(Collectio procura) akkor keletkezik, ha a kereskedelmi üzlet tulajdonosa több személyt nem külön-külön, hanem együttesen ruház fel a cégvezetéssel. Ily esetben mindegyik cégvezető köteles a cégvezetésre vonatkozó toldással ellátott cégjegyzéshez saját nevét hozzácsatolni.
vagy rezonálás, azon jelenség, midőn az egyik test átveszi a másiktól származó, hozzá eljutó rezgéseket s ennek folytán maga is visszaadja a hangot. A fizikában nagy szerepet játszik ezen jelenség, melyről tudjuk, hogy minden test csak azokat a rezgéseket képes a környezetből átvenni és magában felhalmozni, melyeket alkalmas megindítás után, magára hagyatva képes végezni, melyeket a test saját rezgéseinek szokás nevezni.
a. m. állandó tényező.
Igy nevezik azt a mozgást, mely valamely akart mozgást, akaratunk ellenére kisér. Sok olyan ember van, aki midőn ir v. varr, nyelvét is mozgatja. Harmadik ujjunkat sem tudjuk behajlítani anélkül, hogy ezt a negyedik ujj ne kövesse. Midőn oly munkát végzünk, melyben járatlanok vagyunk, számos oly izmot indítunk összehuzódásra, melynek működése a munka végzésére teljesen szükségtelen. Ha sulyt emelünk, sokszor az izmaink is összehuzódnak. Aki vivni, táncolni, lovagolni tanul, kezdetben teste minden izmát használja, emiatt erősen ki is fárad, idővel azonban megtanulja mindinkább és akkor csak azokat az izmokat használja, melyekre ama mozgásnál szüksége van. A gyermek p. eleintén mindannyi végtagját együtt tudja csak mozgatni, idővel azonban megtanulja mindkét lábát v. karját külön-külön beidegezni, mely külön beidegzést tökély érheti el, melyet a zongoraművészeken csodálunk. De a mint E.-kat mellőzni tanulunk, éppen ugy lehet azokat meg is szokni, gyakorlott uszó p. alig birja uszás közben csipőizületében lábát mozgatni, mialatt az alszárt nyugton lecsöngni hagyja. Mind e tünemények, valamint az együttérzések onnan vannak, mert az agykéregben a megfelelő középpontok eresztéki idegrostok által egymásal össze vannak kapcsolva. Az együttmozgások tehát onnan vannak, hogy az akaratmozgásra szükséges izgalmat akaratunk nem képes az agykéregen kellően korlátozni s a szomszédos idegközéppontokra is átterjed s oly izmokat indít összehuzódásra, melyeket működésre indítani nem is akartunk.
(növ., syngenesia, csőhimesek), Linné rendszerének 19. serege, vagyis az olyan virágu növények összefoglalása, melyeknek az 5 himszála szabad, a himgömbök pedig cső alakjára összenőnek rajta s a bibe ebből nyulik ki. Az összenőtt himgömbök egyszerre hullatják ki a himsejteket, ezért együttporzóknak (synantherae, stamina synanthera) is hivják. Ilyen az ibolya is; l. Fészkesek.
az a vasut, melynek nyilt vonalán - tehát az állomások között levő részeken - csak egy sinpár fekszik. Minthogy a forgalom, illetve a vonatok számának növekedésével a szembemenő vonatoknak - kitérés céljából - igen sokat kellene a szomszédos állomásokon egymás beérkezésére várakozni, idővel a vasutak főbb vonalain végig megépítik a második vágányt is. Költségkimélés végett a nehezebben és csak igen nagy költséggel átalakítható részeket: nevezetesen az alagutakat, nagyobb bevágásokat, hidakat ott az egyvágányu pályáknál is már eredetileg két vágány számára építik, sőt a kisajátításkor is figyelembe veszik ez eshetőséget. Kormányzati előrelátásból már az engedélyezéskor köteleztetnek a vasutak a második vágány megépítésére. Hazánkban két vágány van fektetve Budapest-Marchegg, Budapest-Miskolc és részben Budapest-Bruck között. A Budapest-Marcheggi vonalon a Garam és Ipolyon átvezető hidak építésekor nem számoltak a második vágánnyal, a nagy költségek megkimélése végett kénytelenk voltak tehát most vágányölelkezéseket létesíteni, mi a forgalom lebonyolítását megnehezíti.
különféle tárgyak szeszélyes összeállítása, jelesül sokféle apró képekből minden rend nélkül egybeállított kép, mely a részek tarka ellentétével sajátszerü tréfás módon hat (quodlibet); a zenében különböző ismert zeneművek töredékeinek egybefüzése humorisztikus célzattal, (potpourri); továbbá a hirlapok «Vegyes» rovata.
az, mely a kontra-nyolcadon tul a harmadik nyolcadra esik. Határa és jelzése ez:
Minden zönge, mely e nyolcadterjedelembe esik, egyvonásos d-nek, é-nek s igy tovább neveztetik, akkor is, ha fölebbítő v. lejebbítő jeggyel (# v. b-vel) dis v. des, eis v. es-re (s igy tovább) elváltozik.
l. Bél.
Ehrbg. a természetrajzi s főleg az állattani nevek után az Ehrenberg (l. o.) K. G. nevének rövidítései.