a budapesti egyetem ásvány-földtani tanszéke mellett fenálló tudományos intézet. Gyüjteménye, nemcsak hogy nemzeti muzeumunk nagyon gazdag s európai hirü ásványgyüjteménye után legnagyobb hazánkban, de a gyüjtemények mennyiségét, felállítását s az egész intézet berendezését illetőleg, a külföldi hasonló intézetekkel egybevetve, a legkiválóbb egyetemi intézetek egyike. Dr. Szabó József egy. tanárnak egyik legnagyobb, mindenkora fenmaradó érdeme az intézetnek szervezése, mintaszerü berendezése, gyüjtemény- s tanításanyagának hangyaszorgalommal, páratlan buzgósággal való összehordása, megszerzése s a tudományos tanítás meg a tudományos buvárkodás céljainak megfelelő hozzáférhetővé tétele. Az intézet az egyetemi természetrajzi intézet épületének (Muzeum-körut) majdnem egész földszintjét és félemeletének nagy részét foglalja el. Az ásványgyüjteményben vagy 600 faj van képviselve, a példányok száma meghaladja a 32 000-et; a tulnyomó mennyiség üveg alatt van kiállítva. A rendszeres ásványgyüjteményen kivül - mely Dana rendszere szerint van felállítva - van egy kitünöen s nagyon tanuságosan összeállított terminologiai gyüjtemény, melynek a pszeudomorfózisokra s a paromorfózisokra vonatkozó része valósággal unikum. Érdekes az ásványrendszereket feltüntető gyüjtemény, melynek használatát s áttekintését nagyon megkönnyítik egyrészről minden ásványfaj mellé adott nyomtatott leirás, másrészről a céduláknak a termőhely szerint választott szinök. A magyarországiak cédulája nemzeti szinü és mindenütt a hazai előfordulásoké az első hely. A petrografiai muzeum, melynek példányszáma jóval meghaladja a 10 000-et, a leggazdagabb hazai gyüjtemény s a rendszeres gyüjteményen kivül képviselve van nemcsak minden hazai vulk. vidék, hanem a nevezetesebb külföldi is. Gazdag s elég tökéletes berendezésü a krisztallografiai része is az intézetnek, mely külön osztályt képez s dr. Schmidt Sándor c. ny. rk. tanár vezetése s gondozása alatt áll. Az intézet részlete s ismertetése a Pótfüzetek a Term. Közl. 1. és 2. füzetében (1888) olvasható Dr. Szabó József tollából: A budapesti ásványtani intézet százados története és jelen állapota.
Olyan tanár, kit tudományos működése alapján, az egyetemi tanács felterjesztésére, a vallás- és közokt. miniszter az egyetemen határozott tanszakok nyilvános tanítására jogosít. Az E.-i képesítést (habilitációt) rendszerint csak olyanok szerezhetik meg, kik valamely hazai egyetemen nyertek doktori oklevelet vagy a külföldön szerzettet valamely hazai egyetemen nosztrifikáltatták. Az ilyen képesítést megkapni óhajtónak továbbá nyomtatásban megjelent, önálló és szigoruan tudományos dolgozattal kell bizonyítani, hogy az egyetem illető karához tartozó tudományszak egész körére kiterjedő ismeretei vannak és e tudományt önállóan művelheti. Ha az egyetem tanácsa e dolgozatot elfogadta, a jelölt szóbeli értekezletet és próba-előadást tart. Elismert tudományosságu férfiakat a tanártestület kivételképpen a szóbeli értekezlet és a próbaelőadás, vagy azok egyikének elengedésével, kiadott munkáik alapján is képesíthet E.-okká. Az E.-ok hallgatóiknak a rendes és rendkivüli tanárokéival hasonló érvényü leckelátogatási bizonyítványokat állíthatnak ki.
