Ebal

l. Garizim.

Ébauche

8franc., ejtsd: ébós) a. m. alaprajz; kép vagy festmény vázlata.

Ebbw-Vale

(ejtsd: ebbu vel), város Monmouth angol grófságban, vasut mellett, (1891) 17 025 lak., nagy szén- és vasércbányákkal, vasolvasztókkal és kohókkal.

Ebcövek

(növ.), l. Ebruta.

Ebcseresnye

(növ.), a Bryonia alba meg a Lonicera xylosteum népies neve, l. Bryonia, Ka' akbogyó és Lone.

Ebdüh

l. Veszettség.

Ebe

Gusztáv, német építőmester, szül. Halberstadtban 1834 nov. 1. A berlini építészeti- és műakadémián tanult, beutazta Francia- és Németországot, azután Berlinben telepedett le, hol Benda Gyulával (szül. Randemben 1838.) közösen nagy tevékenységet fejtett ki. A bécsi tanácsház építésére hirdetett pályázaton ők nyerték az első dijat, de a mű kivitelét másra bizták. Berlinben E. adta ki az: Akanthus, Handbuch der ornamentalen Akanthusformen aller Stilarten (Berlin 1883) c. művet és Geschichte der Baukunst (u. o. 1886) cimen könyvet irt.

Ebeczky

magyar nemes család, eredetileg nógrádmegyei Ebeck helységről vette nevét. Később a hontmegyei Ináncs pusztáról Ináncsyinak is nevezték, mig végre e nevet előnévül vették fel és most is használják. A család leszármazási táblája nem teljesen ismeretes, csak 1567 óta. A család két ágra oszlott: az E. de eadem és E. de Ináncsi ágra. (Nagy Iván a IV. köt. és a pótkötetben némileg összevegyítve közli a genealogiát. V. ö. Thaly K. értekezését a Turul-ban, 1888-89). Legkiválóbb tagja: E. István, hirneves kurucvezér és később II. Rákócy Ferenc lovas ezredese, szül. 1670 kör. Léván, megh. u. o. 1719. Mindjárt a felkelés elején csatlakozott Rákócyhoz és Nagyszombaton, Szt. Györgyöt és a Kis Kárpátok mindkét lejtőjén elterülő kies városokat sorra meghódolásra birta (1703). Azután átkelt Dévény-Uj-falunál a Morván, felégette Schlosshof-ot és a bécsi hidakig száguldozott lovasaival. E hadjárat oly rettegést keltett Bécsben, hogy az udvar a szent koronát Pozsonyból Bécsbe vitette. A nagyszombati csatában (1704.) E. a jobb szárnyom harcolt Bercsényi fővezérlete alatt. 6000 lovassal megkerülték a császáriakat és már több ágyut is elfoglaltak, midőn a gyaloghad kudarca következtében a csata rosszara fordult. 1705. elején átkelt a befagyott Dunán és mint ezredes több-kisebb ütközetben győzedelmeskedett; azután résztvett Eszterházy Antal oldalán a pudmerici csatában. Nov. havában Rákócy a Rába mellékére rendelte, hogy Csáky Mihállyal együtt a közelgő bánt, (Pálffyt) feltartóztassa és azután a Lajtavonal védelmezését bizta E.-re. Ez alkalommal is portyázó hadat vezérelt Bécs kapujáig. 1710 végén Bercsényi Miklós az ungvári vár parancsnokává tette, 1711. pedig tábornokká («generális főstrázsamesterré») léptették elő. E. volt a Rákócy által kinevezetett utolsó tábornok. A szatmári békekötés után átadta Ungvárt a császáriaknak és azután Lévára vonult vissza, hol Károlyi Sándor több izben meglátogatta a közbecsülésben élő kuruc bajtársat. Másik jeles tagja a családnak: E. Sámuel, Bercsényi főtitkára és 1711 óta Rákócy Ferenc titkára, udvari tanácsosa és diplomatája. Rodosztóban is követte urát, 1723-ban azonban a Csákyék közvetítése mellett kegyelmet kapott és Csáky Mihályné grófnőt haza kisérte. - Egy E. Imre (István bátyja) mint ezredes küzdött Rákóczy soraiban és 1704-6. Érsekujvár parancsnoka volt, (megh. 1709 előtt); - E. Ádám (István és Imre tetvére) pedig 1708. alezredesi rangot nyert és 1710. vezénylő ezredes lett öccse (István) ezredében. Halálának évér nem ismerjük.

Ebed

nagyközség Esztergom vmegye párkányi j.-ban, (1891) 1468 magyar lak.

Ebéd

a déli evés, az akkor elfogyasztott ételek összessége. Az ily értelemben vett E.-nek a régi görögöknél az u. n. deipnón v. dórpon felelt meg, melyet délutáni 4 óra tájban költöttek el. A görögök E.-je nagyon egyszerü volt, leginkább kenyérből és husból állott. Főétkük a maza, mely árpalisztből készült kásaféle eledel volt. Később már nagyobb fényüzés kapott lábra, különösen a szibarisi és krotoni konyha volt e tekintetben hires. A rómaiaknál az E. neve prandium volt, mely meleg és hideg ételekből, halból, osztrigából stb. állott; italul mézes bor (mulsum) v. meleg borpuncs (calda) szolgált. A germánok, ép ugy mint a gallok és frankok, este felé ették E.-jüket, csak később jött divatba a déltájban való ebédelés. A későbbi idők folyamán mindinkább szokásosabbá vált az E.-t a déli időben elkölteni. Hollandiában, Angolországban, és Franciaországban és Németország némely városaiban az E.-t, melyet déltájban elköltött villás reggeli előz meg, délután 4 órakor vagy még később szokták elfogyasztani. Svédországban a tulajdonképeni E.-t u. n. smörgasbröd szokta megelőzni, mely étvágygerjesztő eledelekből, kaviárból, heringekből, husgaluska, sajt, likör, pálinkafélékből áll; ugyanilyféle az Oroszországban divatos zakuszki (a. m. előebéd). A keleti népek nem ismerik annyira a lakomák csábjait, mint Nyugat népei. Hazánkban a 12-1 óra közti E. járja. L. még Lakoma.


Kezdőlap

˙