város Merseburg porosz kerületben, a Mulde mellett, (1890) 3048 lak., kosárfonással, bőr- és gazdasági gépgyártással, a város mellett timsófőzéssel és malmokkal. 4 km.-nyire van a Gesundbrunnen, erős vastartalmu forrás.
Frigyes, német filologus, szül. Hörselgau gorhai faluban 1802 dec. 20., megh. 1867 okt. 13. Páris közelében, hol 1832 óta a Digot-cég legkiválóbb klassz.-filologiai munkása, a Stephanus-féle Thesaurus uj kiadásának (1831-65, 9 köt.) főrevizora és a Didot-féle Biblotheca graeca szerkesztője volt. Ez utóbbi vállalatban sok görög irót adott ki és irt számos iskolai könyvet is, melyekkel a klassz.-tanulmányokat emelni igyekezett. A francia tanügyről irt birálatai heves és hosszas tollharcot keltettek, de kétségtelenül kedvező hatással voltak a klassz.-nyelvek tanításának reformjára. V. ö. Godefroy, Notice sur F. Dübner, Paris 1867, és Sainte-Beuve, Discours á la mémoire de D., u. o. 1868.
Jenő, német festő, szül. Arensbergben, a livlandi Ösel-szigeten 1841., tanulmányait a szt.-pétervári művészeti akadémián végezte; utazásai után Düsseldorfban telepedett le, hol 1874. az akadémián a tájképfestés tanára lett és mint ilyen, a düsseldorfi iskola fejlődésére nagyon jótékony hatást gyakorolt. Különösen szeretett a Keleti- és az É.-i tenger partvidékeiről vett tájképeket festeni, melyekben rendkivüli művészettel adja vissza a viztükrön játszó fény hatását. Műveinek nagy része Oroszországban van, egy, az Alkonyat, a berlini nemzeti képtárban.
(lat. furor), különféle elmebajoknak azon részleges állapota, melyben a betegek a legnagyobb foku lelki és testi izgatottság tüneteit mutatják: szakadatlanul beszélnek, kiabálnak, ugrálnak, erőszakoskodnak. A D. többnyire rövid ideig tartó állapot egy hosszabb tartamu elmebaj lefolyásában és csak ritkább esetben nyulik hetekre, vagy még hosszabb időre.
Jenő Károly, német filozofiai, nemzetgazdasági és természettudományi iró, szül. Berlinben 1833 jan. 12. Ott tanulta a jogot 1853-56., gyakorlati pályára lépett, melyet szembaja miatt ott kellett hagynia. Ma egészen vak. 1864-ben habilitáltatta magát s berlini egyetemen nemzetgazdaságra és filozofiára és 1877-ig tartott előadásokat. Ez évben a kar megvonta tőle a venia legendi-t, mert a berlini egyetem több tanárát (Helmholtz, Du Bois-Reymond), a leghevesebben megtámadta. Azóta D. gazdag irodalmi tevékenységet fejt ki. D. kiváló iró, kinek rendkivül tág ismeretköre van, de a szerencsétlen embert oly elkeseredettség tölti el, mely sok kérdésben a végletekig viszi, azonfelül pedig a legigazságtalanabb és legnemtelenebb módon támadja meg azokat, kiket ellenfeleinek tekint, akik között a legkiválóbb tudósokat és irókat találjuk. Ujabban az antiszemitizmus filozofusának csapott fel, s a germán faj dicsőítésével a teutonizmus egyik vezérférfia lett. Filozofiai rendszerében Kant ellen fordult s a valóság filozofiájának nevezi a maga rendszerét. A valóság szerinte nem megismerhetetlen, a gondolkodás törvényei egyszersmind a létéi is; a valóság, amint előttünk mutatkozik, az egyedüli realitás, egyszersmind az egyedüli észszerü is. Tér s idő valódiak, az érzet közvetlenül adja az objektiv valóságot. A léten kivül nincsen semmi, de a lét nem határtalan, hanem határozott. A darvinizmus ellen is fordul D. Az etikában határozott ellenfele a pesszimizmusnak. Tanítása rokon Comte-éval. D. a nemzetgazdaságtant is át akarta alakítani s mint «reformátor», e téren is nagy hirre tett szert