A hajón beállott lyukadásnál, léknél a viz behatolásának megszüntetése s ezzel a sülyedés veszélyének elhárítása. Az E.-ra rendesen kócot, kötél- s vászondarabokat, s kisebb folyamhajókon faggyut s szalonnát használnak, amiket a nyilásba tömnek. Nagyobb lyukadásnál a hajótestre kivül ráborított s a fenék alatt áthuzott alattsággal kifeszített ponyvát az E.-ra előnyösen lehet használni. - E. a kohászatban. Néha előre nem látott események megakasztják az olvasztás folyamatát, p. megromlik a fuvógép; ha az akadályt néhány nap alatt el lehet hárítani, akkor az olvasztót elfojtják: minden nyilását elzárják, hogy a levegő ne hatolhasson belsejébe; igy több napig lehet az olvasztót melegen tartani, s ha az akadály el van hárítva ismét folytatni lehet az olvasztást.
Westergötlandból alakított egyik tartományi (län) Svédországnak, Göteborg, Halland, Jönköping, Skaraborg és Wermland közt 12825 km2 területtel. (1891) 274051 lak. É-i része a Dalsland. E. sík, Jönköping felől azonban halmos. A legismeretesebb halmok a Halle- és Hunneberg. Vizei a Wener-tavon kivül a Göta és mellékvizei és számos kisebb állóviz. A Dalsland köves és terméketlen, különösen a Svaltorna nevü része. Az egész területnek 14 % szántó, 10 % rét és 37 % erdő. A tavak felülete 894 km2. Főtermékek a rozs és zab. Az állattenyésztés nem jelentékeny; a bányászat szintén nem, csak köveket bányásznak. A legvirágzóbb iparág a pamutfonás és szövés, amelynek termékeit 1890. 8 millió aranyforintra becsülték; azonkivül vannak fürész- és papirmalmai. A Wener és Göta-elf természetes vizi utain kivül több csatornája és több mint 500 km. hosszu vasuti hálózata van. Fővárosa Wenersborg. Nevét a Göta-elf torkolatánál épített és egykoron fontos, de most lerombolt Elsborg nevü várról kapta.
elfulad a bánya, melybe több viz tódul, mint amennyit belőle kihuzni lehet. Elfulad a próba, ha a kémlőtok hősége csekély és a fémszemecske az üzőkén meghidegszik, mielőtt az ólom egészen leüzetett.
(koh.). A leghathatósabb kémlőszerekhez tartozik a fehér és a fekete olvasztószer. Az előbbit ugy készítik, hogy egyenlő mennyiségü borkőt és salétromot kevernek össze, azután a keveréket meggyujtják és elfüstölögtetik. A fekete olvasztószert pedig 3 rész borkőből és 1 rész salétromból nyerik, ha a keveréket elfüstölögtetik. L. Kémlő anyagok.
Dakhel (l.o.) oázis főhelye.
(bány.), alkalmazzák a bányában vizveszély és tüzveszély ellen. Ha valamely vágattal váratlanul vizeret nyitnak meg és a bánya nincs felszerelve a megnagyobbodott vizmennyiség kihuzására, agyagból, fából v. kőfalból gátat csinálnak a vágatban, a gátba egy elzárható csövet is beleépítenek, hogy azon a viz a gát építése közben elfolyhasson, egy másik vékonyabb csövet pedig a vágat teteje alatt azért tesznek be a gátba, hogy azon a levegő kijuthasson a gát mögül. A véletlenül megnyitott vizet igy el lehet zárni és a kihuzásra szükséges gépeket azután minden elhamarkodás nélkül fel lehet állítani. Tüzveszély okából pedig kőszénbányákban alkalmazzák az E.-t. A telep égő részét körülveszik széles vágattal, mely a fekvő kőzettől a fedőig terjed és e vágatot azután neméghető anyaggal, homokkal v. agyaggal teletömik, s igy akadályozzák meg a tüz továbbterjedését.
falu Szász-Koburg-Gotha hercegségben, 5 km.-nyire Ilmenautól, vasut mellett, (1890) 1001 lak., porcellángyárral és porfirtárgyak készítésével; 3 vizgyógyintézettel.
(Moray), 1. grófság Skóciában, a Highlandson Banff, Inverness, Nairn és a Moray öböl közt 1376 km2területtel, (1891) 43448 lak. Csak É.-i része sik, a többit hegyek takarják. A Spey, a Findhorn és a Lossie öntözik. Főképen földmivelő vidék, az alacsonyabb részeken rozsot, a magosabbakon zabot termelnek. Fővárosa Elgin. - 2. Az ugyanily nevü grófság székhelye, 112 km.-nyire Aberdeentől, a Lossie partján, vasut mellett, (1891) 7799 lak., érdekes székesegyház romjaival; geologiai muzeumában a vörös homokkőzet felső rétegeiből való szép kövületek láthatók. - 3. Város Illinois É.-amerikai állam Kane countyjában, 65 km.-nyire Chicagotól, a Fox partján, vasut mellett, (1890) 17823 lak., óragyártással.
