a régi görögöknél az árbóc felső vagyis azon része, mely az árbockosárból kinyult. Ez volt a neve azonkivül azon csavarkészüléknek is, mellyel a halászok hálójukat huzták ki a vizből.
a büntettől, ha önkénytes, a kisérletnek mint ilyennek büntetlenségét eredményezi, a mi azonban a kisérleti cselekmény által esetleg már megállapított más bevégzett büncselekménynek megbüntetését ki nem zárja; p. o sulyos testi sértést okozott emberölési kisérlet. Sőt politikai és egyéb tekinteteknél fogva bevégzett büncselekmény esetében is az elállás büntelenséget vagy legalább enyhébb büntetést eredményez. Igy p. a felségsértés, valamint a legtöbb esetben a hütlenség elkövetésére létrejött szövetségnél a szövetségtől E. bizonyos, a törvényben meghatározott feltételek alatt, büntetlenséget von maga után. Gyujtogatásnál büntetlenséget eredményez a tüz továbbterjedésének a tett felfedezése s nagyobb kár bekövetkezése előtt a bünös által, vagy intézkedései következtében megakadályozása. A magánjogban, eltekintve a végképen teljesített szerződéstől, melynél a dolog természeténél fogva nem lehet többé E.-nak helye, még kölcsönös beleegyezés mellett sem, hanem a feleknek uj szerződést kell kötniök, mely uj, önálló ügyletet képez, a törvény több esetben az elállásnak lehetőségét megengedi. Igy ha a neki tett ajánlatot valaki azonnal el nem fogadja, az ajánlattevő elállhat, föltéve hogy az ajánlat elfogadására bizonyos határidő kikötve nem volt, mely esetben az ajánlattevő a kitüzött idő eltelte előtt vissza nem léphet. Aki a szerződés megkötésekor bánatpénzt adott vagy igért, a szerződéstől elállhat mindaddig, a mig annak teljesítését meg nem kezdette, vagy a másik fél által egészben vagy részben történt teljesítést el nem fogadta. A vevőnek jogában áll az ügylettől elállani, ha az áru a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel, ugy szinte az eladó késedelme (mora) esetében is. stb. - E. az ügylettől a törvényben meghatározott esetek kivételével csak a felek egyetértése mellett, és a dolog természeténél fogva csak az ügylet teljesítése előtt lehetséges. Azontul nem E.-nak, hanem uj ügyletnek lehet csak helye.
(gör. Elymais) a. m. felföld. E. az ó-testamentomban Sem ivadékaihoz számíttatik s az asszirok szintén hasonló sémi névvel Ilam v. Ilamtinak nevezik azt a néptörzset, mely a Tigris folyón tul Babilonia, Assziria, Media és Perzsia között lakott s melynek déli határát a perzsa öböl képezte; főhelye volt Susan, a mai Sus. Nagyon valószinü, hogy a kissiaik és uxiaiak v. oxiaiak szintén Elamhoz tartoztak. Az ó-testamentom Ábrahám korában ismeri E. királyát Kedar-Lagamert s későbben is fordulnak elő Kudur nevü királyok, kik hazájuk függetlenségét a babyloniak ellen sikeresen megvédték, ellenben Szanherib assziriai királynak kénytelen volt E meghódolni. Az asszir birodalom felbomlásakor E. is visszanyerte függetlenségét.
város Egyiptomban, l. Tell el-Amarna.
álló, téli v. telelő gyümölcs (növ.), a téli fajta gyümölcsök neve.
(franc. ejtsd: elan) a. m. nekiiramodás, átvitt értelemben lelkesedés, különösen valami cselekvés megkezdésére és végrehajtására, p. katonailag lelkesedéssel való indulás a támadásra.
(lat., Aelana v. Aela, héb. Elath), ókori kikötőváros a Vörös-tenger északi végén Edomban, mely kedvező fekvésénél fogva igen nagy fontossággal birt, amiért már igen régi időben sok háboru folyt érte a dél-palesztinai törzsek között. Dávid és Salamon királyok alatt Zsidóországhoz tartozott, de későbben Rezin szir király foglalta el. A későbbi időben valamint Idumaea (l. Edom) általában, ugy E. is a római birodalomhoz tartozott s egy római legiónak volt táborhelye, azután püspöki székhely is.
Sav. (állat), a ragadozók (Accipitres) rendjének a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó madárnem, melynek öt faja Afrikában, Ázsiában és Délamerikában él. Egyik afrikai képviselője (E. ceruleus Desf.) ritkán ellátogat Dél-Europába is és ilyenkor elvétve Németországban, sőt hazánkban Erdélyben is - mint gróf Lázár Kálmán a Verhandl. und Mittheil. des siebenbürg. Verein für Naturw. 1859. évfolyamában említi - előfordul. L. Solyómfélék.
(állat), l. Elapidák.
Nees (növ., gímpöffeteg) a gím-gombaféléknek (Tuberaceae) földbeli, a gímgombához nagyon hasonló génusza. Borsónyi v. diónagyságu, gömbölyded gumóalak. Belseje eleinte husos, világos szinü, később kiszárad, sötétszinü, éréskor csaknem szétporlik, zamatos v. kellemetlen szagu, nem ehető. Az E. granulatus Nees (Schleroderma cervinum Pers., szemcsés gímpöffeteg) mogyoró- v. diónagyságu. Egész Európa tölgyeseiben, bükköseiben és fenyveseiben nyáron és őszkor gyakori. Sajátságos kellemetlen szagu és keserü. A földben társasan él, még pedig mint ujabban állítják, az erdei fenyő gyökerén. Némelyek a gímgombával összetévesztik, de csak a szarvas meg a disznó eszi. Gímtűz (Boletus cervinus) néven izgató erejénél fogva baromorvosság. A német nép állítólag ivaringerlő szeszes italt csinál belőle.