város Szász-Altenburg hercegség nyugati kerületében, 35 km.-nyire Altenburgtól, vasut mellett (1890) 7349 lak., jelentékeny plüsszövéssel, tok (etui-) készítéssel, bőr-, porcellán- és gazdasági gépgyártással, porcellánfestéssel és hires kolbászok készítésével, fürészmalommal. A hercegi kastélyban szép templom, körülötte pedig csinos ültetvények vannak. A régi eredetü város, miután a császároknak, a meisseni őrgrófoknak és a thüringiai grófoknak volt tulajdona, Szászországhoz került. Midőn 1690. Jámbor Ernő fiai atyjuk örökségében osztozkodtak, az ötödik, Keresztély herceg a szász-eisenbergi ágat alapította, ez azonban 1707. vele kihalt és E. a szász-gótai hercegeknek jutott és 1826. Szász-Altenburghoz került.
(csehül: zelezny-Brod), város Semil csehországi kerületi kapitányságban, az Iser és vasut mellett, (1890) 3029 lakossal, környékén (Haratitz, Swarow, Schumburg) jelentékeny pamutfonókkal.
község, Leoben stiriai ker. kapitányságban, a meredek kopár Pfaffenstein (1862 m.), a Kaiserschild (2083 m.) és a vörös Erzbergtől (1484 m.) körülzárt völgyben, vasut mellett (1890) 5740 lak. Sz.-Ozsvát gót templomát 1279. építették. Az Erzberg valóságos vashegy, amennyiben nyáron a vasércet mint valami kőbányából, minden különös bányászati segédeszközök nélkül törik. Különösen érdekesek az ugynevezett Schatzkammerek, a hegyben levő üregek, a melyeknek falain a vasérc fehér kivirágzásaiból a legcsodásabb alakok láthatók. A vasércbányákat már mintegy 1000 éve művelik; mintegy 5000 munkás körülbelül 3 millió m. mázsa vasércet termel. Közelében a Frauenmauerhöhe, jégbarlang.
(Eisenhoidt, Eisenhut) Antal, német ötvös és rézmetsző, szül. Warburgban (Westfália) Olaszországban Ráfáel- és Michelangelo műveit tanulmányozta, 1585 óta hazájában dolgozott. Művei közül fönmaradtak a Fürstenberg püspök paderborni családi kápolnája számára készített gyönyörü egyházi ezüstedények; rézmetszetei közül 52 lap.
Ferenc, festő, szül. Német-Palánkán 1857 jan. 26. Szülei a kereskedői pályára szánták, de őt minden vágya a festészethez vonta, s már mint kereskedő-gyakornok rajzolással töltötte szabad óráit. Később minden segélyforrás nélkül ment ki a müncheni festészeti akadémiára s a legnagyobb nélkülözések közt kezdte meg tanulmányait. Kitartásának eredménye volt: az akadémián csakhamar kitünt s apróbb képeit venni kezdtk a műárusok. Amint tanulmányait elvégezte, Keletre utazott és innen rendkivül érdekes vázlatokkal és tanulmányokkal tért vissza. Napfényes, szinhatásokban gazdag képei csakhamar keresettekké váltak a műárusoknál s őt arra indították, hogy ujra és ujra fölkeresse a keletet, inspirációjának forrását. Kiállításainkon is ilyen művekkel szokott megjelenni, s ezek közül a Gül-Baba halála a Trefort miniszter által alapított aranyérmet szerezte meg neki. A kép a nemzeti muzeum modern gyüjteményében látható. E.-t az 1893. évi berlini kiállításon a kis aranyéremmel tüntették ki.
1. Ágost, német egyiptologus, szül. Mannheimban 1832 okt. 6., előbb filologiát, utóbb természettudományokat tanult s néhány évig vegyi termékeket gyártott, végre 1869. az egyiptologia magán-, 1872. rk. és 1885. tiszt. rend. tanára lett a heidelbergai egyetemen. Főművei: Der grosse Papyrus Hanis (1872); The political condition of Egypt before the reign of Ramses III. (London 1872); Ein mathematisches Handbuch der alten Egypter (1877, 2 köt.). Ő irta a Bädeker-féle «ägypten» 1-ső kötetét (Oberägypten und Nubien 1891) is.
