l. Jelizavetpol.
orosz város, l. Jelizavetgrad.
l. Gyula, orvosdoktor, egyetemi magántanár, szül. Eperjesen 1846 okt. l5. Középiskoláit Kassán és Eperjesen, az orvosi tanfolyamot Bécsben végezte, hol 1871. doktorrá avatták. Ugyanez évben a budapesti egyetemen a kórszövettan tanársegédeül alkalmazták; Korányi tnr. belgyógyászati klinikáján is működött. 1875-76. külföldi tanulmányutat tett, 1877. magántanári képesítést nyert, 1884. a veres-kereszt Erzsébet-kórház nőgyógyítási osztályának, 1890. a poliklinikai egyesületnek főorvosa lett. Orvosi cikkei és értekezései a különböző szaklapokban jelentek meg. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
2. E. József, kir. tanácsos, tankerületi főigazgató, szül. Gölnicbányán 1843. Előbb a budapesti ág. ev. főgimnáziumában tanított; jelenleg tankerületi főigazgató Nagy-Szebenben. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki a klasszika filologia terén; kiadta Horatius szatiráit, épisztoláit, átdolgozta Szénássy Sándor latin nyelvtanát, olvasókönyvét és mondattanát, irt szótárt Homéros két époszához és sajtó alá rendezte Platón: Sokrates védelme és Kriton c. műveit, valamint Schenkl Károly, Horváth Zsigmondtól magyarra fordított kresztomatiáját, stb. V. ö. Szinnyei: Magyar Irók.
(örményül Jechise) Chorenei (l. o.) után Örményország legkitünőbb történetirója. Szül. az V. sz. elején, megh. 480. Legnevezetesebb történeti munkáját: Vártán története és az örmények háboruja cim alatt irta meg. E műben azon válságos időknek történelme van megirva, melyek az örmény trónnak felforgatása után az V. sz. második felében nehezültek Örményországra s amelyekben az iró is részt vett. E nagy munkáját a tiszta nyelv, szép és szabályos irmodor mellett az teszi nevezetessé, hogy a benne leirt elbeszélések egyszerüek, az itéletek igazságosak, a leirások pedig élethűek. E munka számos kiadást ért és különböző nyelvekre lefordíttatott. Eredeti szövegben megjelent Konstantinápolyban 1764. és 1823., Moszkvában 1787., Velencében a mechitáristáknál 1828., 1838. és 1852. Olaszra fordította M. Capelletti Velencében, franciára M. Cabordgy Párisban, angolra M. Ch. F. Neumann müncheni tanár és kiadta 1830. ily cim alatt Londonban: The History of Vartan and of the Battle of the Armenians, containing an account of the religions wars between the Persians and Armenians, by Elisaeus bishop of the Amadunians: translated from the Armenian by C. F. Neuman. London 1830. V. ö. Lukácsi Kr., Magyarok őselei, örmény kutfők nyomán, Kolozsvár 1870.
valamely személy, dolog, viszony valódiságát, azonosságát megerősítő nyilatkozat, p. a gyermekeknek sajátjakénti, valamely okirat, aláirás valódiságának, valamely tartozás fennállásának elismerése. Ha az E. abból a célból történik, hogy az ellenfél azt az elismerővel szemben biróilag is érvényesíthesse, ha tehát a törvény az E.-t mint önálló jogalapot elismeri, E.-i szerződésről szólunk. E.-kereset az, melynek tárgyát egyenesen valamely jogviszonynak elismerése képezi. Nagy fontosságot játszik az E. a nemzetközi jogban. Az uj államnak a nemzetközi államközösségbe való felvétele, annak a többi államok általi E.-e által történik. Az államnak léte ugyan első sorban nem nemzetközi jogi, hanem államjogi kérdés. De az államnak nemzetközi jogalanyisága nemzetközi E.-étől függ. Különösen fontos a közvetlenül érdekelt, mert az uj államalakulat által esetleg sértett állam részéről történt elismerés, mert ez az uj államképződés körüli kételyeknek véget vetvén, könnyebben vonja maga után a közvetlenül nem érdekelt harmadik államok elismerését. Ámbár az, hogy az érdekelt állam elismerése a többi államoknak hozzájárulását megelőzze, egyáltalán nem szükséges. Minden uj államnak, mihelyt állami fennállása kétségtelen s biztosítottnak tekintendő, nemzetközi elismerésére jogos igényt tarthat. Az igény jogalapját létezésének ténye képezi s az, hogy a nemzetközi jognak éppen a létező államoknak közös jogrendbe egyesítése képezi feladatát. Csak addig, mig az uj államképződés körül a harc folyik, amig tehát bizonytalan, keletkezett-e uj állam vagy nem, jogosítvák a többi államok az E.-t megtagadni. De még a harc tartamára is megadható az E., ha az államok az uj államképződés szükségességéről és életerejéről meggyőzödnek, amit természetesen minden állam önállóan itél meg és birál el. Az E. önmagában még nem részvétel a harcban s nem megsértése az uj képződést ellenző államnak. Amidőn pedig az uj államképződés által jogaiban sértett fél az uj alakulást megakadályozni képtelen, attól É.-ét megtagadni többé jogosítva nincs, tiltakozása jogilag hatálytalan.
