város Northumberland angol grófságban, Newcastle (l. o.) Ny.-i külvárosa.
(növ.), l. Ellaposodás.
Békében jelenleg majdnem minden európai hadsereg csapatai kaszárnyákban laknak és amennyiben kaszárnyák és főleg katonai istállók hiányában ez az elhelyezés még mindenütt nem volt keresztülvihető, a kormányok és a községek erélyesen törekszenek e hiány pótlására, mert a polgároknál való állandó elszállásolás katonai szempontból nem kivánatos, miután a szerte elszállásolt legénység fölötti felügyelés sohasem lehet oly hathatós, mint a kaszárnyában, ahol a katona folytonosan előljárói szeme előtt van. Polgári szempontból tekintve pedig, a polgároknál való beszállásolás először nem igazságos, mert az állam nem térítheti meg teljesen a polgároknak azokat az anyagi veszteségeket, amelyekkel az E. a polgárokat sujtja, amiért is ezek a polgárok oly közterheket viselnek, melyektől a többi polgárok mentesek és másodszor a polgároknál való E. a közmoralitás szempontjából is elitélendő, mert sok bajnak oka az, hogy fiatal, erőteljes férfiak idegen családokkal sokszor ugyanabban a szobában laknak és élnek. Menetek alatt azonban és sok csapatnak aránylag kis területen való ideiglenes összepontosításakor - legalább a mi éghajlatunk alatt - az E. ki nem kerülhető s azért az majdnem minden államban külön törvények által szabályoztatott. Béke idején rendszerint a menetet elrendelő (irányító) katonai parancsnokságok vagy hatóságok a közigazgtási hatóságokat az elszállásolásra irásban szólítják fel. Csak sürgős esetekben, valamint 30 embert vagy 30 lovat meg nem haladó szállítmányoknál lehet a megkereséssel közvetlenül a község előljárójához fordulni. Ha a viszonyok arra kényszerítenek vmely parancsnokot, hogy azok a csapatok, melyek számára az elszállásolás előre nem volt rendezhető, gyorsan födél alá jussanak, akkor az egésznek parancsnoka jelöli ki az egyes parancsnokságok, csapatok és intézetek számára az elfoglalandó helyiségeket, mely esetben a szolgálati szabályzat meghagyja (2. §. 22.), hogy miután ily esetekben «a lakosság rendszerint tulságosan és egyenlőtlenül terheltetik, a parancsnokoknak különösen kötelességévé tétetik, hogy a fegyelmet szigorral kezeljék, a méltatlan vagy tulságos követelések ellen a lakosságnak kitelhető oltalmat nyujtsanak és hosszabb tartózkodásnál a szállásadás terheinek méltányos elosztását szabályozzák».
a megállapítása annak, hogy mily eredménnyel végeztetett el valamely megbizás. Bizományi ügyleteknél annak megállapítására szolgál, hogy a bizományos mily mennyiséget adott el a neki bizományképen átadott árukból és hogy mennyi maradt még meg. Az eladott árukért esedékes összegből a megbizó ügyében kiadott költségek és a rendesen előre megállapított jutalék vonatik le. Az elszámolást kereskedelmi ügyleteknél, ha ez nincsen előre kikötve, rendesen negyed-, fél- vagy egész évenként szokták végezni. Könyvkereskedésben a bizományt a lipcsei husvéti vásár alkalmával számolják el.
E. az építészetben, egy befejezett épületen teljesített munkálatoknak az eredeti tervekkel és költségvetéssel való egybevetése. Az E.-t rendesen az építész vezeti; megállapítja, hogy hol fordultak elő tulkiadások, hol megtakarítások és ezek alapján utalványozza ki az egyes mesterembereknek a munkájukért járó összeget. Átalányösszegben vállalt építkezéseknél az E.-i munkálatok sokkal csekélyebbek mint az egységárak alapján kiadott építkezéseknél.
v. izolálás (az olasz isola szóból, mely szigetet jelent) a. m. elkülönzés (l. o.). A fizikában E. az elektromos vezetés megszüntetése u. n. rossz vezetők által. - Elszigetelő árkokat ásnak az erdőben a földön vándorló hernyók ellen.
(növ.), a levélnek v. valamely virágrésznek átalakulásából v. visszaalakulásából származó tünemény, midőn ez a szirom alakját ölti magára. Egy szimplább szegfü p. lehet 10 v. 15 szirmu (szabályszerüen 5 szirmu), ha 5 v. 10 himje helyett is szirma lesz.
l. Ellátási jogosítvány.
helység Düsseldorf porosz kerületben, nem messze a Rajnától, a vasut mellett, (1890) 2305 lak., vajkészítéssel és dohánygyártással. Közelében Eltenbergen volt egy női zárda, melyet 968. alapítottak; 1803-ig birodalmi közvetlenséggel birt.
(ném. die Abtrifft, ol. la deriva, ang. the leeway). Vitorlás hajók, sőt a tenger hullámzása következtében a gőzhajók is nem csupán a hajótő irányában mozognak, hanem a szélnek és a hullámoknak nyomása következében; ha ezen nyomás oldalról jön, oldalt is hajtatnak, tereltetnek. Ezen tereltetést a hajó E.-ének mondják, melyet a hajó utjának, illetve a napi érkező pontoknak meghatározásánál számításba kell venni. A hajófar után huzódó, hajótő által felkavart viznek, az ugynevezett nyomdokviznek iránya viszonyítva a hajótőnek irányához, vagyis azon irányhoz, melyben a hajó az iránytü szerint tova halad, határozza meg tehát az E.-t, mely a hajótőnek vonalai által alkotott szög és mint ilyen vétetik számításba is. E szög meghatározása vagy az iránytü segélyével arányozás által, vagy pedig akként törétnik, hogy szemmértékkel megbecslik, hogy a vizbe dobott sebességmérő (log) orsó-fonál mennyiben hajlik el a hajótő irányától.
(deviatio). A kinematika a deviatio fogalmát következőképen állapítja meg: A mozgó pont t időben A-ban, dt időköz mulva B-ben legyen. A-ban a pont sebessége az érintő irányába esik; ha tehát A-ban a gyorsulás megszünnék, akkor a mozgó pont dt idő mulva egyenletes sebességgel B1-be jutna. De mivel a gyorsulás nem zérus, tényleg nem B1-be, hanem B-be jut. Eme két helyzet különbségét nagyság és irány szerint a B1B távolság adja meg, melyet E.-nek neveznek. Ha a gyorsulást j-vel jelöljük, akkor, amint a részletes számítás mutatja, az E. d = 1/2 j (dt)2, tehát az E. értéke a gyorsulás felének az időelem négyzetével való szorzatának fele; iránya pedig a gyorsulás irányával esik egybe. V. ö. Fröhlich J.: Kinematika 47. §.
[ÁBRA] Eltérés