2. E. Jakab Frigyes, német építész, született Lörrachban 1805 november 23., megh. Karlsruheban 1854 febr. 27. Tanulmányait Karlsruheban elvégezvén, Olaszországba ment; 1832. tanító, 1839. a karlsruhei műegyetemen az építészeti iskola tanára, 1853. építészeti tanácsos lett. A bádeni vasut építményeit, az ortenbergi várkastély restaurációját stb. ő tervezte s vitte keresztül. Művei: Die Ornamentik in ihrer Anwendung auf verschiedene Baugewerke (1-23 füz., Karlsr. 1849-63); Mittelalterliche Bauwerke im südwestl. Deutschland u. am Rhein (1-5 füzet, u. o. 1853-57); Holzbauten des Schwarzwaldes (u. o. 1858) stb.
3. E. Vilmos, német fizikus, szül. Pforzheimban 1799 jan. 1., megh. Karlsruheban 1872 jul. 10. 1817-től kezdve Heidelbergában matematikát és természettudományokat tanulmányozott, 1819. pedig a mannheimi liceumon a matematika és fizika tanárává nevezték ki; 1840. a karlsruhei műegyetemen a fizika tanára lett. E. alapította a badeni nagyhercegségben az első ipariskolát Mannheimban, 1847. egy óriásiskolát állított föl a Schwarzwaldban és 1863-ig nagyon tevékeny volt az ipariskoláknak a nagyhercegségben tovább terjesztése érdekében. Ezenkivül E. több optikai vizsgálatot hajtott végre. Munkái közül első sorban a Lehrbuch der Physik (Stuttgart 1876, 11. kiadás) c. könyv megnevezendő: ezenkivül a Poggendorf-féle Annalen c. folyóiratban több értekezés jelent meg tőle.
1. Ágost, osztr. festő, szül. Bécsben 1830., tanulmányait 1845-48. a bécsi művészeti akadémián végezte, 1856. Rahl tanítványa, 1872. akadémiai tanár lett. A monumentális festészet terén működik. A zenekedvelők egyesülete palotájának mennyezetére Apollót és a muzsákat festette, ő diszítette a Grand Hôtel nagytermének mennyezetét, tőle valók a bécsi osztrák muzeum freskó-festményei, a diadalmaskodó igazságot ábrázoló festmények az igazságügyi palota lépcsőcsarnokában (1881), stb. 1885. fejezte be a birodalmi tanács palotájában a képviselőház üléstermének festményeit.
2. E. János András, német orientalista, szül. Mannheimban 1654., megh. Heidelbergában 1740 dec. 20., hol 1700 óta a keleti nyelvek tanára volt. Midőn Amsterdamban tanult, egy rabbinak szenvedélyes kifakadásai a keresztény vallás ellen és három kereszténynek a zsidó hitre térése annyira elkeserítették, hogy nyomban elhatározta főművének kidolgozását, melynek cime: Entdecktes Judenthum oder gründlicher und wahrhafter Bericht, welchergestalt die verstockten Juden die hochheilige Dreieinigkeit ... erschrecklicher Weise lästern und verunehren, és melyet Frankfurtban kinyomatott, de ki nem adhatott, mivel a zsidók három császári tilalmat eszközöltek ki ellene (a szerzőnek pedig 12 000 frtot ajánlottak fel érte). Végre már halála után I. Frigyes porosz király kinyomatta Königsbergában 1711. Vagy 40 évvel később a könyvpiacra kerültek a frankfurti kiadás példányai is. Könyve, melyre még manap is történik hivatkozás, számos régi forrásból rengeteg anyagot tartalmaz; de ennek kritikai feldolgozása nem éppen kifogástalan. Egyéb munkái (egy lexikon- és egy biblia-kiadás) jelentéktelenek.
Nándor Gotthold Miksa, német matematikus, szül. Berlinben 1823 ápr. 16., megh. u. o. 1852 okt. 11. 1847. a boroszlói egyetemen magántanár lett. Becses értekezéseket irt Crelle Journaljába és a berlini akadémia Monatsberichtjeibe. A fontosabbak külön is, Gauss előszavával, megjelentek (Berlin 1848).
város Szász-Meiningen hercegségben, 15 km.-nyire Hildburghausentől, (1890) 3619 lak., gyapju- és pamutszövéssel és sörgyártással. Közelében, Krock mellett kőszénbányákkal.
község Nikolsburg morvaországi kerületi kapitányságban, a Thaya mellett, (1890) 2280 lak. A Liechtenstein hercegeknek van benne egy, a windsori kastély mintájára épített palotája, óriási parkkal, amelyben tavak, különböző kisebb műépületek (muzsatemplom stb.) vannak. Érdekes a 62 m. magas török torony, gyönyörü kilátással.