a hatvanas évek végén, mig ma már sokban tulhaladottnak tartják álláspontját, melyet szokott kiméletlenségével védelmez. D. midőn a nemzetgazdaságtant az exakt természettudományokkal akarta összekötni. Carey elveit hirdette fanatikusan. Amilyen gyorsan feledték azonban Careyt, ugy fogytak D. hivei is s csak a támadók tartottak ki. Főbb művei a következők: Filozofiaiak: De tempore, spatio, causalitate (Berl. 1861); Natürliche Dialektik (Berl. 1865); Der Werth des Lebens (Breslau 1865, 3 kiadás 1881); Kritische Geschichte der Philosophie (Berlin 1869, 3 kiad. 1878); Kursus der Philosophie als streng wissenschaftlicher Weltanschauung und Lebensgestaltung (Lipcse 1875); Logik u. Wissenschafts-theorie (Lipcse 1878). Nemzetgazdagási művek: Kapital und Arbeit (Berlin 1865); Kritische Grundlegung der Volkswirthschafts lehre (u. o. 1866); Die Verkleinerer Careys (Bresl. 1867); Kursus der Natural- u. Socialökonomie (Berlin 1873, 2 k. 1876); Krit. Geschichte der Naturalökonomie und des Socialismus (3 k. 1879). Természettudományiak: Krit. Geschichte der allg. Principien der Mechanik (Koszoruzott pályamű. 1873, 2 kiad. 1877. Ebben vannak azok a sértő támadások, melyek miatt megfosztották a magántanárságtól); Neue Grundgesetze zur rationellen Physik und Chemie I. (1878); Robert Mayer, der Galilei des neunzehnten Jahrhunderts (Chemnitz 1880); Neue Grundmittel u. Erfindungen zur Analysis, Algebra etc. (Lipcse 1883). Társadalmiak s egyebek: Die Judenfrage als Rassen-, Sitten- u. Kulturfragen (2 kiad., Karlsruhe 1881); Die Überschätzung Lessings und dessen Anwaltschaft für die Juden (1881); Der Ersatz der Religion durch Vollkommeneres und die Ausscheidung alles Judenthums, durch den modernen Völkergeist (1882); Sache, Leben und Feinde. Als Hauptwerk und Schlüssel zu meinen sämmtl. Schriften (Karlsruhe 1882). Legujabban: Die Grössen dere modernen Litteratur (1892). V. ö. Vaihinger: Hartmann, D. und Lange (Iserlohn 1876); Druskovitz, Eugen D. (1888); Döll, Eugen D. (1892).
Károly Gusztáv, gróf, svéd hadvezér, szül. Livlandban 1663., megh. mint a stockholmi hadi kollégium elnöke 1732 jul. 3. Kezdetben francia szolgálatban állt, de az északi háboru kitörésekor mint XII. Károly szárnysegéde a svéd hadseregbe lépett s a narvai csatában 1700. megsebesült. 1704. résztvett Lemberg ostromában s 106. Vilna mellett, Bauer tábornok alatt megverte az oroszokat. A pultavai csata után (1709) hadi fogságba esett, de nemsokára kiszabadult s 1710. Steenbock tábornok alatt résztvett a dánok ellen a helsingforsi ütközetben és 1712. átvette a Stralsund megszállására kiküldött csapatok vezérletét. Parancsnoka colt Stralsundnak, mikor XII. Károly Törökországból kalandos utakon 1714. nov. 22. odaért Svédországba visszatérve, a Norvégia ellen indított összes hadak fővezérségét vette át. Károly halála után (1718) D. a Károly huga, Ulrika Eleonora pártjára állt s ezután nemsokára fővezérré és Livland főkormányzójává lett.
l. Négyszög.
város Düsseldorf porosz kerületben, 15 km.-nyire a németalföldi határtól, vasút mellett, (1890) 8526 lak., selyem- és bársonykelme készítéssel, cérna-, pamut- és kenderfonással, vászonszövéssel, vasöntéssel és sörgyártással.
l. Prosztata.
város Münster porosz kerületben Vesztfáliában, 24 km.-nyire Münstertől és 16 km.-nyire Koesfeldtől mocsáros sikságon vasut mellett, (1890) 4903 lak., gőzmalommal, gép- és sörgyárral, vászonszövéssel. A Croy-D. hercegek uradalmának székhelye.