Ida, német irónő, szül. Militsch Sziléziai faluban 1815 nov. 12., megh. Suttgartban 1876 okt. 25. 1845 óta Reinsberg Ottó neje (férje halála után egy nappal megölte magát). Első művei: Gedichte (Tekla álnéven. 1835); Der Stern von Andalusien (románcok, 1838) és Schloss Goczyn (regény, névtelenül 1841). Azután főleg a regény terén rendkivüli termékenységet fejtett ki; ismertebb társadalmi regényei: Skizzen aus der vornehmen Welt (1842, 4 köt.), Graf Chala (1846); Eine Pension am Genfersee (1851, 2 köt.); Esther (1852, 2 köt.); Clotilde (1855); Norbert Dujardin (1861); Die Litteraten (szatir. regény, 1863, 2 köt.); történeti regényei: Margarete von Valois (1847, 3 köt.) és Antonio Foscarini (1850, 4 k.); néprajzi irányu elbeszélései: Hendrik (1862); Milena (1863); Prismen ((1873, 2 köt.). Igen sikerült népdal-fordítások: Böhmische Rosen (1851) és Lieder aus Toscana (1855). Érdekes utirajzai (Aus Dalmatien, von der Schelde bis zur Maas stb.), melyekben főleg a művelődési viszonyokkal foglalkozik. Az ifjuság számára irt munkák: Buch denkwürdiger Frauen (3 kiad. 1877); In d. Heimat (1843); Byrons Frauen (1845); Am Canale Grande (1848). Később férjével több érdekes néprajzi munkát tett közzé: Das Sprichwort als Kosmopolit (1863, 3 k.); Hochzeitsbuch (1871); Sprichwörter der german. und roman. Spranchen (1872-1875, 2 köt.); Ethnographische Curiositäten (1879 2 köt.).
város Pfalz bajor kerületben, 13 km.-nyire Neustadttól, a Hardt keleti lábánál, vasut mellett, (1890) 6110 lak., nagy szőllőtermeléssel és kereskedéssel, olaj, papirmalommal és festékgyárral; régészeti és természettudományi (Pollichia) társulattal, amely utóbbinak gazdag gyüjteményei is vannak. D.-hoz tartozik a Philippschall nevü sófőző, amelynél fürdőt is állitottak föl. A 30 éves háboruban a spanyolok, 1674 és 1689. a franciák foglalták el és rabolták ki. 1794. a Custine vezérelte franciák a Leiningen-Hardenburg grófoknak kastélyát elpusztították. 2 km.-nyire vannak Lintburg v. Limburg bence apátságnak, további 4 km.-nyire pedig Hardenburgnak romjai.
(Dürrenberg, Thürnberg), falu Salzburg kerületi kapitányságban, Halleitól délre, (1890) 722 lak., 1598. márványból épült templommal. Közelében van a 2862 m. hosszu, 1250 m. széles és 380 m. mély D. sóbánya, amelyben évenként 350 munkás foglalkozik és 20 millió kg. sót termel és amelyet a turisták föl is szoktak keresni.
község Mistelbach alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, a Morva mezőn, vasut mellett, 1200 lak., cukorgyárral és finomítóval. Közelében győzte le 1278. aug. 28. Habsburgi Rudolf a magyarok segítségével cseh Ottokárt. Az irod. l. a Hadtört. Közleményekben (1892, a 254 és 412-13. l.). L. még Stillfriedi csata.
v. Tirnstein, város Krems alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, a Duna balpartjánál, (1890) 600 lak., egy régi vár romjaival, a melyben, a monda szerint, Oroszlánszivü Rikhárd angol király (1193) egy ideig fogva volt.
Vilmos, német történelmi festő, született Villingenben (Baden). 1815. A bécsi akadémia őre, Kupelwieser tanítványa; 1840-43. Rómában tartózkodott, azután Freiburgba ment. Művei: Hegyi prédikáció; Krisztus, amint megáldja a kisdedeket (az althreisachi templomban) és sok más templomkép. D. 1852 óta badeni udvari festő.
tó a Monta Cristallo alján az Ampezzoban (l. o.).
falu Villingen badeni kerületben, 5 km.-nyire Marbachtól, termékeny vidéken, (1890) 1072 lak., sósfürdővel és sóbányával (Ludwigs-Saline), amelyben évenkint 15 000 tonna sót termelnek.
