(franc.) a. m. biborszin.
(franc., ejtsd: ekarté), francia kártyajáték, melyet ketten játszanak pikett-kártyával. Mindegyik játékos 5 kártyát kap, előbb kettőt, aztán hármat; a 11-ik kártya az adut, melyet a hetessel fel lehet cserélni. A többi kártyából venni lehet. Az első indítványozza, hogy vesz-e, vagy sem, az osztó megengedheti, meg is tagadhatja a vételt. ha megengedi, mind a ketten annyiszor cserélnek kártyát, ahányszor jónak tartják. Akinél az adutkirály van, az felir magának 1 pointeot. Aki három ütést csinál az 5 közül, szintén 1-et ir. Az osztó, ha megtagadja az elsőnek a kártya-cserét s felveszi a játékot, azonban csak két ütést csinál: ezzel jogot ád az ellenfélnek arra, hogy 2 pointeot irjon. Játék közben szinre szint kell adni, különbet adut-val kell ütni. Akinek 5 pointeje van: az megnyerte a játékot, azután uj parti kezdődik. A játék kétszeresen számít, ha az ellenfél egy pointeot sem irt.
Rich. (növ.), l. Magrugó.
(cuiusdam captivi, t. i. valamely fogoly elmenekülése), latin nyelven, leonini hexameterekben irt állatmese, melyet egy, az estivali lotharingiai kolostorból való szerzetes irt 936., abból az alkalomból, hogy a szigoru kolostori fegyelem miatt elszökött volt a kolostorból s ebben a költeményben javulását akarta bizonyítani. A mese egy, a pásztorból megszökött borju történetét irja le, amint azt egy farkas megfogja, de egy róka kiszabadítja. Elég mulatságos dolog és kitünően rajzolja az akkori kolostori életet. Kiadta Voigt E. (Strassb. 1875).
(gör.-lat.) a. m. elvetést, koraszülést okozó szerek, l. Abortiva.
nem teljesen megvizsgált alkaloid, mely ergotin mellett az anyarozsban van. Összetétele ismeretlen.
János, német zeneköltő, szül. a thüringiai Mühlhausenben 1553., megh. Berlinben 1611. Orlandó di Lasso-nál tanult Münchenben s korának egyik legjelentékenyebb énekszerzője lett. A hires Fugger Jakab 1578. alkalmazta Augsburgban; 1579. Riccio mellett másod-, majd 1588. első karnagya lett a porosz hercegnek Königsbergában, honnan 1608. választófejedelmi karnagyul hivták Berlinbe. Winterfeld: Der evangelische Kirchengesang c. nagy művében (1843-1847) tüzetesen méltatta E. számtalan népies és mégis művészi és hatásos énekét, melyeket azóta Berlinben és Lipcsében szorgalmasan előadnak.
(lat.) a. m. Ime az ember! Pilátus mondta e szavakat, midőn a katonák Krisztust a zsidók királyaként tövissel megkoronázták és biborköpenyt adtak rá. A művészetben Krisztusnak töviskoszoruzott és biborköpenybe öltöztetett alakja. Legnevezetesebbek Dürer Albertnek e nembeli fametszetü ábrázolásai.
Miksa Ernő, német jogász, szül. O. m. Frankfurtban 1835 március 21. 1874 óta greisfeldi kerületi biró, mellékesen jogtanár is volt ugyanott; 1879. a porosz igazságügyi miniszteriumba lépett, 1887. pedig a castelli tartományi főtörvényszék elnöke lett. Munkája. Erörterungen aus dem Gebiete des Vormundschaftsrechts (Berl. 1876); átdolgozta uj kiadásban Försternek Preuss. Privatrecht c. munkáját (u. o. 1892).
(ejtsd: ekklsz), város Lancaster angol grófságban 5 km.-nyire Manchestertől, az Irwell és vasut mellett, (1891) Barton, Swinton és Lendlebury külvárosokat beleszámítva 29 606 lak., hires atlaszszövéssel, pamutiparral.