(el-Ahza), Török-Arábiának Basszra nevü vilajetéhez tartozó vidék, a benső fensik és a Persa-öböl közt. Sík, kopár, homokos róna, amely D.-en a Katar-félszigetig nyulik el és csak egyes részeiben, ahol a föld alatt nedvesség van, termékeny. Fővárosa: El-Hofuf 25000 lakossal, amelynek közelében Mubarraz erősség és város terül el, szintén valami 20000 lak.
város, l. Hillah.
az értékpapiroknál annyi, mint az értékpapirokat oly birtokosok kezébe juttatni, melyek e papirokat állandóan meg is tartják. Elhelyezni annyit is tesz, mint befektetni. Elhelyezett értékpapirok olyanok, melyek megbizható v. mint a tőzsdei kifejezés mondja «szilárd»: avagy «utolsó» kezekben vannak és nem képezik a tőzsdei spekuláció tárgyát. Minden uj kibocsátásnál a kibocsátó banknak vagy bankcsoportnak arra irányul a törekvése, hogy a kibocsátott értékpapirokat oly tulajdonosok kezeibe juttassa, kik a papirokat tőkeelhelyezésre használják és csak a kamatokat élvezik, de a papirokat magukat nem adják el. Másként az elhelyezést, ami vonatkozik, ugy kamatozó papirokra mint részvényekre vagy sorsjegyekre, osztályozásnak is nevezik.
elhelyező munkák egy épületen mindazok a falazás közben vagy falazás után végzett munkálatok, melyek abból állanak, hogy nagyobb kő-, vas-, v. faszerkezeti alkatrészeket az azokat megillető helyre szállítjuk s ott befalazzuk, vagy egyátaljában elhelyezzük. A legtöbb E.-t a kőműves végzi, de végezhet ilyeneket az ács, lakatos, szobrász stb. is. Nem minden anyagnak a helyére való szállítása megy egy épületben elhelyezési munka számba; igy p. a kőmüvesnek a téglák befalazásáért, az ácsnak a födélszék fölállításáért, a vizvezetési vállalkozónak a kagylók fölszegezéséért stb. nem számítható föl külön elhelyezési dij. De mint specifikus elhelyezési munkák lesznek fölsorolva és külön dijazva a következők: 1. a kőkockák elhelyezése kőből szerkesztett homlokzatoknál; 2. a lábazati kőlemezek, a folyosó és balkon-gyámkövek és lemezek, párkánydarabok, lépcsőfokok és korlátok, kéményfedő kövek elhelyezése; 3. a vasgerendák; 4. az ajtó és ablaktokok; 5. a kéménytisztító ajtócskák; 6. a falkötő vasak; 7. a torokcsövek elhelyezése. Mindezen E.-t a kőműves végzi és értök suly vagy darabszám szerint megállapított dijazást kap. A kőműves végzi még igen sokszor a szobrászmunka E.-t is és befalazza a vasból készült padlásajtókat, a tüzhelyeket stb., végre mindazon E.-t, melyeknek kiviteléhez külön állvány fölállítása válik szükségessé.
olyanok, melyek szolgák, cselédek, nevelők, általában alkalmazást keresők részére helyszerzés közvetítésével üzletszerüen foglalkoznak. Az E. hatósági felügyelet alatt állanak. A cselédelhelyező intézetekről különösen az 1876: 13. t.-e (cselédrendtartás) intézkedik, a cselédszerzést megvonható hatósági engedélyhez köti s a cselédszerzők visszaéléseit, amennyiben a büntető törvény sulya alá eső cselekmény nem forog fenn, birsággal bünteti. Ily visszaélés különösen nem önjogu személyeknek az atya vagy gyám beleegyezése nélkül elszegődtetése, a cselédnek szolgálati helyének elhagyására csábítása.
(bány.). Ha a bányalelő a bemutatott és mívelésre érdemesnek talált leletre adományt kér a hatóságtól, be kell terjesztenie rajzban, hogy mikép akarja az adományozandó telket elhelyezni; ez a rajz az elhelyező térkép, és ez az adománylevélhez csatolandó.
(növ. marcescentia), a táplálék felszivásától meg a levelek kilehelésétől függ. Ha a föld száraz, a talajrészecskék a kevés nedvességet annál nagyobb erővel iparkodnak visszatartani. Ha a gyökér ezt az erőt le nem birja győzni és több nedvességet a földből nem bir fölszivni, a levél nedve pedig kilehelés folytán megfogyatkozik, ekkor legelőször a nedvvezető fasejteknek csökken a viztartalma, s ha végre a levelek kipárolgásából származó nedvveszteséget a gyökér tovább födözni nem birja, az illető szerv feszessége megszünik, ellankad és az E. áll be. A leszakított virág addig ép, a meddig a nedve ki nem párolog, ezután azért hervad el, mert a nedv fogytát sehonnan nem pótolhatja. Ha azonban vizbe tesszük v. megöntözzük, a felvett viztől egyidőre még feléled. A növénynek csak bizonyos időre való részei, ha egyszer céljokat teljesítették és többé nem szükségesek, belső fizikai okok következtében lehervadnak és a növényről lehullanak, mint termékenyülés után a virág részei, a kehely, de főkép a szirom meg a himek.
(növ.) staminodia, -ae(egyes számban, nőnemü, mert staminodium a. m. álhim), valamely virágrésznek átalakulása v. visszalakulás folytán hímmé való alakulása; p. ha a pásztortáska sziromtalan, akkor gyakran 10 himü (6 helyett), mert 4 szirma helyén is hím támadt.
Az olajfestményeken a festék a száradás következtében elveszíti fényét, csillámját, ami a szinek hatásának szintén egyik föltétele. Ezt azután fényes mázzal, firnisszel állítják ismét helyre.
l. Erózio.