l. Sejtelem.
(prolapsus) a test üregeiben levő szerveknek v. azokat kibélelő nyálkahártyának rendes helyzetéből kimozdulása oly módon, hogy valamely seben át a test felszinére jutnak s a levegővel közvetlenül érintkeznek. Leggyakoribb ilyen E. a végbél nyálkahártyáján és a méhnél. Sebeken előeshetik a hasüreg tartalma; a belek, cseplesz stb. Koponyasebeken az agyvelő. Oka a szerveket borító bőr és izomzat folytonosságának hirtelen megszakítása sérülés által, a koponyában támadt sebnyilás stb.., vagy a sebzésnél támadó E.-nél a szerveket helyükön tartó szalagok ellazulása, a nyálkahártyának előrement gyuladások miatt beállott lazasága, végbélnél aranyeres bajok.
(növ., arbor), l. Fa.
(németül Vorspann, magy. népiesen forspont), a közigazgatásban az igavonó állatok tulajdonosainak ama kötelezettsége, hogy állományuk arányában az időnkint megállapítandó ellenérték fejében különösen katonai személyeknek, csapatnak, podgyásznak továbbszállítására állataikat és fuvareszközeiket rendelkezésre bocsássák. Az E. rendesen két felhámozott lóból áll. Az E. dolgát a honvédelmi miniszterium 1874. 43489 és 1872. 421002 sz. rendeletei szabályozzák. - A vasutaknál a vonóerőt a lokomotiv adja, mikor tehát a rendes vonólokomotiv nem birja a vonatot, még egy másik lokomotivot kell felhasználni. A lokomotiv azonban érvényesítheti erejét, akár vontatja, akár tolja a vonatot. Ha a vonat elejére, tehát a rendes lokomotiv elé állítják, előfogatnak, hogyha pedig a vonat után jön, toló lokomotivnak nevezzük. Ez utóbbinak alkalmazását, valamint mindkét lokomotiv vezetőjének működését utasitások szabályozzák. Elv, hogy csak külön megjelölt szakaszokon szabad tolómozdonyt alkalmazni, továbbá a tolás alatt 25 kilométernél nagyobb menetsebességgel közlekedni nem szabad. A tolt vonatban az üres kocsikat lehetőleg a vonat elejére kell besorolni, hogy inkább vonva, mint tolva legyenek. Az előfogatnál főelv, hogy a gyorsabb járásu lokomotiv legyen az első. s a menetet is ez szabályozza. A vonatrendezésre az előfogat nincs befolyással.
(német Vorgespinnst), a fonógép táplálására szolgáló szálrendszer. Minthogy a fonógépen az anyag csak csekély nyujtásnak vethető alá, ezért a gép táplálására aránylag finom, tehát csekély vastagságu szálrendszert használhatnak. Ilyen azonban minduntalan elszakadna, ha összetartása, a szálak közti surlódás mesterséges növelése által nem fokozódnék. A surlódás növelését előfonásnak, az ily műveleteknek alávetett szálrendszert pedig E.-nak nevezzük. A szálak közötti surlódás sulykosítással növelhető s ez a gyapjuiparban használatos, vagy pedig sodrással, s ez a pamut-, len-, kender- és részben a fésüsgyapjuiparnál szokásos.
(bány.). Mély furások alkalmával, ha nagyobb átmérőjü lyukat mélyítenek, a furó éle ugy van alakítva, hogy középső része kiáll és ezzel a nagy lyuk közepén egy kisebb átmérőjü lyuk keletkezik. A furónak ezt a kiálló részét nevezik E.-nak.
az a szinpadi szövet, ill. vászonlepel, amelyet a felvonások végén lebocsátanak avégből, hogy a szinpadi munkások zavartalanul megváltoztathassák a szinpadi berendezést.
(német Hellegat, olasz Deposito, ang. Storeroom). Elől a hajófenék részén lévő fülke, mely egyes hajófelszerelési tárgyaknak, hadihajókon többnyire az olajfestékeknek elhelyezésére szolgál.
(proventriculus), az összetett gyomru állatok első gyomorrészlete; különösen igy nevezik a magvakkal élő madarak gyomrának az izmosfalu gyomor, az u. n. zúza előtt levő részletét, amely a gyomornedv-mirigyeket tartalmazza.
szőllőé. Ha a szőllőbe sima vesszőket ültetnek ki, sok vidéken, hogy a szőllővessző fejlődését gyorsítsák, szokásban van a megvágott vesszőket kora tavasszal, midőn még a kiültetéshez a talaj hideg, langyos vizbe vagy langyos és nedves légkörbe állítva meggyökereztetni, hogy később, ha a talaj felmelegedett, már némi gyökérzettel ültessék ki azokat; ez az eljárás neveztetik E.-nek, s módjai többfélék. Hazánkban leginkább a buktató E. van elterjedve. (l. ábra).
[ÁBRA] Buktató előgyökereztetés
Ez eljárás abban áll, hogy a tövükön frissen megmetszett venyigék 2 v. 300-as csomókba kötve egy rudra szuratnak fel s e rud segélyével egy a venyigék hosszánál mélyebb árokba lógattatnak be. A venyige csomókat ugy szurjuk a rudra, hogy a venyigék töve a felszin felé nézzen. Az árokba helyezett venyigecsomók felfelé néző tövére néhány cm. vastagságban nedves mohát helyezünk s erre az egészet földdel felhalmozzuk. Ez eljárásnál meleg nedves levegő környezi a vesszőket, melyek tövükön, a moha között, kalluszt s azután gyökereket hajtanak. Ugy 3-4 hét alatt a gyökérképződés kellő mérvet öltött, s a vesszők kiültethetők. Az amerikai E. nehezen gyökerező amerikai szőllőfajoknál kicsiben szokott alkalmaztatni, s abban áll, hogy a rövidre metszett venyigét tővégével beállítják egy széles száju nagy üvegbe, melynek fenekére langyos vizbe mártott szivacs helyeztetik; az üveg szája nem záratik el. A langyos viz párolgása kifejleszti a kalluszt és a gyökereket.