Élet vize

Az É. és az aranyalma a népmesékben ismert tárgyai a kivánságnak. Hogy Euristheus Héraklést a Hesperidák almáiért küldi, igazi mesevonás. Az É.-nek megfelel a hellén ambrózia. Ez ugyan már Homérosnál az istenek eledelét, a nektár pedig azok italát jelenti, de a legrégibb képzet szerint az ambrózia is a nektárhoz hasonlóan folyadék volt (l. Ambrózia). A szláv mesék is két «vizet» ismernek; az élet és a halál vizét: az utóbbinak nincs mindig ölőereje, hanem arra szolgál, hogy a szétdarabolt test részét összeforrassza, mire aztán az élet vize uj életre támasztja. Az élet és halál ilynemü hasonlatosságát bizonyára a görögök is ismerték, s csak mikor az istenek háztartását ellátták étellel és itallal, tették meg az életvize, tudniillik az ambróziát ételnek, a halál vizét, tudniillik a nektárt pedig italnak. A nektár szó rokon a görög véxuç (ölés) és latin «necare» (ölni) szavakkal (Laistner, Rätsel der Sphinx 2,225). A modern népmesékben is az élet vizét gyakran hasonló tulajdonságu olaj vagy kenőcs helyettesíti; ezt a görögök ambróziának nevezték volna, melyet gyógyírül is használtak. Modern mesék szerint az É. nemcsak a mitikus földöntuli sziklákból, hanem fákból is bugyog ki, sőt tulvilági lények ujjaiból, lábaiból is, s az ilyen lények izzadtsága hasonló erővel bir (l. Wollner összeállítását Leskien-Brugmann, Lithauische Volkslieder u. Märchen c. gyüjt. 522. l.) Az É. délben, a halál vize pedig éjfélkor bugyog ki két szikla közül, melyek összecsapódnak, mihelyt valaki vizet merít. Magyar meséinkben az É. (v. az ifjító viz) Tündérországban vagy járatlan, rengeteg erdők közepén bugyog fel. Tündérországból hozott a kigyóember mátkájának gyöngyház-szekrényt. Ha kinyitotta az ember, a szoba egyszerre megtelt jóféle illattal, melytől megifjodott az ember. Volt abban a szekrényben oly bűvös szer is, melyet hajnalhasadáskor apró-cseperke tündérkék méhszárnyakon gyüjtöttek össze a virágokról. Egy csepp belőle az ősz hajat is aranyhajjá változtatta. Egy másik szelencében oly szépír volt, hogy egy csepp belőle elég volt, hogy a legráncosabb, mohotkás arcot is oly szépségüvé tegye, mint mikor a fehér rózsára piros szint lehel a hajnal. A harmadik szelencében balzsam volt. Egy csepp belőle egy egész kádvizet oly balzsamfürdővé változtatott át, hogy abban, «ha a legnyomorultabb béna koldus fürdött volna is meg, mégis 24 éves tündérszépségü ifjuvá változott volna» (Merényi, Eredeti népmondák 1, 1). Van aztán olyan forrás is, ki benne megmosakodik, annak arca naptündöklésüvé, a haja pedig aranyhajjá változik (Merényi, Dunamelléki népmondák 1); sőt még a foga is aranyos lesz (Merényi, Sajóvölgyi népm. 4. ) Egy csángó mesében az ilyen viz visszaadja szeme világát az igaznak, kit a hamis megvakított (Ethnol, Mitteil. aus Ung. II. 43.). Egy másik mesénk szerint a halhatatlanság királynéja várában van egy «kis oldalszoba, egy szögletében egy kis lappancs, mely alatt a halál vize van, kit vele megpreckelnek, azonnal meghal». Egy másik szobában az örökkévalóság kősziklájából ered az É.-e, ennek «olyan tulajdonsága van, hogy ha valaki ezelőtt 4 vagy 5 ezer esztendővel meghalt is, ha csak egy csontocskáját megkapni és ezzel vizzel megpreckelni lehet, ahonnal a legjobb állapotjában felébred» (Arany-Gyulai, Magy. népköltési gyüjt. 1, 371. l.) Végül egy mesénkben a halál bir hasonló szerrel. Szegény ember egyik gyermeke számára a halált hivja komának, ki neki oly füvet ad, mellyel még haldoklókat is meggyógyíthat (Merényi, Eredeti népm. 7. E vonás megvan egy csehországi cigány-mesében is, l. Jes ina, Romani Csib).