(ejtsd: kinkárdin), skót grófi cime a Bruce-családnak. A család őse, Bruce Róbert, hódító Vilmossal jött Angliába, ennek unokája alapította a skót ágat, melynek viszont idősb. ága Bruce Dávid királlyal 1371. kihalt. Ugyanazon őstől származtatják magukat a jelenlegi E. grófok. Bruce Eduárd (megh. 1611.), aki résztvett az angol trón iránt VI. Jakab által folytatott alkudozásban, 1602. a kinlosz-i bárói cimet nyerte s a harmadik Bruce báró 1633. E. gróffá lett. A gyermektelenül elhalt negyedik gróf után a grófi méltóság egy oldalágra ment át, amely már akkor Kincardin grófi cimet viselt. A hetedik E. és tizenegyedik Kincardine gróf, Bruce Tamás az E. Marbles (l. o.) megszerzése által vált ismeretessé. Szül. 1766 jul. 20., megh. Párisban 1841 nov. 14. 1785. a hadseregbe lépett s vezérőrnagyságig vitte. 1790-től kezdve leginkább diplomáciai szolgálatokat teljesített s mint konstantinápolyi követ kapott engedélyt görög műkincsek kutatására, de ezek gondatlan kezelése miatt sokaknak, különösen lord Byronnak haragját vonta magára. Törökországból hazajövén (1806), visszavonult a közügyektől, de azért haláláig skót választott peer volt a brit parlamentben. Fia Bruce Jakab, nyolcadik E. és tizenkettedik Kincerdine gróf, szül. 1811 jul 20., megh. mint indiai alkirály 1863 nov. 20. 1842. Jamaika, 1846. Canada kormányzója lett. Ez utóbbi helyen még az 1837-1838-iki forradalom maradványaival volt sok baja, de az ő kormányzása alatt 1854-ig az ország felvirágzott. 1849-ben a nagybritanniai pairséget kapta, 1857. Khinába ment követnek s kierőszakolta 1858. a tien-cini szerződést és 1860. annak megujítását. 1862. Indiába ment alkirálynak. V. ö. Letters and journals of James, 8th earl of Elgin (Lond. 1872). Fia Bruce Viktor Sándor, kilencedik E. és tizenharmadik Kincardine gróf követte őt a grófi méltóságban; ez 1849 máj. 16. született. Ez is diplomáciai pályára lépett s előbb a konstántinápolyi követségnél volt alkalmazva, 1893. okt. pedig Gladstone megtette India alkirályává.
(ejtsd: elgin marblsz), ez a neve annak az ó-görög képgyüjteménynek, melyet Bruce Tamás, elgini és kincardinei gróf a XIX. sz. elején főképen az athéni akropoliszból összeszedett. E. gróf a török kormánytól engedélyt kapott, hogy az akropoliszból (melyet akkor a törökök várul használtak) szabadon járhasson ki és be, méréseket eszközölhessen, ásathasson, nehány régi felirásu kődarabot elvihessen. Ezt az engedélyt E. emberei az athéni török hatóság megvesztegetése mellett arra használták fel, hogy a Parthenonból a még ott volt szobrokat, a jókarban levő Metopa-táblákat s hasonló értékes darabokat elhordtak, miáltal az épület jelentékeny sérüléseket szenvedett. Elvitték továbbá az Erechtheion kariatiszaiból egyet, Dionysos szobrát stb. Az igy szerzett, az athéni szobrászat virágzó korából való megbecsülhetetlen értékü műkincsek 200 ládába rakva Elgin elutazása előtt (1803) elküldettek, de egy részök még több évig ott maradt. Az 1807. angol-török háboru alatt a Peiraieusban fekvő szobrászati műkincseket a franciák lefoglalták. Csak 1812. sikerült Elgin ágensének, Lusieri nápolyi festőnek az Elgin hátramaradt részét 80 ládában Angliába küldeni. Az egész gyüjteményt, mely a lordnak 74240 font sterlingbe került, hosszas tárgyalás után - melyben nemcsak a gyüjtemény értéke, hanem Elgin tulajdonjoga is vita tárgyát képezte - 1816. parlamenti határozat folytán a kormány 35000 font sterlingen megvette a British Muzeum számára. Hanem az angol állam tulajdonjoga felett még évekig folyt a vita. V. ö. Description of the Collection of Ancient Marbles in the British Museum (Lond. 1830-39); Ellis: The Elgin and Phigaleian Marbles in the British Museum (u. o. 1874); Michoelis: Parthenon (Lipcse 1871).