(sponsalia), máskép jegyváltás, kézfogás, jövő házasság iránt kötött szerződés; jogilag kötelező házassági igéret. Házassághoz az E. mulhatatlanul nem szükséges; a felek E. nélkül is közvetlenül léphetnek házasságra. Szerződés minőségénél fogva az E.-nél is a szerződés minden lényeges kellékei szükségesek. Nem jegyezhetik el magokat: az akaratelhatározásra s annak nyilvánítására képtelenek, p. őrültek, teljesen ittasok stb. A 7. évet meghaladott serdületlenek azonban az egyházjog szerint magukat jogérvényesen eljegyezhetik, de a serdültség elérésével az E.-től minden ok nélkül elállhatnak. Nem érvényes az oly személyek között létrejött E. sem, kik között valamely tiltó vagy bontó házassági akadály forog fenn. Az E. feltételhez is köthető, de ha a feltétel természetileg vagy erkölcsileg lehetetlen, az E. semmis, érvénytelen. Ha a feltétel nem teljesül, az E. sem lesz érvényes. Az E. nálunk mellékbiztosítékok által (bánatpénz, kötbér) is megerősíthető, a közönséges egyházjog s az osztrák polg. tkv. szerint azonban nem. Történhetik személyesen, vagy levélileg, vagy meghatalmazott által. Gyürüátadás, tanuk, jegyajándék stb. külső szertartások, melyek az E. lényegét s érvényét nem érintik. Az E. jogi hatását illetőleg a házasságkötésre való kötelezettség egyházjogilag is csak erkölcsi, nem jogi; a jogi kötelezettség ellentétben állván azon elvvel, hogy a házasságkötésnek szabadnak kell lennie «Cum libera debeant esse matrimonia». Indirekt egyházi kényszerítő intézkedéseknek azonban igen is helye lehet. Az osztrák polgári tkv. határozottan akként rendelkezik, hogy az E. a házasságkötésre nézve jogszerü kötelezettséget maga után nem von. A protestánsokra nézve a nálunk érvényes Jósef-féle házassági pátens pedig azt mondja ki, hogy az E.-nek a külső formára nézve semmi ereje nincsen, habár esküvel megerősittetett, v. a leány teherbe ejtetett. Vagyoni tekintetben ellenben az E.-i szerződés meg nem tartása az ez által okozott kárnak megtérítésére kötelez. Az E.-ből a kat. egyházjog szerint kétféle házassági akadály keletkezik, az egyik tiltó, bármely más személlyel, a másik bontó vagyis köztisztességi akadály (impedimentum publicae honestatis) az eljegyzettnek első izbeni rokonaival való házasságra nézve. A protestánsoknál, minthogy az E.-nek az esetleges polgárjogi igényektől eltekintve joghatálya nincs, az E. házassági akadályt nem képez.
Az E. ereje megszünik: halál, vagy közös akarattal elválás által; ha a jegyesek egyike szerzetes rendbe lép, vagy papnak felszenteltetik; ha a jegyesek vétke nélkül köztük házasságbontó akadály keletkezik, ha a másik jegyes harmadik személlyel házasságra lép; vagy a köteles hüséget megszegi (fornicatio corporalis); a viszonyok változása folytán, ha nevezetesen az E. után oly körülmények állanak be, melyek, ha annak idején fenforognak, az E. meg nem történt volna. A változás vonatkozhatik a másik jegyesnek erkölcsi, vallási, szellemi, testi, vagyoni viszonyaira. Megjegyzendő még: a keleti egyházban, valamint a zsidóknál is a valóságos ünnepélyes eljegyzés, mely vallásos szertartások mellett történik, nem E. e szónak tulajdonképeni értelmében, nem a házasságnak előkészítése, hanem valóságos kezdeményezése, s rendesen az esketési ünnepélynek részét képezi. A trienti zsinat határozmányai előtt, amidőn a házasság érvénye semmiféle formaszerüséghez kötve nem volt, fontos jelentőséggel birt a sponsalia de proesenti és a sponsalia de futuro közti különbség, aszerint, amint az eljegyzési szavak a jelenre vagy a jövőre vonatkoztak. Az előbbi által nemcsak E., hanem valóságos érvényes házasság jött létre.
county Pennsylvania É.-amerikai államban 2000 km2 területtel, 9400 lak., Ridgway székhellyel.
(növ., sepalodia, virescentia pro parte), a virágrészek átalakulásából támad, ha t. i. a virágnak valamely része vagy az előlevél a kehely alakját ölti magára. A zöld rózsa p. E., vagyis a virág többi részének elzöldülése (hanyatló átalakulás): ha pedig az előlevél lesz nagyobb v. kehelyalaku, akkor ez haladó átalakulás.
a nevelésben az a hiba, melyet a szülői szeretet tulságos engedékenysége, s az a félszeg törekvése okoz, hogy távol tartson a gyermektől minden kellemetlenséget. Az E. veszedelmének leginkább ki vannak téve a beteges gyermekek, akiknek testi állapota követel nagy kiméletet. Sokszor a test fogyatkozásaira való tulságos tekintetek szellemi nyomorékká teszik az ilyen gyermekeket. Ugyancsak az E. hibájában leledzenek az egyetlen gyermekek is, akikben a szülők minden gondja és szeretete központosul és elkapatja őket.