A m. kir. tud. egyetemi nyomda hazánk legrégibb e nemü kultur intézete. Alapját képezi a Telegdi Miklós esztergomi nagyprépost által 1577. évben megvett, 1563 óta szünetelő bécsi jezsuiták nyomdája. E Nagyszombatba szállított nyomda a nagyprépost által saját házában felállíttatván, virágzásnak indult főleg a Rudolf 1584 aug. 15-ki rendelete folytán, mely szerint a könyvnyomdai szabadalom királyi jog, az ily szabadalommal nem biró nyomdák tehát bezárandók. Telegdi Miklós halála után (1586) a nyomda 12 évig az esztergomi káptalané lett, ekkor Forgách Ferenc primás a jezsuitáknak adományozta; ezek fenhatósága alatt működve 1655. a Pázmány Péter által felállított nagyszombati akadémiához csatoltatott. Berendezése időközben gyarapodott a Forgách Péter primás által 1604-ben Pozsonyban felállított érseki nyomdával, ez ugyanis 1644. a nagyszombatihoz csatoltatott. 1773. a Jézus társaság eltöröltetvén, nagyszombati javai Mária Terézi királynő által 1775. febr. 13. kelt kiváltságos levelével - a javak között a nyomda is - az egyetemnek adományoztattak, az egyetem 1777. áttétetvén Budára, ide került a nyomda is. Budán a nyomda több kiváltságos szabadalmat nyert. 1779 nov. 5 Mária Terézia királynőtől a Magyarországban létező nyilvános iskolák számára a kormány által rendelt tankönyvek kinyomtatására és terjesztésére; 1811. ápr. 26. I. Ferenc királytól a Breviariumra és a Missale Romanumra; szabadalmat nyert továbbá a Ritualera; a Cozrpus Juris Hungaricire (30 év tartamára( 1822. szept. 13. Berendezése pedig gyarapodott a Novakovics István udvari ügynöknek Budán létezett román-illir intézetének megvétele által, mely megvételt Ferenc király 1805 jun. 23. kiadott kegyelemlevelével nemcsak megerősítette, hanem felruházta a nyomdát is illit és román könyvek kiadási jogával is. A nyomda nem szorítkozott a szabadalmai által biztosítottak kiállítására, kiadványai felölelték a tudomány minden ágát, a szépirodalmat s az 1882. évi Budapesten megtartott könyvkiállításon házi könyvtárából az 1777-1877. év alatt megjelent könyvekből 484 latin, 803 magyar, 283 német, 4 francia, 3 olasz, 4 görög, 46 tót, 10 horvát, 283 szerb, 23 ruthén, 9 bolgár, 9 vend, 87 román és 100 héber nyelvü könyvet állított ki, melyek közt az iskola és vallásos tárgyu könyveken kivül nagy számmal vannak filozofiai, jogi, történelmi és szépirodalmi művek. A 14-féle nyelvü könyvek szembeszökően bizonyítják, mily fontos kulturmissziót teljesített az intézet, de azt is, hogy a nyomda berendezése nemcsak hazánkban volt más nyomdák által el nem ért magaslaton, de a külföld legjelesebb intézeteit sok tekintetben fölülmulta.
A könyvnyomtatás mesterségének már a XVI. században két külön mesterséggé vált két ágát egyesítette magában: a nyomtatás és a betüöntés mesterségeit s nemcsak könyveket készített a közönségnek, hanem öntvényeket is a könyvnyomtatóknak. Nyomtatványainak szabatos kivitele azt bizonyítja, hogy nemcsak a betük elkészítésére, de a nyomtatás végzésére is voltak mesterek az intézetben. Könyveken kivül készítette az intézet a hegytartósági, a koronázási idejétől fogva pedig egész 1870-ig, a magy. kir. államnyomda felállításáig, az összes miniszteriumok ügykezelési s egyéb hivatalos nyomtatványait. Az 1779 nov. 5. nyert szabadalmat már az 1851 márc. 14. kelt legfelsőbb elhatározás megszüntette ugyan, de az intézet eredeti rendeltetésétől el nem vonatott. Munkaköre ma is felöleli a miniszteriumok, közhatóságok, hivatalok és nyilvános intézetek nyomtatványait.
