Péter király gonosz hirü tanácsosának, a már Szt. István uralkodásának vége felé is szerepelt Budának az apja. Ugy látszik, német eredetü volt; erre mutat neve, mely megfelel a német Agarich, Egirich névnek s fia neve is tulajdonképp a. m. a német Budo. V. ö. Pauler Gy. A magy. nemz. tört. az árpádházi királyok alatt. (I. k. 534. l. 164. jegyz.).
falu Felső-Elzász német birodalmi kerületben, 4 km.-nyire Kolmartól vasut mellett, (1890) 1678 lak. Közelében Marbach apátságnak és a hegyeken Drei-Exennek, a XII. században épített 3 erősségnek romjaival. Környékén a jégkorszakból való állatok maradványai közt emberi csontokat is találtak.
A heraldikában a következő É. fordulnak elő: a Nap, kerek, korong alakjában ábrázoltatik, előlről tekintett emberi ábrázattal, rajta körös-körül tizenhat sugár, felváltva egyenes és hullámos. Szine arany. Ha az arc hiányzik, akkor neve ki nem képzett (ungebildet), ha a jobboldali felső sarokban áll, akkor felkelő napnak nevezik, ha a bal felső sarokban, akkor lenyugvónak, ha pedig középen áll, akkor déli napnak (Mittagssonne) nevezik. A hold, ezüst sarló alakjában ábrázolják, jobbra v. balra fordulva, fekvő (szarvaival felfelé) vagy döntött (szarvaival lefelé) helyzetben. Belső felén gyakran egy profilban nézett emberi ábrázat aranyban. Csillagok, 5-8 hegyes, többnyire facettált sugarakkal. Az üstökös csillagnál a farknak más árnyalata van. A föld: ábrázoltatik golyó alakjában, az egyenlítővel, a szélességi és hosszusági fokokkal. Ide tartoznak még az egyes légtünemények, mint a szivárvány, a felhők és a villám. A szivárványt vörös, arany és kék szinü gerendaforma körívvel ábrázolják. A felhők vagy heraldikaiak, t. i. csak vonalakkal vannak jelölve, v. természetiek, különösen, ha belőlök karok vagy kezek nyulnak ki. Szinök kék vagy ezüstöt. A villámot nem cikcakk alakban, hanem a napsugarak modorában ábrázolják.
az éggömbön s a glóbuson a helymeghatározásra szolgáló körök rendszere. L. Ég és glóbusok.
(lat.) a. m. mirigytelen.
József, német építész, szül. Dellmensingenben (Württemberg) 1818 nov. 23. 1842-47. az Allgemeine Bauzeitung megbizásából beutazta Észak-Németországot és Angliát, 1848. Olaszországot, 1850. a stuttg. politechnikum tanára. 1884. udvari építész és stuttgarti királyi épület- és kert igazgató lett. Főbb munkái: a stuttgarti politechnikum (1860-65); a királyi kastély belső újítása 81864-67); az uj építőmesteri iskola (1867-70), a stuttgarti Máriatemplom 81872-79) s a tübingai katolikus templom (1876-78), Ezenkivül több templomot renovált. Irt is több monográfiát egyes templomokról és kolostorokról. 1852. megalapította a szabályos testfelületek árnyalási rendszerét, melynek alapvonalait több politechnikumon tanítják.
(ejtsd: egltoń), község Corréze francia départementban, 33 km.-nyire Tulletől, vasut mellett, (1881) 1832 lak., fegyvergyártással és szövőiparral.
János Jakab, svájci geográfus, született Laufenben 1825. 1866 óta adja elő a földrajzot a zürichi egyetemen és műegyetemen. Nevezetesebb művei: Neue Erdkunde (6 kiad. St. Gallen 1881); neue Schweizerkunde (7 kad. u. o. 1892); Neue Handelsgeographie (5 kiad. Lipcse 1892); Taschenbuch schweizerischer Geographie etc. (2 kiad. Zürich 1878). Főművei a Nomina geographica, Versuch einer geogr. Onomatologie (Lipcse 1870), melynek lexikoni része külön is megjelent (1880, 2. kiad. 1893., mely műben 42 ezer földrajzi nének adta magyarázatát) és a Geschichte der geoegr. Namenkunda (u. o. 1886). Ez utóbbi ismertág fejlődéséről a gothai földr. évkönyvben is ir. Der Völkergeist in den geogr. Namen (Lipcse 1893).
város Zürich svájci kantonban, a Rajna jobb partján, vasut mellett, (1888) 1330 lak., szőllőültetvényekkel, hajókészítéssel, templomában Gradner János báró megtekintésre méltó siremlékével. 1660-1838-ig 63 földrengés volt benne érezhető.
(franc., ejtsd: égliz) a. m. templom, egyház. E. libre, szabadegyház.