vagy équator azon legnagyobb égi kör, mely a világtengelyre merőlegesen áll. Mivel 24 óra csillagidő alatt egész hosszával fordul a Föld körül, rendesen 360° helyett 24 órába szokás osztani. Az osztás kiindulási pontja a tavaszpont, iránya a napi mozgás irányával ellentétes. Az équatorban álló csillagok, tehát március 21-én és szeptember 22-én a Nap is, 12 óráig vannak a láthatár felett és ugyanily ideig a láthatár alatt. Az E. helyét az égen kijelölni nem nehéz; a keleti és nyugati pontban emelkedik a láthatár fölé és a meridiánban eléri az egyenlítői magasságot, meg a geo. szélességnek 90°-ra való kiegészítőjével azonos, mely tehát Budapesten 42° 30' 25''-ot tesz ki. A következő csillagzatok és csillagok jelölik ki az égen: a halak csillagkép déli részéből, a tavaszponttól kiindulólag áthalad a cethal révén; a Ceti-től 3° 41'-cel, a Tauzitől (Aldebarantól) 16° 18'-cel délre marad. Az Orion csillagzat d csillagján majdnem pontosan átmegy (e csillag csak 23'-cel marad délre az E-től), Prokyon - a Camiminoris - tőle csak 5° 30'-re esik északra. Azután a Leonis (regulus) és a Virgnis (Spica) között vonul el; h Virginis 3-adrendü csillag majdnem pontosan az összpontot jelzi. A kigyó és kigyótartó csillagképekben fényesebb csillag nem kiséri, de a Aquilae, Altair ismét közelében áll, amennyiben csak 8° 35-cel marad el tőle északra. L. Ég.
(Equatoria, Hat-el-Esztiva) az egyiptomi Szudán egykori legdélibb tartománya az É. sz. 2-7° és a K. h. 27-34° közt. A Fehér Nilus csaknem két egyenlő részre osztja, ennek és az Üellének mellékfolyói öntözik, földje gabonanemüekben és tropusi termékekben gazdag csakis alacsony hegyeket találni rajta. A dinka, bari, madi, silluk, suli, nyamnyam és monbuttu nevü néger törzsek lakják. Egykoron a hirhedt rabszolgahajhászok kalandozták be, elenfántcsontot és rabszolgákat hurcoltak ki belőle, amiket nagy nyereséggel adtak el Khártumban. Az egyiptomi kormány csapatai e területet meghódították és Gordon, mint a Szudán főkormányzója 1874-76-ig szervezte, 1878. pedig Emin basára bizta. A béke azonban nem soká tartott. A különböző zsarolások, a megszokott jövedelmei források bedugulása fölkelést támasztott. 1881. Mahdi néven az elégületleneknek vezérök támadt, a vakbuzgó mohammedánusok hozzájuk csatlakoztak, későbben, az őslakos négerek is egyesültek ezek elégületlenekkel, maguk az egyiptomi őrségek is hozzájuk pártoltak és 1884. a Szudán nagyobb része hatalmukba került. 1885 jan. 26. Khártumot is elfoglalták. Még csak Emin basa tartotta fenn magát, de ő is kénytelen volt Ladoból Vadelajba visszavonulni. A Rimo melletti győzelem egy időre biztosította ugyan helyzetét, de ez katonái fegyelmetlenségénél fogva mindig kényesebbé vált és egyik állomást a másik után volt kénytelen elhagyni. Segélykérései Európában végre meghallgatásra találtak. 1888. megjelent a Nilusnál Stanley, és Emin vele és az őrség azon tagjaival, akik hozzájuk csatlakoztak, az E.-t elhagyta, amelyet a mahdi hivei azonnal elözönlöttek. V. ö. Mounteney Jephson: Emin basa és a zendülés Equatoriában 1891.
a Kongó-államban, a Kongó és Cuapa torkolatánál. 1890. megszüntették.
volt a régebben használatos neve azon tengeráramlatok összességének, amelyek az egyenlítő táján keletről nyugatra haladnak, azután a két sarkvidék felől kanyarodnak. Most rendesen Passzát-áramlatoknak nevezik őket, mert a passzát-szelek alatt haladnak. Egyenlítő-ellenáramlatnak nevezik azt a tengeráramlatot, mely a két Passzát-áramlat között a szélcsendek övében nyugat-keleti irányban halad.
v. équatormagasság, az egyenlítőnek emelkedése a horizont déli része fölé. Mivel a sarkmagasság a geográfiai szélességgel azonos és a világtengely az équatorra merőlegesen áll, világos, hogy az egyenlítői magasság a geográfiai szélességnek 90°-ra való kiegészítője. Legkényelmesebben meghatározzuk valamely magassági műszerrel, mellyel egy ismeretes csillag delelési magasságát figyeljük. Mivel a meridián egyszersmind magassági kör és deklinációkör, a delelési magasság mindenesetre egyenlő az équator magasságával a horizont felett, hozzáadva a csillag magasságát az équator felett, azaz egyenlő a sarkmagasság pótszögének és a csillag deklinációjának összegével. Ezen meghatározási mód egyszersmind a legkényelmesebb és legpontosabb és ezért az általánosan alkalmazott, ha az e. m.-ból a geográfiai szélességet akarjuk levezetni. L. Ég és Éggömb.
