(gör.) annyi mint szemelvény; igy nevezte el Vergilius idilljeit s ezért E. alatt később a pásztori versezeteket, idilleket értették. E. legum, izauriai Leo és kopronymus Konstantin görög császároknak a császári tanács hozzájárulásával készült 740. törvénye. Célja az érvényben levő jognak rövid összefoglalása volt. Áll 18 cimből (titloz) melyek §-okra oszlanak. Különösen a családi jogban nevezetes ujításokat tartalmaz Justinianus törvényhozásával szemben. A jogtudósok az E.-ra vonatkozó fejtegetéseinek töredékei az E.-hoz csatoltatván (appendices), E. függelékei nevet viselnek. Kiadta Zachariae Lipcsében 1852. Collectio librorum Juris Graeco-Romani in editorum cimü gyüjteményben. A E. ujításai azonban nem örvendhettek hosszu életnek, mert macedoniai Bazil ismét a justinianusi törvényhozás álláspontjára tért vissza.
(ásv.). Szemcsés halmaza smaragdit (Amfibol), Omfacit (Diopsid) és veres gránátnak, hol ez utóbbit a fűzöld Smaragdit és hagymazöld Omfacik keretképen körülfogja. - Mellékes elegyrészei: Quarc, Cyanit, Zoisit, Disthen, Muskovit, Titanit, Apatit, Pirrhotin, Pirit, Magnetit, Epidot, de nagyon ritkán Orthoklasz, Oligoklasz és Olivin. - Az Eklogit nagyon ritka kőzet, leginkább Gneiszben és Amfibolitokban lencsealaku tömzsököket képez. - Magyarországban eddig nem ösmeretes; a Fichtelhegységben (Falligau) Karinthiában (Heiligenblut) Badenben (Hasslach) a Saualpokban, Alsó-Ausztriában (Gurhof) és Szirában a Glaukofánpalában elég gyakori. - Mint tetszetős pirospettyes zöld követ disztárgyaknak is csiszolják, de nem csiszolódik szépen, a nagyon eltérő keménységü elegyrészei miatt.
-nemzetségnek, mely a komárommegyei Ekelről vette nevét, legrégibb ösmert tagja Oltomány, kinek özvegye 1229. ifjabb fiának, Andrásnak engedte át a komárommegyei Szakálas falut. András a tatárjárás idején olyan jó szivvel látta a nemzetség egy másik András nevü tagjának özvegyét, hogy ez hálából 1243. neki engedte át összes hitbérét. A következő évben már comes cimet viselt András. Nemzetségének utolsó ismert tagja 1442. Ivacson fia, János.
(lat. Ecnomus), hegy Szicilia déli partján, ma Monte Sant'Angelo. Nevét (törvénybontó) állítólag Phalaristól, Akragas tirannusától vette, aki itt állította fel hirhedt érc-bikáját, melyben az elitélteket megsüttette. Dion K. e. 357. vállalatához innen segítséget kapott. K. e. 257. M. Atilius Regulus és M. Manlius Vulso verték meg itt a kartágói hajóhadat.
sziget, l. Lagos.
l. Robbanó-szerek.
(bány.), a véletlenül betört bányaviz elzárása végett a vágatba beépített fagát, melynek hézagait ékekkel töltik ki, hogy a vizet át ne bocsássa.
az ujabb török irodalom egyik kiváló alakja. Irodalmi működését a hatvanas évek végén kezdte meg, és nagy számban megjelent művei közül legkiválóbbak költői alkotásai. E. az elsők közé tartozik, akik európai műfajokat is meghonosítottak a török költészetben. Prózája válogatott és stilja átmenetet képez a régibb kevert irásmódból az ujabba és tisztábba. Irt még irodalomtörténeti szemelvényeket, egy igen ügyesen összeállított költészet- és szónoklattant, és szépirodalmi prózai dolgozatokat is. Hivatalnok és a szultáni középiskolákban nyelv- és irodalomtörténeti tanár.
igy nevezték a filiszteusok legészakibb fővárosát, mely Dávid alatt talán adót fizetett, de különben nem tartozott Izraelhez, mignem Jonathán a Makkabeus, Alexander Balas szir királytól ajándékul kapta. E. valószinüleg a kis Akir falu, mely Jebnától K-re 5 km.-nyire fekszik, jelentéktelen romokkal.
(ejtsd: ekső), város Jönköping svédországi kerületben (län), 57 km.-nyire Jönköpingtől, vasut mellett, Svédország egyik legrégibb városa (1891) 3252 lak. és jelentékeny marhakereskedéssel.