l. Albisztan.
a gör. szert. kat. egyházban az isteni tisztelet végén közvetlenül az áldás előtt mondott imák, hogy Isten az előadott kérelmeket hallgassa meg. Elbocsátóknak neveztetnek, mert azok után a hivek a templomból eltávoznak.
Igy hivták a római császárság korában azt a diplomát, melyet a 20. évi szolgálat után nyugalomba vonuló legionárus katonának kézbesítettek és melyben sok évi hűségét meg érdemeit felsorolták. (Missio honesta.) Ilyen E.-et hazánkban is találtak már többet, különösen Bregetio-ban (Ó-Szőny). - E. a bányászatban. Ha a bányász el akarja hagyni munkáját, e szándékát két héttel előre be kell jelentenie, s ha e két hetet ledolgozta, leszámolnak vele és kiadják bizonyítványát, az elbocsátó levelet, mely nélkül sehol sem veszik föl munkába.
(Elnbogen, csehül: Loket), város Falkenau csehországi kerületi kapitányságban, egy magaslaton az Eger partján, amelyen lánchid vezet keresztül, vasut mellett (1890) 3744 lak., hires porcellángyárral, üveg- és kémiai iparral; Stein E. nevü régi kastéllyal, amelyet jelenleg fegyházul használnak. E barnaszéntelep középpontja, amelyben évenként mintegy 200 000 t. barnaszenet bányásznak. Egykoron Németországhoz tartozott; II. Ottokár Csehországhoz csatolta. 1621. a bajorok, 1632. a szászok ostromolták meg.
vagy Kaf-dag (az oroszoknál Sat-gora, a karacsaiknál Mingi-tan, az abkházoknál Orfiifgub), a Kaukázus egyik legmagasabb hegycsucsa Kuban és Terek tartományok határán, a főlánctól kissé É.-nak. Két csucsból, kialudt vulkáni kupoktól (az egyik: 5660, a másik: 5642 m.) áll, amelyeket 5200 m. magas nyereg köt össze és hatalmas glecserek takarnak. Tiszta időben 250 km.-nyire ellátszik. Környezetének lakói szerint gonosz szellemek laknak rajta, amelyeknek fejedelme a dsin-padisah. 1829. jutott fel rá először egy pásztor; azóta több angol, 1884-ben pedig hazánkfia, Dáchy Mór is fölmászott rá.
város Geldern németalföldi tartományban, 53 km.-nyire Arnhemtől, a Zuider-tó és vasut mellett (1891) 2693 lakossal, halászattal, kötél- és bőrgyártással. Az Oostbeeki-csatorna több ága szeli át.
v. Alburz, mintegy 700 km. hosszu hegység Persia É-i részében, Gilan és Mazenderan tartományokban, 25-60 km.-nyire a Káspi-tengertől; legnagyobb magasságát a tulnyomó, nagy részében csillámpalából, jura- és nummulitmészkőből álló hegység, a Demavendben (l. o.) éri el. Khanikov, Asztarabad és Sahrud között 3, egyközü láncot különböztetett meg benne. É-i részében legalább ötször annyi eső éri, mint a D-iben; amott számos patak rohan le róla és sürü, csaknem tropusi erdők takarják; emiatt kopárok a lejtői. Csaknem minden részében találhatók rajta petroleum- és naftaforrások. V. ö. Tietze, Über die Tektonik des Albursgebirges a Jahrb. der k. u. k. geol. Reichsantalt 1887-ben.