igy nevezik Magyarországon valamely egyház papjának azon tényét, hogy vegyes házasságban született olynemü gyermeket, aki neme és a törvény szerint más egyházhoz tartozik, megkeresztel oly célból, hogy azt ezen keresztelés által saját egyházába vegye föl. A keresztény bevett vallásfelekezetek viszonyosságáról szóló 1868: LIII. t.-c. 12. s következő szakaszaiban ugyanis - Erdélyből átvéve - azon szabályt állítja fel, hogy a vegyes házasságban született gyermekek nemük szerint követik szüleik vallását s minden ezzel ellenkező szerződés, térítvény vagy rendelkezés érvénytelen s nem birhat jogerővel. A törvény nem mondja meg, hogy rendelkezését miáltal lehet megsérteni, s nem is állít fel büntetést azon esetre, ha rendelkezései megsértetnének. A kihágásokról szóló büntetőtörvény, az 1879. évi XL. t.-cikk 53. §-a ezen törvény kiegészítéseül azt mondja, hogy két hónapig terjedhető elzárással és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki életkorának 18. évét még be nem töltött kiskoru egyént az 1868. évi LIII. t.-c. rendelkezései ellenére más vallásfelekezetbe fölvesz. Ezen rendelkezés értelme is többféle magyarázatra adott alkalmat s a biróságok, - amelyeknek hatáskörébe tartozott a cselekmények felett a biráskodás - ingadozás után azon elvet emelték érvényre, hogy a keresztelés által a megkeresztelt nem valamely meghatározott keresztény vallásfelekezetbe és egyházba vétetik föl, hanem csupán kereszténnyé válik. A gyakorlat által érvényre emelt ezen elv ugyan nem felel meg a kat. egyház dogmatikus álláspontjának, azonban a gyakorlatban mégis azon elvnek szerzett uralmat, hogy nem a keresztelés ténye sérti meg az 1868. évi LIII. t.-c. említett rendelkezését. Ezért 1884 jul. ll. Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszrter 24727. sz. a. rendeletet adott ki, amelyben kimontja azt, hogy valamely lelkész oly gyermeket, ki a törvény szerint más keresztény vallásfelekezethez tartozik, bármely okból megkeresztel, azt saját anyakönyvébe nem vezetheti be., hanem köteles e tényről szóló bizonylatot az illetékes lelkészhez hivatalból haladéktalanul áttenni, hogy az ekként megkeresztelt gyermeknek születését saját anyakönyvében följegyezhesse. Az egyházi főhatóságokat pedig felhivta, hogy hagyják meg szigoruan az alantas papságnak, hogy a keresztelési bizonylatot legfölebb 8 nap s az 1879: XL. t.-c. 53. §-ában megszabott büntetés terhe alatt küldjék mindig át az illetékes lelkésznek. E rendelet szerint a kih. törv. 53. §-a akként lenne magyarázandó, hogy nem a keresztelés lenne büntetendő, hanem az, ha a keresztelő lelkész 8 nap alatt nem teszi át a keresztelési bizonylatot ama lelkészhez, akihez a megkeresztelt, nemének megfelelőleg, a törvény szerint tartozik. A biróságok ezen rendelet szerinti értelmezést nem tették magukévá, s a rendelet nem is lett alkalmazva. 1890 febr. 26. gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter 10086. sz. alatt ujabb rendeletet adott ki, amelyben az van kimondva, hogy mindannyiszor, valahányszor a lelkészek bármely okból oly gyermeket keresztelnek, aki az 1868: LIII. t.-c. 12. §-a szerint más valláshoz tartozik, kötelesek a keresztelési bizonylatot 8 nap alatt az illetékes lelkésznek megküldeni. Anyakönyvi kivonatok kiállítására akár magán, akár hivatalos használatra csak az a lelkész illetékes, akinek vallását az illető egyén a törvény értelmében követni tartozik. Ha a keresztelő lelkész e rendelkezéseket vagy tilalmakat megszegi, kihágás miatt 10-50 frtig, ismétlés esetén pedig 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ez uj kihágás feletti biráskodási jog a közigazgatási hatóságok hatáskörébe lett utalva. A rendelet törvényessége ugy a sajtó utján, mint a törvényhozásban is megtámadtatván, a képviselőház 1890 nov. 20. benyujtott határozati javaslatot fogadott el, amely a rendeletet törvényesnek mondja ki. A rendelet gyakorlati alkalmazásánál a hatáskörrel biró közigazgatási hatóságok a büntetéseket is megállapították s az anyakönyvi kivonatok végrehajtás utján való áttételét is elrendelték, de a fellebbezési fokot képező belügyminiszter minden esetben mellőzte a kivonatok áttételére vonatkozó rendelkezéseket. 1893. Molnár János komáromi apátplébános elleni ügyben a kir. kuria kimondotta, hogy a rendeletet törvényesnek tartja.
a zsidó-keresztény vagy ebionita gnosztikusok egyik elnevezése. Nevük (el keszai a. m. elrejtett, titkos erő) valószinüleg a tanításukat tartalmazó, szerintük az égből lehullott könyvvel van összefüggésben. Tanításuk a keresztény, zsidó és pogány tanok keveréke.
város Egyiptomban, l. Khargeh.
1.county Indiana É.-amerikai államban 1800 km2 területtel, 28155 lak. Goshen székhellyel. - 2. Város az ugyanily nevü countyban az E. és St.-Joseph összefolyásánál, vasut mellett (1890) 11360 lak., vasuti műhelyekkel, papir- és keményítő-gyártással.
(ejtsd: -mauntins), hegylánc Colorado É.-amerikai államban Sopris (3954 m.), Maroon (4267 m.), Castle Peak (4300 m.) csucsokkal; rajta ered a San Juan és Rio Grande.
county Nevada É.-amerikai államban, 13000 km2 területtel 4350 lak. E. székhellyel.