Az egyetemi alap tulajdona lévén, a vallás- és közoktatási minisztereknek van alárendelve s kiváló gondoskodásának tárgya, amit legjobban bizonyít az a ténye, hogy 1890-93-ig mintegy 50 ezer forintot engedélyezett beruházásokra. Két osztályra oszlik: műszakira és könyvárusira. Élén az igazgatóval - 1888 jan. 1. óta Kleszner Albert - 1 főművezető, 1 tipográfus és 1 betüöntődei művezető, 1 könyvtárusi gondnok, 2 könyvárusi tiszt, 1 pénztárnok, 1 irodatiszt s a vallás- és közokt. miniszterium számvevőségének személyzetéből kiküldött helyszini ellenőrből áll a tisztikar. Az igazgatót ő Felsége a király, a többi tisztviselőt a kultuszminiszter nevezi ki. Mai berendezése az 1892. végével volt 1112 mázsa betü, van 8 könyvnyomdai gyorssajtója, melyeket egy 24 lóerejü gőzgép hajt, 3 kézi sajtója, 1 vágó, 2 simító, 3 betüöntő gépe s egy gőzszárításra berendezett sztereotipiája. A műszaki és segédmunkások száma 80-85 közt ingadozik. Évi tiszta jövedelme 44 000 frt.
(in solidum). Több kötelemnek a kötelem tárgyának egységénél fogva összefüggése, amelynek alapján a hitelezők többsége esetében, a hitelezőknek mindegyike a kötelemnek egész tárgyát követelheti, az adósok többsége esetében az adósoknak mindegyike a kötelemnek egész tárgyát tartozik szolgáltatni. Az adós tehát az egyetemleges hitelezőnek igényeit nem kifogásolhatja azzal, hogy miután p. ketten vannak a hitelezők, az egyik hitelező a kötelem tárgyának csak felét követelheti, vagy minthogy a kötelem tárgyával ketten tartoznak, ő - az igénybe vett adós - csak felerészt tartozik szolgáltatni. A tárgy maga természetesen csak egyszer követelhető, ugy hogy ha az egyik hitelező már megkapta, a többi többé nem követelheti, s az egyik adós már teljesített, a többi adós a hitelezővel v. hitelezőkkel szemben többé nem tartozik. A kötelemnek tárgyát felvett hitelező irányában a többi hitelezőnek, a kötelem tárgyát szolgáltatott adósnak pedig a többi adós irányában ipso jure vagyis magánál az egyetemlegességnél fogva viszigényök van, melynek értelmében viszkeresettel a kötelemnek pro rata megosztását követelhetik, a hitelező tehát, a ki a kötelem tárgyát felvette, hitelező társainak a társak száma szerinti aránylagos részt kiadni, a kötelmet teljesített adósnak pedig a többi adósok száma szerinti aránylagos részt megtéríteni tartoznak. A hitelező természetesen jogosítva van az egyetemleges adósok egyikét csak pro rata igénybe venni, anélkül, hogy ez által igényét az ő vagy a többi adósok irányában elvesztené, az egyetemleges adóst ellenben az u. n. exceptio divisionis, vagyis annak követelhetése, hogy a hitelező a többi fizetésképes adóstársakat pro rata igénybe vegye, nem illeti.
