l. Villamos jelző.
l. Galvánelem.
azon ellenállás, melyet a testek az elektromosság trjedésével szemben kifejtenek, s mely az elektromos áram intenzitásának csökkentésében nyilvánul. Valamely hasáb- v. hengeralaku homogén vezető ellenállása r1/q, hol l a vezető hossza, q a keresztmetszete, r pedig a hossz- és keresztmetszetegységü vezető ellenállása, az ugynevezett fajlagos ellenállás; ennek visszás értéke (1/r) a vezetőnek vezető képessége. Az E. egységeire nézve l. Elektromos mértékegységek. A következő táblázat néhány test fajlagos ellenállását tartalmazza eredeti elektromágnesi C. G. S. egységekben és 0° hőmérsékletnél, hol más jelzés kitéve nincs.
|
Ezüst, izzított |
1492 |
Ólom, komprimált |
19465 |
|
|
Ezüst, nyujtott |
1620 |
Antimon, kompr. |
35210 |
|
|
Réz, izzított |
1584 |
Bizmut, kompr. |
130100 |
|
|
Réz, nyujtott |
1621 |
Ujezüst |
20760 |
|
|
Cink |
5580 |
Csillám (20°) |
8,4×1022 |
|
|
Platina, izzított |
8981 |
Guttapercsa (24°) |
4,5×1023 |
|
|
Vas, izzított |
9636 |
Ebonit (46°) |
2,8×1025 |
|
|
Higany |
94339 |
Paraffin (46°) |
3,4×1025 |
Az üveg fajlagos ellenállása kellő pontosággal meghatározva még nincs, de az itt felsoroltak bármelyikénél nagyobb. A levegő fajl. ellenállása a gyakorlatban végtelen nagynak vehető. Hogy a fajl. ellenállást Siemens-egységekben 1 m. hosszra és 1 mm2 keresztmetszetre számítva megkapjuk, a táblázat adatait 94339-cel kell osztani, hogy pedig ohmok-ban 1 m. hosszra és 1 mm2 keresztmetszetre számítva megkapjuk, 100 000-rel kell osztani.
Az egynemü elektromosság elhelyezkedése a szigetelt jó vezetők felületén. Az elektromosság elhelyezkedése a különböző alaku felületeken az elektrosztatika matematikai problemáihoz tartozik. Csak a gömb felületén helyezkedik el az elektromosság mindenütt egyforma sürüséggel. Egy ellipszoid felületének bármely elemében az elektromosság sürüsége ezen elem érintő lapjának az ellipszoid középpontjától való távolságával arányos. Csucsokon az elektromosság sürüsége rendkivül nagy, minélfogva az elektromosság csucsos vezetőből annál jobban kiáramlik, minél hegyesebb a csucs.
elektromos áram által átjárt folyadékoknak likacsos választófalakon való átvitele. Ha V-alaku, két végén nyilt üvegcsőnek hajlását nedves agyaggal elzárjuk s két szárába egyenlő magasságra vizet töltünk s ebbe 6-10 Bunsen-elemmel összekapcsolt elektródokat mártunk: a viz a pozitiv szárban sülyed, a negativban pedig emelkedik. Hasonló tünemények mutatkoznak a diafragmával ellátott galván-elemekben is: a folyadék átvitele mindig az áramkeringés irányában történik és pedig Wiedemann szerint az átvitt folyadék mennyisége arányos az áram intenzitásával és a folyadék ellenállásával.
l. Elektromosság.
l. Elektromos potenciál.
az elektromosságnak vezetőből történő kiáramlását kisérő fényjelenség. Ha az elektromos gép gyüjtőjére apró fémgolyót vagy csucsot erősítünk, akkor az elektromosság azon kiáramlik, a mi a golyóból vagy csucsból kiinduló fénypamat kiséretében történik. A fénypamat annál erősebb s annál jobban elágazik, minél nagyobb a kiáramló elektromosság sürüsége.
(felületi feszültség), az a nyomás, melyet a nyugvó elektromosságnak a felület-egységen levő mennyisége, a felület többi részén levő elektromosság taszítása miatt, a környező szigetelő közegre gyakorol.
az anyagoknak elektromos kölcsönös vonatkozásuk szerint elrendezett sora. A sztatikai elektromosságban az E. bármely tagja az előtte álló tagokkal dörzsölve negativ, az utána következő tagokkal dörzsölve pedig pozitiv elektromossá lesz; maga a sor a következő: élő macska szőre, csiszolt üveg, gyapjuszövetek, sellak, gyanta, fémek, kén, kaucsuk, guttapercha. A Volta-féle E.-ban csak fémek vannak s ezeken kivül még néhány fémoxid és a szén; e sor tagjai közül bármelyik az előtte állókkal érintkezve negativ, az utána következőkkel érintkezve pedig pozitiv elektromossá lesz; a sor a következő: kálium, amalgámozott cink, közönséges cink, ólom, ón, vas, réz, kéneső, ezüst, arany, platina, szén, barnakő. Volta feszültségi törvénye szerint eme sor bármely két tagja közötti elektromindító erő (potenciál-különbség) egyenlő a közbeeső tagok elektromindítő erőinek összegével. A galvanizmus kémiai elmélete elveti Volta azon feltevését, mely szerint a puszta érintkezés elektromosságot gerjeszt, s a fellépő elektromindító erők okául a kémiai hatásokat tekintik. A hőelektromos feszültségi sorban levő fmek bármelyike az utána következőkkel érintkezve pozitiv elektromossá lesz, ha az érintkezési pontot hevítjük.