(aequivalens) általában azon mennyiség, mely egy másik, vele nem egynemü mennyiséget, vagy csak a minőségre (jóságra) való vonatkozásban különnemü mennyiséget bizonyos szempontokból helyettesíthet. Igy p. egy adott hőmennyiség egyenértéke lehet bizonyos mechanikai munkának, 5 hold szántóföld egyenértéke lehet 6 hold rosszabb minőségü szántóföldnek. A fizikában az E.-k kisérleti uton meghatározott állandó értékek, melyek az összehasonlított mennyiségek egyikének egységére vonatkoznak; igy a hő mechanikai E.-e 424 kilogramméter munka, vagyis ha 1 hőegység (az a hőmennyiség, mely 1 kg 0°-u vizet 1 C°-ra hevít) teljesen munkává alakulna át, 424 kg terhet 1 m. magasságra emelhetne; a munka hőbeli E.-e 1 kgm. munka hőértéke, vagyis 1/424 hőegység.
E. sejtek olyan sejtek, melyeknek életfeladata v. működése egymással megegyező, azaz p. mind csak egyformán növekedik és osztódik. Az a sejtek értékegyenlősége. Különértékü sejtek ellenben azok, melyeknek egyrésze csak növekszik, másrésze pedig szaporodó szervvé alakul. Ilyen sejtje főleg a moszatoknak meg a gombáknak van.
(állat). L.: Ászkafélék.
(állat), az izeltlábuak rovarok (Insecta) osztályába tartozó félszárnyuak (Heniptera, Rynchota) rendjének egyik csoportja. L. Egyenlőszárnyuak.
ama viszony, melynél fogva két dolog valamely tekintetben azonos. Dolgok egyenlők, ha ugyanazon tulajdonságaik vannak; fogalmak egyenlők, ha ugyanazon jegyeket találjuk bennük. Legegyszerübb az egyenlőség, ha mennyiségekről mondjuk; minthogy pedig nemcsak tér- s időbeli mennyiségek vannak, hanem a lélek belső jelenségeinek, az érzeteknek stb. is mennyiségük van, mely itt intenzitásnak neveztetik, az intenzitások is egyenlők lehetnek, csakhogy itt az egyenlőség nehezebben állapítható meg. Leidnitz szerint nincs teljes feltétlen egyenlőség a világ dolgai közt (principium de indentitate indiscernabilium). A matematikában, l. Azonosság. A jogi és állami életben az E. fogalmát a francia forradalom a szabadság és testvériség mellett harmadikul irta zászlójára, azonfelül a törvénykönyvben az u. n. emberiségi jogok közé sorozta. Azóta az E. eszméje mind tágabb tért hódított meg a törvénykezésben; igy nevezetesen a feudális viszonyok megszüntetésében, az állami terhek egyenlő viselésében, a katonáskodásban. Legteljesebb kifejezést mégis az u. n. törvény előtt való E.-ban nyert. Napoleon állítólag igy határozta meg a törvényelőtti E. fogalmát: Chacun peut chercher, chancun peut trouver. (Mindenki kereshet, mindenki megnyerhet). Ez az elv azt jelenti, hogy p. magok a koronás személyek is magánjogi tekintetben mint magánszemélyek tekintendők. L. még Egyenranguság.
(Homoptera), az izeltlábu rovarok (Insecta) osztályának, még pedig a félszárnyuak (Hemiptera) rendjének egyik csoportja, ahová általában a kabócák tartoznak. Hosszu, tagolt szivócsőrük, négy többé-kevésbbé egyenlő és nyugváskor házfedélszerüen összetett szárnyuk van. Növényi nedvvel táplálkoznak. Félátalakulók, kifejlődésükre több év szükséges. Mintegy 3000 faj ismeretes, legnagyobbrészt a tropusi vidékekről. Európából 400, Magyarországból mintegy 150 faj ismeretes. Négy családra oszlik, tudniillik Stridulantia az éneklő kabócák, a Fulgoridae a fénykabócák, a Membracidae a pupos kabócák és Cicadellidae a paránykabócák. L. Kabóca-félék.