(ném. Fokmast, ol. albero di trinchetto, ang. fore-mast), l. Árboc és Árbocozat.
Ázsia nyugati része, magában foglalja Kisázsiát, Örményországot, Sziriát, Palesztinát, a Sziriai-sivatagot, Perzsiát, Mezopotámiát, Afganisztánt és Beludsisztánt.
kis halászatnál haltartóul alkalmazott kilyukgatott láda.
(ném. Vorcastell, Back, ol. castello di prora, ang. forecastle), a hajó elején a felső fedélzeten levő építmény, melynek fedélzete a hajónak felfelé meghosszabbított oldalfalazatán nyugszik és az elő- és orrmány-árboc kötélzetének könnyebb kezelésére, valamint arra is szolgál, hogy a szolgálatban álló legénység zord és esős időben e fedélzet alatt némi menedéket találjon. Hadi hajókon az E. fedélzetén kisebb kaliberü ágyukat, többnyire szórólövegeket állítanak fel, mig az E.-ban a fedélzet alatt egy nagyobb löveg van elhelyezve, melyet tekintettel lőirányára (azaz előre) és használati céljára «vadász-lövegnek» is neveznek.
(restitutio in integrum). A római jogban a pretori jogból származó az a rendkivüli jogorvoslat, melynek célja a szigoru jog alkalmazása által valakit ért hátrányt orvosolni azért, mert a hátrányt szenvedettnek különös viszonyai mellett a szigoru jognak alkalmazása a méltányossággal ellenkezik. Célja tehát a szigoru jog (jus scriptum) és a méltányosság (aequitas) között támadt ellentétnek kiegyenlítése. Az E. hatása a sérelmes eset beállta előtti állapotnak helyreállítása. Nem a jog, hanem a véletlen, vagy a sértettnek saját hanyagsága által okozott sérelem ellen E.-nek nincs helye. Jogszerü okok az E.-re (justa causa restitutionis) a kiskoruság; a távollét (absentia) s jelesül az állam érdekében tartott távollét (a. reipublicae causa); az igazságszolgáltatásnak megtagadása és általános záradékkép (generalis clausula) bármely más tényleges akadály, melyet a biró figyelembe vételre méltónak talál (item si qua alia justa causa esse videbitur), l. Igazolás.
l. Elővéd.
(lat. vestibulum), az előkelő rómaiak házában a ház külső szinétől bemélyített az a diszes térség, mely az utca és a kijáró ajtó között terül el; később magát az atriumot is értették alatta. Ebből a vestibulumból fejlődött ki a mi palotáink és házaink E.-a, mely tágasabb, többé-kevésbbé diszes térség és v. közvetlenül az utcára nyilik, vagy a bejáróra, vagy a lépcsőházra. Az E.-ból nyilik aztán a fogadó szoba, vagy a fogadótermeknek egész sorozata. Emlékszerü épületeknek, mint p. szinházaknak, országházaknak, vigadóknak stb. E.-a épitészetileg rendesen igen gazdagon van alakítva és festményekkel, szobrokkal pazarul diszítve, l. még Csaronok.
1. A Márk-féle Krónika szerint Ügek fia és Álmos apja, Árpádnak tehát nagyapja. Anonymus Ügeket mondja Álmos apjának, Elődöt pedig Álmos vezértársának teszi meg s nincs semmi ok arra, hogy ezeket két külön személynek tekintsük. 2. E. vajda már történelmi alak. A Névtelen (6. fej.) szerint a hét magyar fejedelmi személy közé tartozott; résztvett fiával, Szabolccsal együtt a honfoglalás munkájában s ezért osztályrészül a Vértes-hegység vidékét kapta. Tőle származik a Csák-nemzetség. Konsztantinosz császár (38. fej.) Lebediaz-nak, (magyarosan Lebednek) nevezi s szerinte a Dél-Oroszországban, a lebediai sikságon tanyázó magyaroknak legtekintélyesebb vajdája volt. A kazár khágán őt akarta megtenni a magyarok fejedelmének; Lebedias azonban nem fogadta el a fölajánlt méltóságot, hanem egy másik előkelő vajdát, Álmost, vagy ennek a fiát, Árpádot ajánlta maga helyett. Mi indította erre Lebediast: nem tudni. Egy pár jelenség azonban (p. a magyarok régebbi neve, a «szabar-toi-aszfaloi» megváltozik; a gyulák fejedelmi nemzetsége már csak névleg az első, a fejedelmi hatalmat a kündü gyakorolja) arra mutat, hogy a magyar törzsek régebbi egyensulyában a IX. század vége felé nagy változás állt be s ezzel számolt Lebedias, midőn a kazár khágán ajánlatára nem állt rá. V. ö. Szabó K., E. vajda. Megj. Uj. M. Muzeum, 1851-52., 735-740. és Kisebb Tört. Munkái. I. 129-138. L. Kállay, Magyar és kazár kapcsolatok. Uj M. Muzeum, 1851-52., 219-220.
l. Élősdiek és élősködő.
(Leumund) az embernek személyi hire. Az E. kutatása különösen bünügyekben fontos, ahol a terhelt bünösségére vagy büntelenségére némi világot vethet. Különösen fontos pedig az u. n. rovott előélet vagyis az előzetes büntetéseknek megállapítása, mert a visszaesés (l. o.) mindig sulyosító, gyakran minősítő körülmény. A visszaesők nyilvántartása nálunk még nem emelkedett oly tökélyre, mint külföldön az u. n. casier judiciaire, casellario giudiziario intézményének segélyével, amely minden elitéltre vonatkozó itéletek kivonatának könnyen kezelhető nyilvántartását teszi lehetővé.