Az E.-től megkülönböztetik némelyek az együttességet (correalitas). Mindkettő megegyezik egymással abban, hogy mindeniknél a többhitelező mindegyike a kötelmek egész tárgyát követelheti, s a többadósnak mindegyike a kötelemnek egész tárgyával tartozik, valamint abban is, hogy azért a kötelemnek tárgya csak egyszer szolgáltatható. A követelés mindkettőnél egyaránt mindig egyetemleges, de az E.-nél csak a kötelem tárgyának, az együttességnél pedig magának a kötelemnek egységénél fogva, holott az E.-nél tulajdonképen annyi a kötelem, ahány a hitelező vagy az adós. Ennek pedig fontos gyakorlati külömbségei vannak, mert miután az E.-nél mint mondottuk, több kötelem van, az egyik kötelemben beállott változás a többi kötelemnek fennállását csak annyiban érinti, amennyiben a kötelem tárgyának egysége ezt szükségszerüen magával hozza. Mások ellenben az E.-t és az együttességet azonos fogalomnak veszik, illetve mindkettőt egyenlő elvek szerint szabályozzák. A főelvek a következők: Ha a kötelem tárgya osztható (p. készpénz), kétség esetén egyetemlegességnek helye nincs. Tehát amennyiben a törvény vagy szerződés mást nem rendel, a több adósnak mindegyike csak saját aránylagos részeért felelős, a többi hitelezőknek mindegyike csak saját részét követelheti. Az E. szabályai ellenben mindig alkalmazandók akkor, ha a kötelem tárgya oszthatlan (p. egy ló, egy ház stb.). Ha az oszthatlan szolgáltatás helyébe osztható szolgáltatás lép, s jelesül kártérítés, az osztható szolgáltatásokra irt fenti szabály érvényes. Tekintve már most az egyetemleges tartozás (vagyis az adósok többségének) esetét: a hitelező választásától függ, hogy adósainak melyikét akarja s mily részben igénybe venni, és pedig a nélkül, hogy az egyszer megtett választás az E.-ből folyó jogait csorbíthatná. Az esedékes szolgáltatást bármely adós teljesítheti. A hitelező késedelme az elfogadásban (mora in accipiendo) valamennyi adósnak javára esik. Ha az adósoknak egyike teljesít, a többiek a hitelezővel szemben szabadulnak. Az igénybe vett adós a hitelező ellen fennálló saját beszámítható követelését beszámolhatja, de adóstársainak ellenkövetelését nem érvényesítheti. A követelésnek az egyik adóssal szemben elengedése a többi adóstársnak javára szolgál, ha az elengedés magának a kötelmi viszonynak megszüntetését célozta, tehát nem akkor, ha a hitelező nem magáról a követeléstől, hanem csakis annak az adóstársnak egyike ellen való érvényesitési jogáról mond le. Az egyik adósnak megintése, az egyik adós ellen nyert jogerős itélet hatálya a többi adósokra ki nem terjed. A jognak és kötelemnek az egyik adósban egyesülése az u. n. konfuzió folytán (p. a hitelező követelését az egyik adósnak ajándékozza, vagy a hitelező meghal, s követelését az egyik adós örökli) a többi adósok nem szabadulnak. Az elévülés csak ara az adósra hatályos, akire fenforog.
Az adóstársakra egymás közt a köztük fennálló jogviszony irányadó, amennyiben ebből más nem következik, az adóstársak egymás közt egyenlő részekben felelősek. Az adóstárs az, ki a saját részénél többet törlesztett, a többletet adóstársaitól felelősségök arányában követelheti. Az egyetemleges követelés - a hitelezők többségének - esetét illetőleg pedig még a szolgáltatást a hitelezők mindegyike követelheti, az adós a hitelezők bármelyikének fizethet, de csak addig, mig a hitelezők egyike keresettel fel nem lépett. A hitelezőtárs késedelme a többi hitelezők irányában is hatályos. A hitelezőtársak egyikének személyében beállott confusio a többi hitelezőtárs jogát nem érinti. Ez a tétel vitás. Egyebekben az egyetemleges tartozásra előadott szabályok megfelelően alkalmazandók.
politikai napilap, melyet Csávolszky Lajos 1874 ápr. 1. alapított; azóta az ő szerkesztésében jelenik meg a lap Budapesten, ki egyszersmind kiadója. Jelenlegi nagy alakját 1875 márc. 31. vette föl.
