város Zwickau szászországi kerületben, 11 km-nyire Annabergtől, (1890) 2153 lak., csipke- és paszomántkészítéssel, papir-, szeg-, gépgyártással, bőrcserzéssel, vashámorral és fürészmalommal.
v. elanyásodás (növ., carpellomania, v. pistillodia), a termőlevelek többszöröződése. A virágnak minden részéből támadhat, p. a tulipán lepléből, de főleg a himekből, p. a Sempervivum v. mák virágjában. Majd csak a him fele lesz termő természetü (liliom), majd az egész him, majd mindenféle átmenetet látni a himek meg a termő között (l. az ábrát).
[ÁBRA] Eltermősödés.
Elek (zilahi), mérnök, a kereskedelemügyi miniszterium nyug. osztálytanácsosa, szül. Szilágy vmegyében Zilahon 1834. Régi székely nemes család sarja; középiskoláit a zilahi és kolozsvári ev. ref. kollégiumokban, egyetemi tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte, ahol 1858. mérnöki és építészi oklevelet nyert. 1861-ig tagosítási és traszirozási munkákat végezett, 1861-1870. Közép-Szolnok és Kraszna vmegyék tiszti főmérnöke volt. 1870. miniszteri mérnökké nevezték ki a közlekedési miniszteriumba, 1873. (már mint közuti biztost) a bécsi világkiállítás uti-hengereinek tanulmányozásával bizták meg 1875. építette a székely határszéli utat, 1876. a bethleni Szamoshidat, 1878. Szilágy vármegye államépítészeti hivatalának főnökévé és Erdély s Kővár vidékének hitelesítő mérnökévé nevezték ki. 1882. mint orsz. középítészeti felügyelő visszatért a közlekedési miniszteriumba s mint műszaki tanácsos, majd végül mint osztálytanácsos és a törvényhatósági közutak műszaki osztályának vezetője 1892-ig szolgált, amidőn egészségi tekintetekből nyugalomba vonult. Számos nagyszabásu mérnöki mű létesült az ő vezetése alatt, igy építésvezetője volt a budapesti Margithid alapozó és falazati munkáinak, a vásáros-naményi és záhonyi Tiszahidak az ő felügyelete alatt létesültek, azonkivül főfelügyelője volt a munkács-beszkidi vasut és több állami utvonal építésének. Ugy a központban, mint a külső végrehajtó szolgálatban kifejtett működése a hazai mérnöki gyakorlat kifejlesztésére jelentékeny befolyással volt.
161 km2 területü, tojásdad-alaku tó Asztrakán orosz kormányzóságban, a Volgától K.-re mintegy 100 km.-nyire, az é. sz. 49° 61'alatt. Csak patakok folynak belé. Igen sekély vize csaknem telítve van sóval; messziről ezért - mondja Erdmann - olyannak látszik, mintha jég és hó takarná. A kalmukok Altan-nor-nak (a. m. arany tó) hivják. Régebben 2-3 millió pud sót kaptak belőle; ma egészen el van hanyagolva, mióta a Baszkuncsak sós-tóhoz vasut vezet.
(ejtsd: elt'n) Jakab Frigyes, angol afrikai utazó, szül. 1840., megh. 1877. Résztvett az angolok khinai és a franciák mexikói hadjáratában, bejárta 1868-71. Transvaalt és Natalt. 1873. mozambiki alkonzulnak, 1875. konzulnak nevezték ki és a rabszolgakereskedés elnyomása érdekében többször beutazta a kelet-afrikai partokat. 1877. a Nyasszánál járt és az uti fáradalmak következtében meghalt. Utinaplóit Cotterill adta ki Travels and researches among the lakes and mountains of Eastern and Central Afrika (London 1879).
(növ., deformatio), a növények rendellenes képződéseinek az az esete, midőn a szervek abnormis módon, vagyis nem arányosan s nem a rendes megszokott mértékök szerint nagyobbodnak, hanem többé-kevésbbé eltorzulnak, de azért az ilyen szervnek a minősége, vagyis hogy a szár, levél stb., könnyen felismerhető. Ide tartozik 1. a szár ellaposodása, 2. a szár daganata, 3. a levelek hasadása, átlikadása, bodrossága, 4. a virág meg a gyümölcs E.-a, a hová a peloriát is számítják.
(növ., nanismus), bizonyos növényeknek rövidebb v. hosszabb ideig tartó törpe állapota, amidőn a szervök arányosan mind kicsiny. v. a korukbeli nagyságára meg nem nő. A táplálék és nedvességhiány az okozója, hogy tagjaik kellő nagyságban ki nem képződhetnek, azért a száraz, sovány talajban, sziken stb. a növények gyakran igen aprók maradnak, melyek másutt nagyobbra is megnőnek.
l. Holttá nyilvánítás.
(Elfeld), város Wiesbaden porosz kerületben, a Rajna jobb partján, vasuti és gőzhajóállomás, (1890) 3503 lak., pezsgőborgyártással és borkereskedéssel. A város főhelye volt a Rheingaunak; a X. században a mainzi érsekség tulajdonába került, A XIII. sz.-ban székhelye volt Nassaui Adolfnak, a XIV. és XV. században pedig a mainzi érsekeknek. Schwarzburgi Günther 1340. itt mondott le a német királyságról IV. Károly javára. 1465. Gutenberg segítségével rokona, Bechtermünz itt nyomdát alapított. A házat, amelyben e nyomda 1467-69-ig fennállott, emléktáblával jelölték meg.
(lat.) a. m. megvilágítás, megmagyarázás.