l. Másodrendü felület.
két county az É.-amerikai Egyesült Államokban; az egyik Kansasban van 2592 km2 területtel, 1875 lak., Hays-City székhellyel; a másik Texasban, 2800 km2 területtel, 8320 lak., Waxahatchie székhellyel.
1. Havelock, angol iró, szül. Croydonban (Surrey) 1859 febr. 2. Gyermekéveit Ausztráliában és Délamerikában töltötte, azután Angolországban orvostudományt tanult. Legelőször 1883. mint több lap munkatársa lépett fel, foglalkozott az u. n. nő-kérdéssel és az ezzel kapcsolatos eszmékkel; lefordította Ibsen drámáit, szerkesztője lett a Mermaid series of Elizabethan dramatists c. műnek és alapját vetette a Contemporary science series c. gyüjteményes munkának. Számos embertani értekezésén kivül The new spirit cimü könyvet, és Diderotról, Heineről, Whitnamról, Ibsenről, Tolsztojról (1890) tanulmányokat irt. The Criminal c. munkájában a gonosztevő ember lényegét igyekszik kimutatni.
2. E. János, angol kereskedő és természetbuvár, szül. 1710 táján, megh. Londonban 1776. Különösen a korallok tanulmányozásával foglalkozott és a Temse torkolatánál meg a Chestre partjain tett vizsgálataival megerősítette Peysonell-nek a korallok állatiságára vonatkozó állítását. Ide vonatkozó dolgozata: Natural history of the Corallines and other natur productions of the liko kind cimen jelent meg Londonban 1745., de ezenkivül még e tárgyra vonatkozólag több más dolgozata is látott napvilágot. Linné annyira becsülte, hogy nevéről egy növényt Ellisia-nak nevezett.
3. E. J. E. angol államférfiu, szül. 1859., Oxfordban végezte tanulmányait, 1866. a parlamentnek lett tagja, ahol a liberális párthoz csatlakozott, 1892. aug. pedig a kincstár második lordja lett a Gladstone-miniszteriumban.
4. E. Sándor János, angol nyelvész, ill. fonetikus, szül. Hoxtonban 1814. jun. l4., megh. Londonban 1890 okt. 28. 1837. lett magister artium, tanult Shrewsbury, Eton, Cambridge iskoláiban (jogtudományt is). Tulajdonképi családi neve Sharpe volt s királyi engedéllyel változtatta meg. 1864. a Royal Society, 1879. a régészek egesületének és 1873. a College of Preceptorsnak lett tagja, mely intézet tanítóknak magasabb kiképezését célozta. Nagyszámu és nagybecsü művei közül említendők: Alphabet of nature (London 1845); Essentials of Phonetics, containing the theory of an universal alphabet (u. o. l848); Universal writing and printing (u. o. 1856); Glossic )u. o. 1870); Practical hints of the pronunciation of Latin (u. o. 1874). Legfontosabb műve: Early english pronunciation with special reference to Chaucer and Shakspeare (u. o. 1869-71).
5. E. Vilmos, angol hittérítő, szül. Wisbechben 1795., megh. Londonban 1872. A londoni térítő-egyesület megbizásából a Csendes-óceán szigetein működött 1816-24. 1826. jelent meg: Narrative of a tour through Hawai c. műve. 1842. a néprajzi tekintetben nevezetes: Polynesian researches c. munkája. Angliában 1841-ig volt a társaságának tisztviselője. 1838. History of Madagascar c. műve jelent meg. Azután többször járt Madagaszkárban, utoljára 1863-65. Ezen utazásairól szólnak: Three visits to Madagascar, 1853., 1854. 1856. (London 1858) és Madagascar, reviseted (1867) c. művei. Egyéb említésreméltó művei: History of the London Missionary Soc. (1844); The martyr church, christianity in Madagascar (uj kiad. 1871). - V. ö. Allen H. Life of W. E. (London 1873).
Adolf, német irodalomtörténetiró, szül. Gartovban Lüneburg mellett 1815 márc. l4., megh. Göttingában 1872. novemb. 5., ahol 1846 óra az egyetemi könyvtár hivatalnoka volt. Sokat utazott, főleg Görögországban, melynek népét s irodalmát kitünően ismerte. Az ötvenes években tevékeny részt vett a politikában, mint a szabadelvü eszmék lelkes követője. Tagja volt a frankfurti parlamentnek (1848), a hannoverai második kamarának (1864) és a porosz képviselőháznak (1866 után). Igen sokat és sokfélét irt, sokat fordított is a legkülönbözőbb nyelvekből. Legbecsesebb művei: Thee- und Asphodelos-Blüthen (1840, elszászi és ujgörög költemények), Polyglotte der uropäischen Poesie (I. 1846), Der alte Ritter (1846., középkori görög költemény), Mich. Akominatos, Erzbischof von Athen (1846), Zur Geschichte Athens nach dem Verlust seiner Selbstsändigkeit (1848), Analekten zur mittel- und neugriechischen Litteratur (1855-62, 5 köt.), Voltaire als politischer Dichter (1852), Französische Thronfolger, eine retrospektive Betrachtung (1870) stb. Montesquieu és Voltaire válogatott műveit kitünően fordította le németre. Főérdeme, hogy a közép- és ujgörög irodalom tanulmányát megindította. Életét és működését tárgyalja Goedeke Károly (1876).