1. közigazgatási kerület a porosz Rajnai-tartományban a Németalföldek, Münster, Arnsberg, Köln és Aachen kerületek közt 5472 km2 területtel, (1890) 1 973 115 lak. Nagyobbára sík, csak DK-i részében nyulnak belé a Sauerlandi hegyes vidék ágai. A Rajna átfolyik rajta és itt veszi fel jobbról a Wuppert, Ruhrt és Lippét, balról pedig az Erftet. D., amely az egykori Cleve hercegségből, Jülichnek és Bergnek, továbbá Köln érsekségnek részeiből alakult, Poroszország legiparosabb kerülete. A földmívelés és állattenyésztés nem fedezi a lakosság szükségletét. Járásainak száma 24, ezek: Cleve (508 km2), Rees (524 km2), Krefeld város (21 km2), Krefeld vidéke (165 km2), Duisburg város (38 km2), Ruhr-Mühlheim (102 km2), Ruhrort (330 km2), Essen város (9 km2), Essen vidéke (190 km2), Mörs (565 km2), Geldern (543 km2), Kempen (396 km2), Düsseldorf város (48 km2), Düsseldorf vidéke (362 km2), Elberfeld város 828 km2), Barmen város (22 km2), Mettmann (255 km2), Remscheid város (28 km2), Lennep (275 km2), Solingen (293 km2), Reuss (293 km2), Grevenbroich (237 km2), München-Gladbach város (12 km2) és Gladbach (228 km2). - 2. Egykoron Berg hercegség székes fővárosa, jelenleg járás és járási székhely az ugyanily nevü kerületben, az é. sz. 51° 13' és a k. h. 6° 46' alatt, a Rajna jobb partján, a Düsselbach torkolatának mindkét partján, (1890) beleszámítva a bekebelezett szomszédos községeket, 144 642 lak., igen virágzó iparral. A legfontosabb iparág a vasipar (vasuti kocsik, lokomotivok, gépek, szegek, vascsövek, vasszekrények, üstök, épülettraverzek stb. készítése); azonkivül pamutszövés és fonás, bőrcserzés, sörgyártás, fémöntés, likör-, olaj-, butor-, virág-, esernyő-, tükör- és festékkészítés. A kereskedés főképen a D.-i iparcikkek eladásával és nyerstermények vételével foglalkozik. A forgalmat 5 vasuti vonal és a rajnai hajózás mozdítja elő. 1889. a vasutakon 1 124 000 t. árut hoztak be és 572 ezer tonnát vittek ki; a hajókon pedig 18 904 t. áru volt az export és import. D. Alt-, Neu-, Karl- és Friedtichsstadt nevü részekre oszlik, amelyekhez a külvárosok csatlakoznak. A régi erődítmények helyén szép sétahelyek keletkeztek: a Hofgarten, a Königsallee stb. A nyilvános terek közül a szebbek a Cernelius-tér, Cornelius-szobrával és szökőkuttal, a Schadow-tér Schadow mellszobrával, a Markt, János Vilmos választó lovasszobrával. A jelentékenyebb épületek: a Szt. Lambert-templom, gót épület román izlésü toronnyal, a két utolsó clevei hercegnek márvány siremlékével, a jezsuita templom, szintén két fejedelem sirjával, a városháza 1567-ből, a Berger-kapu, a régi erődítmények egyedüli maradványa, a festőakadémia, a műcsarnok stb. A fontosabb kulturális intézmények: a királyi művészakadémia, rézmetszet-, gipsz-, öntvénygyüjteménnyel, a műcsarnok, különösen D.-i festők képeinek gyüjteményeivel, a történelmi muzeum, a műipariskola, iparmuzeummal, az országos könyvtár 50 000 kötettel, történelmi-, természettudományi-, művész-, gazdasági és egyéb egyesületek, közép- és népiskolák, végül különböző jótékonysági egyesületek. D. régi nevei Düsseldorpe, Düsseldorp, Duseldorp; mint ilyenről 1159. egy pápai okiratban történik először említés. Berg grófjai 1511. székhelyökké tették. 1609. a neubeurgi pfalzgrafok birtokába jutott. Fénykorát János Vilmos választófejedelem (1690-1716) uralma alatt élte. Ennek fia székhelyét D.-ból eltette. 1794. a franciák összebombázták. 1795-1801 francia uralom alatt állott. 1801. Bajorországé lett. 1806. Berg nagyhercegség fővárosává tették és 1814. Poroszországhoz került. V. ö. Gesch. der Stadt D. 1888. Ferber, Hist. Wanderung durch die alte Stadt D. 1890.
Frigyes Ármin Keresztély, német luteránus teologus, szül. Hannoverben 1822 jul. 14. Göttingában és Berlinben tanult, különböző állásokat töltött be s 1872. szentszéki főtanácsos, 1885. Ösnabrück-Hoya-Diepholz főszuperintendense lett. Művei: De Ignatianarum epistolarum authentia (Göttinga, 1843); De rei propheticae in V. T. natura ethica (u. o. 1852); Kommentar zu den Johanneischen Briefen (2 kötet, u. o. 1852-56) stb. Az ujabbak közül: Beiträge zur Ethik (Hannover 1876); Die Revision der Lutherischen Bibelübersetzung (u. o. 1882); Kritisch-exegetisches Handbuch über die Offenbarung Johannis (4 kiad., Göttinga 1887), Mayer Kritisch-Exegetisches Kommentar über das N. T.-jében.