l. Garizim.
8franc., ejtsd: ébós) a. m. alaprajz; kép vagy festmény vázlata.
(ejtsd: ebbu vel), város Monmouth angol grófságban, vasut mellett, (1891) 17 025 lak., nagy szén- és vasércbányákkal, vasolvasztókkal és kohókkal.
(növ.), l. Ebruta.
(növ.), a Bryonia alba meg a Lonicera xylosteum népies neve, l. Bryonia, Ka' akbogyó és Lone.
l. Veszettség.
Gusztáv, német építőmester, szül. Halberstadtban 1834 nov. 1. A berlini építészeti- és műakadémián tanult, beutazta Francia- és Németországot, azután Berlinben telepedett le, hol Benda Gyulával (szül. Randemben 1838.) közösen nagy tevékenységet fejtett ki. A bécsi tanácsház építésére hirdetett pályázaton ők nyerték az első dijat, de a mű kivitelét másra bizták. Berlinben E. adta ki az: Akanthus, Handbuch der ornamentalen Akanthusformen aller Stilarten (Berlin 1883) c. művet és Geschichte der Baukunst (u. o. 1886) cimen könyvet irt.
magyar nemes család, eredetileg nógrádmegyei Ebeck helységről vette nevét. Később a hontmegyei Ináncs pusztáról Ináncsyinak is nevezték, mig végre e nevet előnévül vették fel és most is használják. A család leszármazási táblája nem teljesen ismeretes, csak 1567 óta. A család két ágra oszlott: az E. de eadem és E. de Ináncsi ágra. (Nagy Iván a IV. köt. és a pótkötetben némileg összevegyítve közli a genealogiát. V. ö. Thaly K. értekezését a Turul-ban, 1888-89). Legkiválóbb tagja: E. István, hirneves kurucvezér és később II. Rákócy Ferenc lovas ezredese, szül. 1670 kör. Léván, megh. u. o. 1719. Mindjárt a felkelés elején csatlakozott Rákócyhoz és Nagyszombaton, Szt. Györgyöt és a Kis Kárpátok mindkét lejtőjén elterülő kies városokat sorra meghódolásra birta (1703). Azután átkelt Dévény-Uj-falunál a Morván, felégette Schlosshof-ot és a bécsi hidakig száguldozott lovasaival. E hadjárat oly rettegést keltett Bécsben, hogy az udvar a szent koronát Pozsonyból Bécsbe vitette. A nagyszombati csatában (1704.) E. a jobb szárnyom harcolt Bercsényi fővezérlete alatt. 6000 lovassal megkerülték a császáriakat és már több ágyut is elfoglaltak, midőn a gyaloghad kudarca következtében a csata rosszara fordult. 1705. elején átkelt a befagyott Dunán és mint ezredes több-kisebb ütközetben győzedelmeskedett; azután résztvett Eszterházy Antal oldalán a pudmerici csatában. Nov. havában Rákócy a Rába mellékére rendelte, hogy Csáky Mihállyal együtt a közelgő bánt, (Pálffyt) feltartóztassa és azután a Lajtavonal védelmezését bizta E.-re. Ez alkalommal is portyázó hadat vezérelt Bécs kapujáig. 1710 végén Bercsényi Miklós az ungvári vár parancsnokává tette, 1711. pedig tábornokká («generális főstrázsamesterré») léptették elő. E. volt a Rákócy által kinevezetett utolsó tábornok. A szatmári békekötés után átadta Ungvárt a császáriaknak és azután Lévára vonult vissza, hol Károlyi Sándor több izben meglátogatta a közbecsülésben élő kuruc bajtársat. Másik jeles tagja a családnak: E. Sámuel, Bercsényi főtitkára és 1711 óta Rákócy Ferenc titkára, udvari tanácsosa és diplomatája. Rodosztóban is követte urát, 1723-ban azonban a Csákyék közvetítése mellett kegyelmet kapott és Csáky Mihályné grófnőt haza kisérte. - Egy E. Imre (István bátyja) mint ezredes küzdött Rákóczy soraiban és 1704-6. Érsekujvár parancsnoka volt, (megh. 1709 előtt); - E. Ádám (István és Imre tetvére) pedig 1708. alezredesi rangot nyert és 1710. vezénylő ezredes lett öccse (István) ezredében. Halálának évér nem ismerjük.
nagyközség Esztergom vmegye párkányi j.-ban, (1891) 1468 magyar lak.
a déli evés, az akkor elfogyasztott ételek összessége. Az ily értelemben vett E.-nek a régi görögöknél az u. n. deipnón v. dórpon felelt meg, melyet délutáni 4 óra tájban költöttek el. A görögök E.-je nagyon egyszerü volt, leginkább kenyérből és husból állott. Főétkük a maza, mely árpalisztből készült kásaféle eledel volt. Később már nagyobb fényüzés kapott lábra, különösen a szibarisi és krotoni konyha volt e tekintetben hires. A rómaiaknál az E. neve prandium volt, mely meleg és hideg ételekből, halból, osztrigából stb. állott; italul mézes bor (mulsum) v. meleg borpuncs (calda) szolgált. A germánok, ép ugy mint a gallok és frankok, este felé ették E.-jüket, csak később jött divatba a déltájban való ebédelés. A későbbi idők folyamán mindinkább szokásosabbá vált az E.-t a déli időben elkölteni. Hollandiában, Angolországban, és Franciaországban és Németország némely városaiban az E.-t, melyet déltájban elköltött villás reggeli előz meg, délután 4 órakor vagy még később szokták elfogyasztani. Svédországban a tulajdonképeni E.-t u. n. smörgasbröd szokta megelőzni, mely étvágygerjesztő eledelekből, kaviárból, heringekből, husgaluska, sajt, likör, pálinkafélékből áll; ugyanilyféle az Oroszországban divatos zakuszki (a. m. előebéd). A keleti népek nem ismerik annyira a lakomák csábjait, mint Nyugat népei. Hazánkban a 12-1 óra közti E. járja. L. még Lakoma.