(vicc), az esztétikának egyik legérdekesebb jelensége, az elmésséggel együttvéve a szónoklat, a beszéd egyik legszebb virága, disze; a polémia sava (öldöklő élc), a vigjáték éltető eleme. Nemre nézve a komikumhoz, szorosabban a gunyoshoz, nevettetőhöz, s mint ilyen a kellemeshez tartozik. Az élc csattanó, rövid és vakítóan világító mint a villám, kisérő mennydörgése a hallgatók hahotája. Amilyen régi az élc megjelenése az irodalomban, oly ritka tehetséget jelez. Épen ez a ritkasága teszi rendkivüli becsét. Nagy géniek néha nélkülözték az élcet. És amily ritka az élc, oly különféle a definiciója. A legközönségesebb meghatározás az, hogy az É. a legtávolabb fekvő gondolatok gyors és sikeres összehozása, a legtávolabb eső fogalmak közti rokonság rögtöni feltalálása. De ez a meghatározás nem elegendő. Az élc nemcsak hogy a távol esőket hozza rokonságba, de a közel esőket egymástól el is távolítja, hatalmát abban mutatja, hogy a leghasonlóbb tárgyak közt a legnagyobb ellentétet tünteti fel. Az élc korlátlan hatalommal játszik a tárgyakkal, épugy nyilatkozik benne a képzeleti erő magas foka, mint az elmeél rendkivülisége. De még ez mind nem elég. Az élcben van egy adag guny, mely mindenütt a hibát lesi meg és azt hirtelen nagyítja, vagy a jó tulajdonságokat kicsinyíti és nevetséges oldalaikról tünteti fel. De van benne veszedelmes dialektika is, mely csattanósan válaszol és az ellenfél logikus hibáit kegyetlenül kitárja. Megvan benne végre a rövidség és pregnánsság. Formájára nézve helyes a megjegyzés, hogy mást várat, mint ad, tehát a kellemesen vagy frappánsan megcsalt várakozás is lényegesen hozzátartozik, legalább az élc külső előadásához. Az É. keletkezésére nézve nagyobbrészt ötletszerü. Az élc, amilyen apró esztétikai termék, oly különféle változatokban lép fel. Követjük itt Greguss Ágost «Rendszeres széptanát», ha az élcet igy osztályozzuk: a) szójáték, legalsóbbrendü, csekély értékü élc, a szavak hasonló hangzásán, vagy egy szó különféle értelmén alapul (calembourg); b) képes és gondolatszerü élc: elmés kör, «meglopja tolvaját», fölcserélés, nagyítás, kicsinyítés; c) hasonlat és ellentét. Az ellentét a francia élc (antithesis). A kontrasztok a hasonlók különbségének kiemelése által származnak. Ezeknek is az a kellékük, hogy váratlanok, ujak legyenek; d) a felfedező és az eltakaró, távolról érintő finom élc (persiflage, ironia, allusio és sarkasmus).
János Sebestyén, az első, a ki a földet körülhajózta, születésére nézve baszk; Guetania (Guipuzcoában) kikötővárosból származott, megh. 1526 aug. 4. Korán kelt tengerre s 1519. a Concepcio hajón részt vett Magalhăes földkörüli utjában. A főkapitány halála után, 1521 ápr. 27. Ő kormányozta a hajóscsapat utolsó két hajóját a Filippiniktől a Molukki-szigetekig, ahonnan a Victoria hajón a Jó Reménység fokán át visszatért Spanyolországba, s itt 1522. San-Lucarban kikötött. A második hajó a «Trinidad» a Molukki-szigetekből a Csendes-oceánon át akart visszatérni, de minthogy a viharok erősen magukkal ragadták, kénytelen volt magát a portugáloknak megadni. Csupán E.-nak sikerült, miután a földet 18 nap hiján 3 év alatt első izben teljesen körühajózta, 17 emberével szerencsésen visszatérni. V. Károly király a visszatért E.-t nagy kitüntetésekben részesítette. Ez utazásból kifolyólag aztán viszály keletkezett a spanyolok és portugálok közt a Molukkik birtoka miatt, amely viszálynak csak 1529. vetettek véget olyképen, hogy Portugália Károly császárnak 350 000 aranyt fizetett azért, hogy a szigetekről lemondjon. 1525. E. ujból tengerre kelt a Molukkik felé. A hajócsapat 7 hajója közül csak négynek sikerült a veszedelmes Magalhăes-szoroson át a Csendes-oceánhoz érni. Ez utjában halt meg E., kinek 1801. Guetarriában emelt márványszobrát a város bombázásakor elpusztították; 1861. uj bronzszobrot emeltek neki. V. ö. Discorso sobre Colón y Juan Seb. de E. a Boletin de la Soc. geogr. de Madrid 1879.
(ejtsd: elcse), a régi Ilici, város és járási székhely Alicante spanyol tartományban, a Vinalopo balpartján, (1887) 23 854 lak., akik eszpartofüből köteleket és zsákokat készítenek és pálmafákat termesztenek. Ez utóbbiak száma meghaladja a 70 000-et; ezeknek részint gyümölcsét, részint ágaikat adják el; különösen virágvasárnapjára a 15 km-nyire fekvő santa-polai kikötőből viszik ki Angol-, Francia- és Olaszországba is. Az alacsony, lapos fedelü, arab stilusban épült és egészen afrikai külsejü házakból álló város régi falaiból máig is fenmaradtak egyes maradványok, és megvan a régi börtöne, a Calandura is. E. kertjeit csatornák segítségével öntözik, amelyek vizöket a Vinalopotól táplált, pantano-nak nevezett viztartóból kapják.