l. Oxigén.
György. kegyes-tanítórendi áldozó pap és tanár, szül. Hodermarkon (Szepesmegye) 1787 jan. 21., megh. Pesten 1853 szept. 13. 1802. lépett a rendbe Privigyén, 1806-ig u. o., 1807. Trencsénben tanított, majd Vácott bölcseletet, Kalocsán teologiát tanult. 1811-1813 Pesten tanított, később a Károlyi gróf fiuk nevelője lett. 1820-23-ig mint a bölcselet helyettes tanára működött az egyetemen, 1824-1816 a Károlyiak könyvtárnoka volt, majd ismét nevelőjük Pesten, Bécsben és Rómában. Több latin nyelvü költeményt és másnemü munkákat irt. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
v. Heleocharis R. Br. (növ.) l. Árva-káka.
ásvány, a nefelin (l. o.) vaskos félesége, vegyi összetétele nátronkálciumszilikát, 3Na2O. K2O. 4Al2O3 . 9SiO2 -Na2O 14,36, K2O 6,84.. CaO 1,69, Al2O3 29,41, SiO2 45,25. H2O 2,11 (Ditró, Erdély). Keménysége 5,5-6. Tömöttsége 2,65. - Üvegfényü, törése zsirfényü. Zöldes, zöldesszürke, husveres. Az ujabb és régi vulkáni kőzetekben található. Norvégia, Frederikswärn, Zirkonsyenitben; Szibéria; Ditró, Piricske-hegyi ditróitban (eleolit-szienit), melyben utólagos vulkáni behatás következtében elváltozik szodalitra.
(könyörületes), női név, viselői közül nevezetesebbek: 1. E. Guienne, v. aquitániai, aquitániai IX. Vilmos leánya, VII. Lajos francia király neje, szül. 1132., megh. Fontevraould-zárdában 1204. Könnyelmü nő volt, s férje 1152. elvált tőle. E. ezután Plantagenet Henrik herceghez, a későbbi II. Henrik angol királyhoz ment nőül, kitől öt fia s három leánya született. Fiai lázongása alkalmával ezek pártjára állt, miért a király elfogatta s börtönbe vetette, honnan fia, Oroszlánszivü Rikhárd szabadította ki, ki helyett azután, mig ez a szentföldön járt, a kormányt is vitte. - 2. E. Tellez, Martin Alfonz Tellez de Meneses leánya, I. Ferdinánd portugál király morganatikus neje, szül. 1330. Előbb egy előkelő portugál nemeshez ment férjhez, kitől elválván, a király neje lett. Uralomvágyó asszony, ki hogy célját érje, a bünöktől sem irtózott. Férje testvérei, János és Dénes ellen örökös ármányokat szőtt, hogy őket láb alól eltegye s férje halála után az uralmat a maga részére biztosítsa. Gonosz terveinek hathatós előmozdítója volt kedveltje, Andeiro gróf. Mindamellett törekvései sikertelenek maradtak, mert bár Ferdinándnak 1383. bekövetkezett halála után kezébe ragadta is a kormányt, a nép szeretetét eljátszotta, a rendek pedig Ferdinánd féltestvérét, Jánost tették kormányzóvá, ki Andeirót megölte. Erre E. vejéhez, kasztiliai Henrikhez menekült, ki őt Valladolidba zárdába vitette, hol meg is halt. - 3. E. I. Eduárd portugál király leánya, III. Frigyes német császár neje, szül. 1437., megh. 1467 szept. l. Emlékezetes azon jellemző tettéről, hogy midőn férje Holzer Farkas bécsvárosi kamarásnak szégyenletesen meghódolt, kis fiát, Miksát megeskette, hogy majd annak idején férfiasabban fog cselekedni. - 4. E., Nagy Emánuel portugál király 3-ik neje, V. Károly császár nővére. Emánuel halála után az 1526 jan. 14. kötött madridi béke értelmében I. Ferenc francia király vette nőül. - 5. E. Magdolna, Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem leánya, I. Lipót császár és magyar király felesége, szül. 1655., megh. 1720 jan. 19. Fia, I. József helyett az örökös tartományokban egy ideig kormányzott. Állítólag ő irta alá a szatmári békekötés okmányát is I. József helyett, ki már akkor himlőben meghalt, de halálát eltitkolták. 6. E, estei hercegnő, Tasso pártfogója és meghitt barátnője, ki iránt a költő szenvedélyes szerelemmel viseltetett. L. Tasso. - 7. E. Krisztina, IV. Keresztély dán király és Munk Krisztina leánya, Corfiz Uhlefeld felesége. - 8. E. Oszrak. I. Jakab skót király leánya, 1449. ment nőül Zsigmond osztrák főherceghez. Meghalt 1480. E. fordította le németre a: Pontus et Sidonio cimü francia regényt (megjel. Augsburg 1485).
(gör.), a részvét személyesítése. Egyedül Athénben volt oltára, melynél a szökevények menedéket kerestek, mint egykor Adrastos és a Hérakleidák.
(Garapuri), kis sziget Elő-India nyugoti partja mellett, 6 km.-nyire Bombaytól. A portugálok azon óriási kőelefántról nevezik igy, amely a parton állott, de most már eltünt, a benszülöttek Garapuri-nak, a barlangok városának hivják hat, a sziklákba vésett templomról, amelyek a IX. századnál előbb nem készülhettek. A partról 3-400 széles, sziklába vágott lépcső vezet föl a templomokba. A legnagyobb előtt egy kis terrasz van; a bejárat alacsony és széles; erős oszlopok látszanak a lefaragott sziklát, a homlokzatot tartani. Belsejében kezdetben 44 oszlop állott, amelyek máig 36-ra apadtak le: felül meglapított gömbök szolgálnak diszítésükül, mintha a tető sulya nyomta volna össze; a falakon is különböző faragványok láthatók. A templom végében, a főbejárattal szemben, 6 m. magas mellszobor van, amely a trimurtit ábrázolja; jobbra tőle egy kis osztályban látható a lingam, ez istenség misztikus jelvénye. A nagy templomból minden oldalon kis, szintén a sziklákba vésett udvarok láthatók: jobbra egy másik lingam-szentélybe és egy tiszta vizzel telt tóhoz juthatni; balra egy kis kápolna-féle van, oszlopokból készült verandával; ez felülről meg van világítva. A nagy terem tetőzetén és a falakon még most is láthatók a festésnek maradványai. E pompás templomok 300 év óta vannak elhagyatva. Bár évenként egyszer tartanak itt egy kis vásárt és a nagy lingamot meg is koszoruzzák, e hely a szentsége hirét elvesztette. A portugálok a természetnek a rombolásban segélykezet nyujtottak; az oszlopokat, faragványokat megcsonkították és a templomok falain a föliratokat megsemmisítették. V. ö. Burgess: The Rock temples of E., Bombay 1781.
l. Elefantiazis.
ma Dsezirel Asszuán, a Nilus egyik szigete, 7 stádiumnyira a Katarakták alatt, Sziéné városával szemben. Knuphis tiszteletére szentelt templommal és a Nilus magasság-mérőjével a hasonló nevü város mellett. Itt volt Egyiptom határa Etiopia felé.
(lat.), elefántcsonttáblácskákból álló könyvek, melyekbe sokáig a római császárokra vonatkozó szenátushatározatokat jegyezték be.