Franciska, német szinésznő, szül. Schwerinben 1845 jan. 28. 1860. lépett fel először, azután Mainzban, Hamburgban, Bázelben működött; 1865. a meiningeni udvari szinház tagja lett. 1865. Kasselben, azután 1875-ig Hannoverában játszott; 1875. a lipcsei, 1876. a hamburgi városi szinház, 1878-8l. a drezdai udvari szinház tagja volt. 1881 óta leginkább vendégszereplőként lép fel, a többi közt Amerikában is. 1879. báró Fuchs-Nordhoff Rikárdhoz ment nőül. 1893 óta a bécsi Deutsches Volkstheater tagja, hol azonban Észak-Németországban elsajátított üres pathoszával nem igen arat sikert. Lesser igazgatósága utolsó éveiben Budapesten is vendégszerepelt a német szinházban.
(növ., phyllodiaae, mert phyllodium a. m. állevél, phyllomorphia, frondescentia), az apró hegyeleveleknek megnagyobbodása, főleg pedig a virágrészeknek zöld, klorofillumtartalmu levélkékre való visszahanyatlása.
(Eluru), város Madras brit-indiai presidency Godavari nevü disztriktusában, a Kolar-tó Ny-i partja közelében, (1881) 25092 lak., fontos pamutpiac.
(Elura), falu a nizám-államokban, 20 kilométernyire Aurangabadtól, a Csandur-hegyekben. Hires sziklatemplomairól, zárdáiról, főképen pedig egyetlen sziklából kivésett templomáról, a Kailasz-ról. 30-40. exkaváció található itt együtt, van köztük 4 buddhatemplom, saitia, 24 zárda, vihara és néhány dsaida sziklatemplom, amelyek mind a IV-XI. sz. valók. A hegység sziklái mindenfelé ki vannak ásva, lépcsőkké, hatalmas termekké vagy kolosszális alakokká vannak alakítva. A természet egyesült, hogy az emberi kéz emez alkotásainak misztikus voltát fokozza; zuhatagok rohannak le a kivájt üregekbe, bozótokkal takart szakadékok környékezik a hegyeket és százados fák árnyékolják be a szűk völgyeket. E. legnagyobb csodája azonban a Kailasz-templom, amelyet egy sziklában faragtak ki. Egy nagy kivágott udvar közepén emelkedik a főpagoda a maga oszlopaival, faragványaival, erkélyeivel, amelyek 30 m.-nyi magasságra emelkednek. Egy szép kettős lépcső vezet be a főbejáratból egy terembe, amelynek boltozatát több oszlopsor látszik fentartani; a falakon ezrével vannak a személyeket ábrázoló bas-reliefek. A templom mögött elefántok és oroszlánok vannak a sziklából kifaragva, mellette pedig két oldalt eredeti alaku obeliszkek állanak. Mindezek a kifaragott épületek 125 m. hosszu és 62 m. széles udvarban állanak, a meredek falu sziklák hátul 30 m.-nél magasabbak, a bejárat előtt pedig csak 7 m.-nyiek; mellettök sorakoznak a hindu mitologia legkülönbözőbb alakjai, amelyekben az egyedüli hiba, hogy az arányok néhol hiányzanak. Az épületek valószinüleg a csolan fejedelmektől erednek, akik a IX. század körül hódították meg Maharastrát. E.-t 1818. Holkar az angoloknak engedte át, akik 1822. azt a nizámnak adták. V. ö. Rousselet: Inde des Rajalis, 83. l.
Igy nevezik a nyomdászatban azt az eljárást, midőn a könyv nyomtatandó oldalait nem olyan sorrendben állítják (nyomdai műnyelven: lövik ki) be a sajtóba, hogy a papiros összehajtogatása után az oldalszámok sorrendben következzenek. L. Kilövés.
város Erfurt porosz kerületben Hohnstein grófság főhelye, a Zorge és a vasut mellett, (1891) 3340 lak., gipszkészítéssel, mechanikai szövőszékekkel, tégla-, sör- és bőrgyártással és nagy haltenyésztéssel.