Eleud

l. Előd.

Eleusina

l. Eleuzisz.

Eleusine

Gärtn. (növ.), pázsitgénusz, 6 faja mind a két világrésznek, de különösen az óvilágnak tropikus vidékein nő. Kalásza ujjasan összetett, kalászkája 2 v. sokvirágu, pelyvája tompa. Az E. coracana Gärtn., magva olyan mint a kölesé. Kelet-Indiában és Japánban termesztik. A szár v. a rostja kötélnek használható. Az E. Tocusso-t Fres. Abessziniában termesztik; magvából sört főznek. Niam-Niam és Kredsch is termeszt E. fajt; telabunnak nevezik, magvát főve, sült szeszamummal eszik és sört főznek belőle.

Eleuteriák

(gör.), egy csaknem valamennyi ókori görög állam képviselői által Zeus Eleutherios (a. m. a megszabadító) tiszteletére a Platéa melletti győzelem óta (479. K. e.) évenkint, maimakterion 16., Platéa mellett megült ünnep. Továbbá a szabadonbocsátottak által szabadságuk elnyerése emlékeül ült ünnep Szamosz-szigeten.

Eleuteropolisz

a Kr. u. III. század óta Bet Gabrin vagy Bet Gabre, vagy Betogatra (a. m. hősök helye), ma Bet Dsibrin város római neve. Jelenleg nagy mozlim falu 900 lak., sok rommal, Jeruzsálemtől 40 km.-re délnyugatra, a Gáza felé vezető uton. E szülő városa Epiphanius egyházi atyának s a IV. századtól kezdve püspöki székhely volt. A mozlimok 796. szétdulták, a keresztes vitézek 1134. ujra felépítették Aszkalon felé erősséggel s Gibelon nevet adtak neki. A régi citadella a falu közepén, a keresztes vitézek által bizanci stilusban épített Szt. János-templom pedig déli részében van. A szikla-talajba több barlang van vájva, melyek labirintus-módra vannak egymással összekötve.

Eleuthera

(Royal Island) egyike a brit Bahama-szigeteknek, a csoport É-i részében Great-Abaco és Cat között; alig 15 km. széles és 130 km. hosszu; 7000 lak., akik narancsot, ananászt és kókuszdiót termelnek. Fővárosa Govevnor's Harbour, erősséggel és jó kikötővel.

Eleutheropetalae

a. m. szabadszirmuak, Polypetalae (sokszirmu) vagy Choripetalae (különszirmu; l.o.). Eleutheropetalus a. m. szabadszirmu.

Eleutherus

v. Eeleutherius (177-190), egykori diakonusa Anicet pápának, később maga is pápa, Szt. Péterre 12.-nek következett a római püspöki széken. A lyon-i egyház halálra üldözött keresztényei Irenaeus áldozó papot küldték hozzá, hogy az egyház sorsáról őt tudósítsa. Irenaeus E. pápa alatt fogott a gnosztikusok tévelyeit megcáfoló 5 könyvre terjedő művének megirásához, melyben megirja, hogy a római egyházat Péter és Pál apostolok alapították, miért is ezen egyház felsőbb rangu tekintélyéhez kell a világ-egyházainak fordulniok, amelynél a tévtanokkal szemben mindig megtalálják az apostoli hagyományokat. (Irenaeus e kijelentéseit (illetőleg V. ö. Hergenröther, Kathol. Kirche und christliche Staat, Freib. 1872. 948-952 lap).

Eleutho

l. Eileithyia.


Kezdőlap

˙