képviseletének elvállalása az ügyvéd által, előbbi ügyfelének beleegyezése nélkül, a büntető törvénybe ütközik, s a képviselet elvállalásának ténye egymaga minden károsítási szándék nélkül is 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő. (Btkv. 482. §.)
a gépek forgattyu-csapjára alkalmazott olyan kar, mely visszanyulik csaknem a forgattyutengely forgási középpontjáig s a visszanyuló végére alkalmazott kisebb tengelycsap a forgattyu tengelye körül kisebb körben forog. Gőzgépeken leginkább a tolattyu vagy a szivattyu mozgatására, lokomotivoknál pedig gyakran a kormányrud hajtására használják.
valamely győztes forradalom, annak kormánya és intézményei ellen irányított mozgalom, a régi rend fentartása, illetőleg visszaállítása érdekében. Az ujabb történetben is gyakran találkozunk e jelenséggel. Ilyenek a francia nagy forradalommal szemben a lyoni, marseillei, touloni fölkelések, de különösen 1793. Vendée lázadása, melynek elégedett, egyszerü népe a vallás, az egyház és a királyság védelmére fogott fegyvert.
az olyan fuga, amelyben a Comes vagyis a kisérő szólam a Dux-nak vagyis a vezérszólamnak a megfordítása, még pedig ugy, hogy a Tonika és Domináns egymásnak megfelelnek. Az ily E.-kat leginkább Bach Seb. műveiben lehet tanulmányozni.
(Gegenkurven; Contre-courbes; Counter-curves). A vasutak az utjokba eső akadályokat mindig szabályos görbületekkel kerülik meg. Szük völgyekben való haladásukkor, hirtelen bekövetkező irányváltoztatásuk közben, gyakran ellentétes irányban kanyarodó görbéket, E.-ket kell a vonal irányába beiktatni. A görbületekben haladó vonatok járóműveinek kerekeit a gyorsaság növekedésével nagyobbodó központfutó erő a külső sinszalaghoz szorítja; hogy tehát a járművek kerekei a sinenek ne bukhassanak át és az ellenállás fokozását megakadályozzák, a külső sinszál sineit magasabbra helyezik, még pedig akként, hogy már a görbületek kezdetén a számításoknak megfelelő magas helyzetben álljanak. A külső sineknek e magasabb helyzete következtében a görbületekben haladó járóművek dült állásba jutnak, még pedig a jobbra kanyarodó görbékben jobbra, a balra kanyarodókban balra dülnek. Hogy az egyenes irányban haladó vonalrészen egyenesen álló kocsik az előbb említett dült helyzetbe zökkenés nélkül jussanak, a külső sineket csak rendre-rendre, egyenletes átmetszetben helyezik magasabbra, viszont a görbületet követő egyenes vonalban a magasságot apródonként csökkentik minaddig, mig a sinszálak ujra egyenlő magasságba jutnak. Hogyha azonban a két E. érintkeznék, ez utmenet nem volna létesíthető, miért is az E.-nek érintkezni nem is szabad, hanem közöttük oly hosszuságu egyenes irány hagyandó, hogy a sinszálakat elég menedékesen lehessen a mindkét görbület számára szükségelt magasságba elhelyezni és még ezenkivül a sinek 10 méter hosszban egyenlő magasságu elhelyezésükben megmaradhassanak. Azokon a vonalrészeken, melyeken a vonatok nagyon lassan közlekednek - mint a pályaudvarokon is - a külső sineket nem helyezik magasabbra. A magasítást a következő képlet szerint számítják:
hol v = a leggyorsabban futó vonat sebessége méterekben; R = a köriv sugarának értéke méterekben.
az átkormányozható gőzgépek gyors megállításának egyik eszköze (lokomotivok-, hajók-, siklóknál stb.) s ezért tulajdonkép a fékek sorába tartozik. Nevét onnan vette, hogy a gépet, járóművet hajtó gőz, szükség esetén a mozgás ellenében aladályul használható fel. Ha ugyanis a mozgásban lévő gőzgép kormányát (gőzelosztó szerkezetét) átállítjuk, anélkül, hogy a gőznek a hengerekbe ömlését elzárnók, akkor a gőz elosztása annyira ellenkező lesz, hogy azzal a gép, ha éppen állott volna, hátrafelé indult volna meg. Az E. tehát a gépet nemcsak megállítani, hanem azután hátrafelé indítani is képes. A megállítás e módja igen hatásos ugyan, de a lokomotivoknál káros is, amennyiben a gőzhengerekbe a kiömlő csöveken át füstgázok szivódnak be, melyek azután a kazánba nyomódnak. Ennek meggátlására a francia Le Chatelier a kazámból vizet vagy gőzt ereszt a gőzhenger kiömlési nyilásába, honnét a füstgázokat távol tartja és a gőzhengert is ellátja. Hasonló és igen elmés szerkezetet készített a németeknél Borries, ki egyuttal meggátolta a beszivott gőznek a kazánba nyomatását is.
(lat. reaktio). Ha két való (valónak nevezve, ami van) hat egymásra, ugy hogy az egyikben a másiknak hozzájárulása folytán valamely változás áll be, ezt a változást ellenhatásnak is nevezhetjük. Ha p. a világosság sugarai érik a szememet, amelyben ennek folytán bizonyos fiziologiai folyamat áll be, ezt a változást is E.-nek nevezhetjük, még inkább azonban azt az érzetet, mely a fiziologiai folyamat folytán a tudatban kél. Az érzet tehát a tudat E.-a az idegrendszer változásaira. L. Inger és Reakció.
Igy nevezi Hering azokat a szineket, melyekből kiindult fény a szem ugyanazon helyére behatva, egymás hatását megsemmissíti s mi szürke vagy halványfehér érzést kapunk. Ilyen E. Hering szerint a fehér és fekete, a vörös és zöld meg a sárga és kék. Szerinte az ezek együttes behatására a szem ideghártyája ugyanazon helyére támadt szürke fényérzés onnan van, mert a szinképi szinek minden sugarán a fekete-fehér érzést is indítják meg és ha a vörös s zöld, vagy kéksárga fénysugarak egyszerre behatnak, azok egymás hatását kölcsönösen megsemmisítik, egyedül a fekete-fehér érzés, melyet még támasztanak, marad meg; innen szintelen az ezek együttes behatására támadt érzés.
a rendes polg. eljárásban az alperest megillető perirat, melyben a keresetre nyilatkozik.
az orvostanban a javallatnak ellentétese s értjük alatta azokat az eljárásokat, amelyeket bizonyos állapotokban nem szabad alkalmazni. Igy p. ellenjavallat a hashajtók rendelése hashártya gyulladásnál, a hidegvizes fürdő bélvérzésnél, digitális erőteljes szivműködésnél stb.