vetik alá. A foszlatást két izben végzik. Első izben addig foszlatják, mig a fonás és szövés eltünik. Az ilykép foszlatott anyagot félpépnek vagy durva pépnek nevezik, a foszlatást végző gépet pedig durva foszlatónak (l. Papiros). A durva pép fehérítés után másodizben kerül foszlatás alá s ekkor a rostnyalábokat rövid finom pépnek, a gépet, mellyel ezen foszlatást végzik, finom foszlatónak nevezik.
l. Kőanyag.
érdes felületü, gömbös szerkezetü de egyuttal likacsos mészkő, mely csupa állati maradványokból, nevezetesen cerithium-héjakból áll. Nálunk Budapest vidékén, Kőbányán, Promontoron, Tétényben s részben Sóskút bányáiban fejtett cerithium-mészkő ilyen D., mely építésre, kőfaragásra, sőt szobrászatra is igen alkalmas. Az építészek s kőmunkások fehér homokkőnek szokták mondani. Legrégebben s legtipikusabban ismeretes a D. Páris harmadkori medencéjében, ahol sokszor homokos, glaukonitos s márgás is szokott lenni és calcaire grossier néven ismeretes. Kora középső eocénbeli. L. Cerithium-mészkő.
l. Csökevény.
(ejtsd: dürvill), Sounds grófsághoz tartozó sziget Új-Zéland mellett a Tasman-öböl és Cook-szoros közt; 32 km. hosszu és 16 széles; partjai nagyon szakadozottak.