falu Pfalz bajor kerületben, az Alsenz és Nahe összefolyásánál, vasut mellett (1890) 709 lak. Közelében egy hegyen ama várnak romjai láthatók, amelyben Sickingen Ferenc, a reformáció nagy előharcosa lakott, aki ezen várában nyujtott menedéket Huttennek, Ökolampadiusnak és másoknak. A várat 1698. rombolták le.
1. Emil, német festő, szül. Boroszlóban 1807., megh. Benthenben az Odera mellett 1884. Düsseldorfban tanult, 1844. visszavonult Boroszlóba és azontul keveset festett. Képeinek tárgyát nagyrészt a csempészek izgalmas életéből merítette; egy ilyen képe a Csempész (1830) a berlini nemz. képtárban van. Sikerült történeti képe: Szt. Goár a rajnavidéki halászoknak prédikál.
2. E. György Móric, kiváló német egyiptologus és költő, szül. Berlinben 1837 márc. 1. Előbb Göttingában jogot, utóbb Berlinben Brugsch, Lepsius és Böckh alatt keleti nyelveket tanult, mire 1865. Jénában mint magántanár megkezdte működését. Miután 1869-70. beutazta Egyiptomot és Nubiát, 1870. Lipcsében egyetemi tanár lett, mire 1872. másodizben bejárta a Nilus vidékét. Ez alkalommal fedezte föl Thebaeben a róla elnevezett fontos és hires papirusz Eberst, mely az orvostan teljes rendszerét tartalmazza s melyet 1875. maga adott ki: Papyus Ebers, das hermetische Buch über die Arzneimittel der alten Ägypter. 1889 óta betegeskedés miatt nem tart előadásokat. Ugy szaktudománya; mint nem tart előadásokat. Ugy szaktudománya; mint a szépirodalom terén nagy munkásságot fejtett ki. Tudományos művei: Disquisitiones de dynastia vicesima sexta regum egyptiorum (1865); Ägypten und die Bücher Mosis (1868); Durch Gosen zum Sinai (1872, 2. kiad. 1881); Ägypten in Wort und Bild (nagyszerü diszmunka, 2. kiad. 1880. 2 köt., ebből külön a szöveg: Cicerone durch das alte and neue Ägypten, 1886, 2 köt.), Richard Lepsius, ein Lebensbild (1885). A nagy közönségnél, Németországban és a külföldön igen ismertté tették nevét nagyszámu regényei, melyek többnyire Egyiptomban játszanak s a legtöbb európai nyelvre, magyarra is le vannak fordítva; Eine ägyptische Königstochter (1864); Uarda (1877); Homo sum (1878); Die Schwestern (1879); Der Kaiser (t. i. Hadrianus 1880); Die Frau Bürgermeisterin (1881); Ein Wort (1882); Serapis (1885); Die Nilbraut (1887); Die Gred (1888); Per aspera (1892). Ezeken kivül: Eine Frage (idill, 1881); Elifen (költemény 1888); Josua (1889); Drei Märchen (1891) stb. 1894-ben meg fog jelenni: Kleopatra (regény). - Érdekes önéletrajza: Die Geschichte meines Lebens (1892). Ebers a régészeti regény egyik főképviselője. Lehető eleven és sokoldalu képét adja az eltünt régi világnak, de e rajzai, bár részben igen fényesek, több száraz tudományt tartalmaznak, mint a költői munka megkövetel v. eltür. Alakjainak rajzában kevésbé szerencsés; a rajzolt kor világnézetét sokszor meghamisítja, jellemzése nem egyszer következetlen; főleg igen gyengék nőalakjai. De a regény szerkezetében mester és előadása rendszerint vonzó és érdeket keltő. Legjobb első három regénye. Róla irt Gosche Rikárd, 2. kiad. 1887. Magyarul megjelentlk: Jozsua, Reg. Ford. Báttaszéki Lajos (Bpest 1890); A nővérek. Ford. Kocziány Géza (Bpest 1880); Egy egyiptomi királyleány. Ford. Huszár Imre (Bpest 1878); Egy polgármesterné a XVI. sz.-ból Ford. Lán Károly (Bpest 1882); Egy szó. Ford. Kacziány Géza (Bpest 1884). Homo sum. Ford. Törs Kálmán (Bpest 1878); Szerapin. Ford. Szentgyörgyi Vörös Dezső (Bpest 1885); Uarda. Ford. Jonás János (Bpest 1880).
falu Bautzen szászországi kerületi kapitányságban, 15 km.-nyire Löbautól, a Spree forrása közelében vasut mellett (1890) 7838 lak., jelentékeny pamutszövéssel (1200 mech. szövőszék), gyermekkocsi-, fecskendő-, pénzszekrény- és gombgyártással; természetrajzi muzeummal.
járási székhely Felsőbajor bajor kerületben, 6 km.-nyire Grafingtól, bucsujáróhely, (1890) 2038 lak., a középkorban hires bencés kolostorral.