1. Belföldiek; kik a katonai szolgálatra alkalmasak és erkölcsileg jó minősítéssel birnak ha főgimnáziumot, főreáliskolát, v. ezekkel egyenjogosított tanintézetet legalább kielégítő eredménnyel elvégeztek, vagy pedig az egyévi önkéntességre jogosító képzettséget, vegyes bizottság előtt letett vizsga által igazolják, önkéntesen léphetnek be a hadseregbe, hadtengerészetbe, esetleg a honvédségbe s békében egyévi tényleges szolgálat után tartalékba helyeztetnek, ha ugyanis ezen év végén a tiszti kineveztetéshez szükséges képzettségüket vizsga letevése által igazolták; akik e vizsgát le nem teszik, vagy a vizsgánál meg nem felelnek, azok kötelesek egy második évet a csapatnál szolgálni. Az egyévi önkéntes szolgálat rendszerint saját költségen teljesítendő; vagyontalan jelöltek azonban, akik jó erkölcsi magaviseletüek és jeles osztályzatu vizsgát tettek le, az egyévi önkéntes szolgálatot államköltségen is teljesíthetik. Az E. jelöltek a rendes sorozáskor is bejelenthetik igényüket az E.-i szolgálatban való kedvezményre, csakhogy ez t az orvosi vizsga előtt kell tenniök; ezek a honvégséghez is jelentkezhetnek, mig a rendes sorozáson kivül jelentkező E.-ek, kivétel nélkül csakis a közös sereghez, vagy a haditengerészethez léphetnek be. Az E. szabadon választják a csapattestet, melynél szolgálni kivánnak, megjegyzendő azonban, hogy a haditengerészetnél ahol az E. kivétel nélkül államköltségén szolgálnak, csakis az lehet E., aki tengerészeti iskolán nyert végbizonyítványt mutathat fel, s hosszjáratu vagy partjáratu nagy hajón legalább egy évet töltött mint tengerész; a haditengerészet gépépítészeti s gépüzemi szakában E. csak az lehet, aki valamely felsőbb műszaki intézetben a gépészeti szak rendes hallgatója, vagy aki felsőbb ipariskola gépészeti műszaki osztályának bevégzéséről kielégítő érettségi (vég-) bizonyítványt képes felmutatni.
Orvosi minőségben teljesítendő egyévi önk. szolgálatra csakis orvoskari hallgatókat vesznek fel. Az E. orvosnövendékek és orvosok kötelesek egy félévet a katonai állományban, a másik félévet pedig orvostudori oklevelük megszerzése után mint helyettes segédorvosok tényleg szolgálni. A gyógyszerész és állatorvosok egyévi tényleges szolgálatukat csakis a gyógyszerészmesteri, illetőleg állatorvosi oklevél lenyerése után teljesíthetik. Azok a katonai állományu E.-ek, akik tartalékos katonai élelmezési vagy k. építészeti számvivőségi hivatalnokokká óhajtanak kineveztetni, kérelmükhez s «a szükséghez képest» nyolc heti katonai kiképeztetésük után az ezen szolgálati ágaknak megfelelő kiképzésben részesíttetnek. A törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek papjelöltjei és papnövendékei, ha már az ujoncállítás idejekor ily viszonyok közt vannak és besoroztatnak, kérelmükre a póttartalékhoz osztandók be; az ilyenek hittudományi tanulmányik folytathatása végett mind békében, mind háboruban mindennemü tényleges szolgálat, a katonai kiképzés és az ellenőrzési szemlék alól menetesek. Papokká szenteltetésök, illetőleg lelkészekké v. segédlelkészekké való kineveztetésük után a póttartalék állományából, ennek nyilvántartásába helyeztetnek át. A népoktatási tanintézetek (elemi, polgári stb. iskolák) tanítói és tanítójelöltjei besoroztatásukkor kérelmökre a póttartalékba osztatnak be. Megjegyzendő végre, hogy a katonai állományba lépő E.-jelöltnek a csapattest választhatása ugyan szabadságában áll, azonban a választott fegyvernemnél teljesítendő szolgálathoz szükséges testi alkalmassággal és képzettséggel kell birnia. Ezenkivül a hadseregnek csakis következő csapatnemeinél képeznek ki, s következőleg vesznek fel E.-ket: a gyalogsági ezredeknél, a tiroli vadászezrednél, a tábori vadász-zászlóaljaknál, a lovasezredeknél, a tüzérezredeknél, a vártüzérségi zászlóaljaknál, az utász ezredeknél, a vasuti- és távirdai ezredeknél s az egyészségügyi csapatoknál. (Vesd ö. 1889 évi VI. t. c. 24-29 §§ és e t. c. végrehajtására vonatkozó utasítás 62-77 §§).