E. (Schuldversprechen), szolgáltatást kötelező igéret, vagy a szolgáltatásra fennálló kötelezettségnek elismerése a jogalapnak kitétele nélkül. P.: Elismerem, hogy X.-nek 100 Frttal tartozom. Az uralkodó felfogás szerint az ilyen E. a jogalap hiánya miatt nem érvényesíthető. Az ujabb irány annak érvényét elismeri. Igy kifejezetten a német polg. tkvi javaslat is, de csak akkor, ha az E. irásban történt. Az elismerő azonban az E. érvényesítése ellen kifogást tehet, ha oly feltételek forognak fenn, amelyek miatt a teljesített szolgáltatás jogtalan, gazdagodás cimén visszakövetelhető.
az elismerő által az elismerésre vonatkozólag kiállított okirat.
l. Dido.
(Ilia), Görögország vidéke, amely Achajával együtt egy monarkiát alkot a Peloponnézus Ény-i részében Messzenia, Arkádia, Argolisz, Korintus és a tenger közt, 5075 km2 területtel (1889) 210713 lak., 4 eparkiával, azaz járással (Glisz, Patrasz, Egialia és Kalavrita). E. járás a monarkiának Dny-i részét alkotja. A tenger felől alacsony, lapos és homokos; a parti sikságon sok a a laguna; a partok szelid hajlásu íveket irnak le. Közelükben, kivéve a 226 m. magas Glarenca-foknak (a régi Chelonatas) környékét, a föld szelid lejtőhöz hasonlít, amely Ny-felé emelkedik és amelyet a folyók alluviuma takar. E folyók a Gasztuni (egykoron Péneiosz) és a Rufla (a régiek Alphéios); mindkettő áradásaival nagy károkat szokott csinálni s a Péneiosz már a történelmi időkben megváltoztatta a medrét; mostani torkolata 20 km.-nyire van a régitől. A tengerparti siksághoz Ny-on halmos és termékeny, ehhez pedig hegyes vidék csatlakozik: az Olonosz (a régiek Erymanthosa), amelyből É-ra a Voidia (1927 m.), K-felé pedig a Khelmosz (2360 m.) ágazik ki. Az aránylag esős vidék gabonaféléket és szőlőt terem, partjain igen finom szivacsokat halásznak. A dór vándorlás alkalmával (A XII. sz. végével Kr. e.) Oxylos vezérlete alatt aitolok hatoltak be E.-be és kisszorították az ott talált lakosságot, amely az arkádokkal volt rokon, maguk pedig a termékeny Ny-i részen telepedtek le; több községre oszlottak, amelyek egymással szövetségben állottak. A többi görögökkel együtt ők is a makedónok uralma alá jutottak. Fővárosuk E. a Péneios partján gazdag volt templomokban és egyéb középületekben, amelyek közül a terjedelmes gimnázium emelendő ki.
v. eretriai, melyet Phaedon, Sokrates kedvelt tanítványa, szülővárosában Elisben alapított s melyet ennek utódja, Menedemos a maga szülővárosába Eretriába (Euböa szigetére) helyezett át, ahol 260-ig Kr. e. virágzott. Ugy látszik a megarai iskolához állott közel tanításában. l. Euklides Megarából.
(franc., ejtsd: élit) a. m. kiválasztás a tömegből: a legjobb, legnemesebb, legkiválóbb E.-csapatok, válogatott katonákból szervezett csapatok, melyeket békében az államok fővárosaiban helyőrségül, csatákban pedig a döntés pillanatában szoktak volt a döntő helyeken alkalmazni.