Ottokár Ferenc, irói nevén O. F. Berg, osztrák szinműiró, szül. Bécsben 1833 okt. 10., megh. a döblingi tébolydában 1876 jan. 16. Egy ideig hivatalnok volt, azután kizárólag a szini költészetnek élt. A bécsi külvárosi szinházak számára 1852 óta számos népszinművet irt, melyek többnyire nagy tetszésben részesültek, magyarra is lefordíttattak vagy átdolgoztattak és részben ma sem szorultak le a szinről. Legismertebbek: Der Wiener Dienstbot (nyomt. 1868., Berlinre alkalmazva Kalischtól: Berlin, wie es weint und lacht), Einer von unsere Leut (1868); Der letzte Nationalgardist (1872); Die alte Schachtel, Die Probiermamsell, Die Pfarrersköchin, Eine verrückte Person, Isaak Stern, Doktor Haslinger (1876); Der Hasenschrecker (1876); Ein Stündchen auf dem Comptoir (1876) stb.; összesen vagy 150 népszinmű, bohózat, paródia, vígjáték stb. Wiener und Franzos c. bohózatát eltiltotta a rendőrség a negyedik előadás után, mire E. Berlinben ment, honnan azonban már a következő évben visszatért. Még nagyobb sikert aratott a hirlapirás terén; tőle alapított Kikeriki (1861 óta) c. élclap és Wiener illustrirtes Extrablatt (1872 óta) c. polit. napilap rendkivüli népszerüségre tettek szert.
1. egykori uradalom a Reuss-hercegség ifjabb ágának területén; a XVI. sz.-ban vált különálló urodalommá és 1848. örökölték mostani tulajdonosai. 2. járási székhely a Reuss hercegek ifjabb ágának területén. 21 km.-nyire Schleiztól (1890) 839 lak. 1690-ből való szép kastéllyal és hires fiu- és leány nevelőintézettel. 3. E. v. Kaiser E. azelőtt különálló község Bruck alsó-ausztriai kerületi kapitányságban; 1890 óta nagyobb része Bécsbe van beolvasztva, s annak IX. kerületéhez tartozik. 1890. a Bécshez tartozó résznek 2795, a Schwechathoz tartozó résznek pedig 601 lak. volt; ez utóbbiban nagy vasolvasztók vannak (32 000 t. nyers vastermeléssel). E.-al szemben van a Napoleoni hadjáratokból ismertes Lobau szigete l. Aspern.
falu St. Veit karinthiai kerületi kapitányságban. A Saualpe (2081 m.) lábánál, festői vidéken, 559 m. magasban (1890) 2168 lak. Közelében egy sziklán vannak Alt E.-nak, Arnulf császár egykori vadászkastélyának romjai.
régi grófi család Badenben és a Svábföldön, mely a XI-XIII. sz.-beli németországi polgárháborukban nagy szerepet játszott. Az E. grófok a hohenstaufok buzgó párthivei valának. II. Ottó grófot II. Frigyes Ausztria birodalmi helytartójává tette (1246). A vár és E. uradalma az ő idejében került a badeni főfészke (L. Ebersteinburg). A frank E. grófok, akik az előbbi családdal össze nem tévesztendők, a most romban levő bajorországi E. vár egykori urai voltak s legrégibb ősük Bodo (Poppo), Grabfeld gaugrófja vala a XII. sz.-ban. Utódaik közül megemlítendő Ernő Albrecht, aki Gehofenben (Thüringia) 1605 jun. 6. szül. s 1676 jul. 9. halt meg. A harmincéves háboruban eleinte Tilly alatt, 1625 óta pedig svéd szolgálatban harcolt. Lengyelországban és Németországban, 1648. pedig császári szolgálatba állott. A békekötés után visszavonult türingiai birtokaira, de 1657. dán szolgálatba lépett és meggyőzte s svédeket Nyborg mellett (1659 nov. 14.). V. ö. Eberstein L. F., Geschichte der Freiherren v. E. und ihrer Besitzungen (Sondersh. 1865).
falu Baden badeni kerületben, 4 km.-nyire Badentől 490 lak.; egykoron Eberstein grófságnak volt székhelye, amely grófság Württemberg és Baden között 16 km. hosszuságban és 4 km. szélességben terült el és amelynek 13 000 lakosa volt. A grófság már a XIV. sz.-ban olvadt be Badenbe; 12 km.-nyire tőle van Neu-Eberstein nevü kastély szép kilátással a Murg völgyére.
(1877-ig Neustadt-Eberswalde), város Potsdam porosz kerületben, 45 km.-nyire Berlintől, a Finow-csatorna és vasut mellett (1890) 16 114 lak., vasolvasztókkal, nagy patkószeggyázzal (1000 munkás), cement-, sör-, téglagyártással, fürészmalmokkal és nagy fakereskedéssel 1830. alapított erdész-akamédiával, amellyel nagy gyüjtemények és egy erdészeti kisérleti állomás van összekötve. E.-nak erős vastarlamu ásványvizforrásai is vannak, körülöttük fürdőintézetek állanak és egy szép park terül el, amelyben megtekintésre méltó szökőkutak láthatók. Végül E. még kedvelt nyaralóhelyiség is.