Oly fiatal emberek, akik középiskolát végeztek, tisztekből és középiskolai tanárokból alakított bizottság előtt letett vizsga által igazolhatják azt, hogy az egyévi önkéntességre jogot adó képzettséggel birnak. Ily vizsgák rendesen minden hó (augusztust kivéve) utolsó hétfőjén minden hadosztály parancsnokság székhelyén tartatnak. A vizsga tárgyai: az anyanyelv és még egy nyelv, földrajz, történelem, természetrajz, természettan, vegytan és mennyiségtan; valamennyi tantárgyban oly járatosságot követelnek, aminő a gimnáziumban sajátítható el. A vizsgáért járó dij 8 frt. E vizsga csak azon év februárius végéig tehető le, amelyben az illető 21-ik évét betölti. A folyamodó állandó lakhelyéhez legközelebb állomásozó hadosztály-parancsnoksághoz benyujtandó folyamodványban megemlítendő, hogy az illető mily nyelven akarja a vizsgát letenni s mely nyelvet választott a vizsga tárgyát képezendő második nyelvnek; (fölösleges felemlíteni, hogy mily iskolákba járt s hogy az illetőnek mi a foglalkozása); melléklendő a keresztlevél vagy a születési bizonyítvány s a tartózkodási hely közigazgatási vagy rendőri hatósága által kiállítandó személyazonossági bizonyítvány. Rögtön a vizsga letevése után a megvizsgált a vizsga eredményéről irásbeli értesítést kap s ha ezen értesítés a megvizsgáltatta az egyévi ökéntesi szolgálatra képesített-nek nyilvánítja, akkor ezen okmánnyal az illető bármikor besoroztathatja magát egyéves önkéntesnek, de csakis saját költségén való szolgálatra. Aki a vizsga eredményes szerint nem képesítettnek nyilváníttatik, az a vizsgát ismételheti ugyan, de csakis egy teljes és eltelte után. Az ismétlő vizsgát azonban nem engedik meg ha a jelölt azt csak azon év márc. havi 1-je után ismételhetné, amelyben 21 éves lesz. V. ö. Utasítás a véderőről szóló 1889 évi VI. t. v. végrehajtása tárgyában 65. §-át.
l. Konkordatum.
(transactio), szerződés, mely a szerződő felek között fenálló bizonytalan vagy vitás jogviszonyt meghatározza, a római jog szerint akként, hogy az egyezkedő felek mindegyike igényéből valamit enged. habár kölcsönös engedés az E.-nél rendszerint mindig előfordul, azt a törvény határozott rendelkezése hiányában az E. lényeges elemének tekinteni nem lehet. Tévedés miatt felbontható az E. ha a menthető tévedés oly lényeges s az E.-nél irányadó körülményre vonatkozik, melyet a tévedő az E. megkötésénél kétségtelennek tartott. A kétségesnek elfogadott körülmény körüli tévedés ellenben az E. érvényét nem érinti. Az E. célja pernek elkerülése vagy már megindított pernek elintézése. Az E. lehet biróság előtti s biróságon kivüli. A sommás eljárásban, valamint a kisebb polgári peres ügyekben a törvény a birónak az E. megkisérlését kifejezetten kötelességév teszi. A biróság előtt egyezség végrehajtható kisebb polg. peres ügyekben azonban joghatállyal csak akkor bir, ha az arról felvett jegyzőkönyvet a felek sajátkezüleg aláirják, s amennyiben erre nem képesek, kézjegyük alkalmazása mellett nevöket egy erre felhivott s magát névaláiróként megjelölő tanu aláirja, s ezenfelül az E.-t a biró aláirásával s a birói pecséttel is ellátja (1877. 22. t. c. 42. §-a.). Különösen fontos a csődnek E. általi elintézése, l. Kényszeregyezség.
(növ. monadelphus), olyan virágok, amelyeknek a himszála egy cső v. karika alakjára egybenő s a termőt is eltakarja, p. a mályvaféléké. Jellemző sajátság, s vele még más bélyeg is szokott társulni, azért Linné az ilyen virágu növényeket rendszerének 16. seregébe foglalta s Monadelphia-nak (a. m. egyfalkásak) nevezte. Rendjei: 1. négyhimesek (Radiola); 2. öthimesek (gém orr); 3. Héthimesek (Pelargonium); 4. nyolchimesek (Polygala); 5. tizhimesek (gólyaorr, zanót); 6. sokhimesek (mályva).