nagyközség Heves vmegye egri j.-ban, (1891) 1338 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
1. Nyitra-E., kisközség Nyitra vm. nyitrai j.-ban, (1891) 1037 magyar lakossal. - 2. Zala-E., l. Zala-Egerszeg.
(németül Mäusethurm), Binzen városa mellett a Rajnának egy sziklájára épült torony, melyhez a következő monda füződik. Egy nagy éhség alkalmával I. Hatto (megh. 913.) vagy II. Hatto (megh. 970.) mainzi érsek egy csürbe hajtatta össze a szükölködőket és megégettette őket, mire jajveszékelésükre gunyolva megjegyezte, hogy az egerek csiripolnak. Erre az Isten egereket küldött rá, melyektől nem birt sehol megszabadulni. Végre Binzen mellett tornyot építtetett a Rajnába s ide menekült; de az egerek átuszták a folyót és agyonmarták. A binzeni monda a XIII. század előtti ki nem mutatható; létrejöttére talán a (II. században épült, 1635. a svédektől elpusztított s 1856. a porosz tartománytól ujra fölépített) torony nevének félreértése és félremagyarázása szolgáltatott okot (talán: musturn a. m. fegyvertorony vagy musturn a. m. vámtorony). Ma e toronyból jelt adnak a hajóknak, ha a viz sekélysége lehetetlenné teszi a binzeni szoros (Binzer Joch) áthajózását. Mind e mondák valamely ősi szokásra látszanak visszavezetni: Liebrecht (Zur Volkskunde 1879) szerint az ősnépek éhség alkalmával az állam főnökeit áldozat gyanánt lombtalan fára (bitóra) akasztották. Erdélyi cigány, oláh és magyar rokon tárgyu vagy szellemü elbeszéléseket közöl Wlislocki, Pfeiffer Germaniájában 32. köt., 1887. 432-442.
(növ.), l. Csodabogyó.
(Potemkin) Ödön, budapesti egyetemi könyvtártiszt, szül. Nagy-Szilván (Sárosvm.) 1823 febr. 4. Eperjesen, Jászberényben és Egerben tanult, a bölcseletet is Egerben végezte. Aztán abbahagyván jogi tanulmányait, 1841. szinész lett s mint elsőrendü szénész hét éven át különböző városokban játszott. 1848. nemzetőri főhadnagy és a 14. huszárezred hadnagya lett, résztvett Arad, Temesvár vivásában és több csatában; fogságot is szenvedett s a borosjenői fegyverletétel után ujra szinésznek állt, de félév mula örökre megvált e pályától. Volt nevelő, akadémiai tisztviselő, jelenleg pedig a budapesti egyetemi könyvtárnál van alkalmazva. nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, 8 önálló művet s a különböző lapokban számos cikket s igen népszerü szindarabokat irt. Becsesek a korabeli szinészeti viszonyokról irt emlékezései, valamint az 1848-49. szabadságharcról közzétett adatai. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
szt. István kettőt alapított, hogy az egri püspökségnek gyámolítására szolgáljanak. Később még harmadik prépostság is alapíttatott, de a tatárjárás idejében mindhárom elpusztult. Midőn Rozgonyi Péter 1425. egeri püspökké lett, kettőnek, a szt. Péterről és szt. Istvánról cimzetteknek csupán cimét elevenítette fel, de a harmadikat a bold. Szüzről cimzettet teljesen helyre akarván állítani, ezen ügyben V. Márton pápához és Zsigmond királyhoz fordult. A pápától fölhatalmazott Miklós bécsi apát megadta jóváhagyását. Zsigmond pedig az akkor kihalt Solymosi család heves vmegyei birtokát adományozta a prépostságnak. a prépost-kinevezési joga, melyet Rozgonyi magának tartott meg, halála után 1438. a kanonoki testületre szállott, mely a maga kebeléből választott prépostnak meghagyta, hogy az alapító szándéka szerint misék végzésére a bizonyos napokon zsoltárok mondására 4 segédlelkészt tartson. Jelenleg a prépostság az egyik kanonoki stallum javadalmát képezi. Verezle Gáspár, A b. Szüz egervári prépostsága. Az egri Emlékkönyvben (1865. 279-256).
Régi magyar család a Geregye nemzetségből. Birtokai Vas- és Zalamegyében feküdtek. Első ismert ősei közé tartozik az 1255-75 közt szerepelt Gerege fia, Barnabás ispán. A család alapítója, Geregyei Kalmer, a XIII. sz. utolsó negyedében élt. Fiai: János, Miklós, István és Mihály voltak; az utolsó alapította az E. családot.
Ignác, a kegyesrendiek magyar tartományfőnöke, szül. Zala-Egerszegen 1751.; középiskolái végeztével a kegyesrendiek szerzetébe lépett, a bölcsészeti tanulmányokat Nagy-Károlyban, a hittudományokat pedig Nyitrán hallgatta. Ezután mint tanár működött Szegeden s egyéb városokban, később a pesti háznak főnöke, 1805 végén pedig rendfőnökké választatott. Számos műve közül nyomtatásban megjelent Artaxerxes c. fordított szomoruműve (Endrődi János Magyar Játékszinében). Egyéb munkái kéziratban.
László, ősrégi Vas vmegyei család ivadéka, Mátyás király korában 1476. Horvát- és Slavonországok bánja volt. 1480 okt. 8. a király neki 4000 arany forintért elzálogosította Nagy-Kemlék várat és tartozékait Kőrös vmegyében. 1490. Szilézia kormányzójává tette Mátyás király. Megh. 1492. Családja még ma is él Vas vmegyében.
l. Debreceni hitvallás.