l. Eksztázis.
(lat. dispositio), a retorikában a feltalálást (inventio) követő művelet, mellyel a szónok a beszédjéhez szükséges és elméjében már együtt levő anyagot csoportosítja, az egyes részek helyét és sorrendjét megállapítja s a beszéd tagolódását kiszámítja. A helyes E. nem függ a szónok önkényétől, hanem az adott céltól, vajjon az egyes részek minő egymásutánban és csoportosítással teszik az egész beszéd hatását legteljesebbé, p. hogy a beszéd védekező elemei után következzenek a támadó elemek, vagy hogy a legerősebb hatások a beszéd végére maradjanak. Az E. művészete egységet hoz az anyagba és arányt a részekbe. Bármily bőségben vannak a szónoknak gondolatai, ha rendjökre nézve nincs kész terve, a bizonytalanság érzetében habozó, zavart és kapkodó lesz, mig a jó E. azt a biztosságot adja meg neki, mellyel uralkodni fog anyagán s mely a kifejezésbeli folyékonyságot is magával hozza. A rögtönzőnek is szükséges beszédje főbb pontjairól gondolatban egy vázlatot készítenie. De a közönség szempontjából is fontos a jó E. A jól szerkesztett beszéd nagyobb érdeket költ, könnyebben érthető s tartalma állandóbban megjegyezhető. Megkülönböztetik a belső E.-t, mely a beszédanyag megrostálásában és célszerü elosztásában áll s a beszéd fő pontjait kitüzi, és a külső E.-t, mely ennek megfelelőleg a beszédnek alkalmas nyugvópontokkal szakaszokra való tagolását adja. Hasonló jelentősége van az E.-nek a többi irásművekben is.
l. Büntetőjogi elméletek.
v. elikrásodás (növ.), némely almaféle leves gyümölcsének, különösen a körte, birs és naspolya betegsége, midőn a leves gyümölcshus nagyobb része többnyire elszigetelt, kőkeménységü ikrává v. rögekké alakul s meg nem édesedik. A rögeket rendkivül megvastagodott s csatornák beágazta falas sejtek (kősejtek) alkotják. Eleinte ezek a sejtek is mint a többiek, vékonyfaluak és keményítő-tartalmuak. A keményítőből csak érés tájban keletkeznek a megvastagodás rétegei, ahelyett, hogy cukor lett volna belőle. Kősejt különben a rendes jó gyümölcsben is lehet. Legtőbb van a vad körtében, más körtének a fajtái e szerint különbözők (fojtós körte). Ha a talaj sovány és száraz, az E. is nagyobbfoku. Hasonló kőkonkréciók a bazsarózsa meg a georgina gyökérgumóiban, a Hoya bélszövetében, különösen pedig sok fa kérgében is képződnek.
a tehén a borjut 5-6 hónapos korában, mert ez szopás közben kibujt fogaival fájdalmat okoz neki; innen a rugott borju kifejezésmód.
Árpádkori magyar nőnév, mmely Elis, Elsa alakban is előfordul s kétségkivül nem más, mint az Elisabeth név rövidítése. Kicsinyítve Elske alakban is használták.
az Arno 64 km. hosszu baloldali mellékfolyója Toscanában, a Siennai hegyekben ered, Ény-nak elfolyik Certaldo mellett és Empoli meg Sanminiato közt torkollik. Völgye nagyon termékeny. Vize a beleesett tárgyakat inkrusztálja.
(koh.). A kohászat feladata az ércek értéktelen részeit elsalakítani és az értékesektől különválasztani. Az együtt olvasztandó érceket ugy kell a kohásznak elegyíteni, hogy nemfémes alkotó részeik könnyen olvadó folyékony salakot adjanak; ilyen salakot akkor fog adni az elegy, ha a sziliciumoxid oxigénmennyisége egyenlő az elsalakítandó oxidokban levő oxigén mennyiségével; akár a kovasav, akár az alos oxidok legyenek fölös mennyiségben, mindig nehezebben olvadó és sürübb salakot nyerünk, melyből az értékes fémek kiválása is bizonytalanabb. L. Adalék.
Többnyire csakis a hadjárat folyama alatt, vagy annak megindításakor megerődített hadállásokat E.-nak nevezik; ilyen volt p. az 1877. a törökök által hevenyészett plevnai E., melyet egy aránylag gyenge török seregrész csakis 10 nappal az orosz hadierők Plevnánál való megjelenése előtt kezdett megerődíteni s a melyet azután folytonosan jobban elsáncolt, hősiesen megvédett s ezzel az orosz hadseregnek előnyomulását két hónapig késleltette. E század közepéig, várakhoz toldva szoktak állandó erődítésekkel körülvett E.-t már békében építeni. Jelenleg a seregek nagy létszáma és a tüzérségnek nagy távolságra való hatásképességénél fogva, azok a régi, szük, a környéken felállítható ellenséges lövegek hatása ellen meg nem óvó E.-oknak már csak portyázó ellenséges csapatok ellen van még értékök; nagyobb seregrész nem használhatja. Miután azonban néha mégis szükséges, hogy nagyobb seregrészek, sőt egész hadseregek is bizonyos ideig az ellenséges fegyverhatástól menten, nyugodtan táborozhassanak, a legujabb korban a franc. hadmérnökök hadászatilag fontos vidékeken 300-500 négyzet kilométernyi (6-10 négyz. mértf.) területet vesznek körül erődcsoportokkal: ily területen 200-300 ezer ember táborozhat nyugodtan, anélkül, hogy körülzárolástól kellene tartani, mert az ekként keletkezett E. kerülete mintegy 60-70 kilométer és igy az ellenség, ha az E.-ban levő sereget körül akarná zárni, mintegy kénytelen volna szétforgácsolni erőit. Az osztrák-magyar monarchiában Przemiszlnél van a legfontosabb elsáncolt tábor.
l. Elzász.