férfinév, l. Emanuel.
görög szabadságharcos, szül. Serresben 1772., megh. 1817. A jelen század elején mint a török kormányzóság bankára, jótékony befolyást gyakorolt a görög keresztények sorsára, de 1817. Juszuf basával történt meghasonlása folytán Konstantinápolyba távozott, hol nemsokára tagja lett a Filike Hateria nevü titkos szövetségnek s két kiváló titkos tanácsosnak, Stagira Demetriosznak és Hatzi Petru Jánosnak támogatása mellett magára vállalta a macedoniai felkelés szervezését. Juszuf és Bayram basák közeledtére azonban Kaszandreyába tette át főhadi szállását, honnan Hydra felé hajózott, hogy Ypszilanti hercegtől segélyt kaphasson. Utközben azonban hirtelen meghalt és Hydrában temették el. Egy milliónál nagyobb összeget áldozott fel a szabadság ügyeért, 1843. az atheni alkotmányozó gyülés, mint a szabadság előharcosának, érdemeit a képviselőházban emléktáblával örökítette meg.
azon helység, hová Lukács evangelista szerint (XXIV, 13) Krisztus feltámadása után két, halálán bánkodó hivét elkisérte. Ujabb időben ezen helységet három különböző ponton keresik: Amvas-ban, melynek másik neve Nikopolisz volt, hat óra járásnyira Jeruzsálemhez; Kubebe-ben, egy kis, jelentéktelen helységben, mely körülbelül három órányira van Jeruzsálemhez és Kalonich-ben, mely szintén ennyire van ahhoz. Amvas mellett csak a név hasonlatossága szól, különben már nagy távolsága, valamint amiatt nem felelhet E.-nak, mert fontos és nagy helység volt, amit E.-ről nem lehet mondani. Kubebe-t azonban igen sokáig, még a keresztes hadak idején tul azonosította a hagyomány E.-szal, mindazonáltal legvalószinübb, hogy Kalonich felel meg ennek, mert egyrészt a zsidó történetiró Josephus Flavius, másrészt a zsidó Talmud említi, hogy Titus, ki Jeruzsálemet elfoglalta, 800 kiszolgált katonának egy Ammausz nevü helyet engedett át gyarmat (colonia) alapításra, mely 60 stadiumra van Jeruzsálemhez, ezen adat pedig legjobban illik Kalonichre.
v. Emmen két folyó Svájcban; A Nagy-E. a Brienzitótol É.-ra 1700 m. magasban ered, átfolyik az Emmenthalon; Burgdorfnál elhagyja a magas hegyes vidéket, szigeteket fog körül és 73 km.-nyi h. folyás után Solothurn alatt az Aareba torkollik. A Kis-E. v. Waldemmen a Brienzi Rothhornon és a Giswyli-hegyen fakadó két forráspatakból ered Unterwalden kantonban, átfolyik Luzernbe, öntözi a szép Entlebuch-völgyet és 54 km.-nyi hosszu folyás után 3 km.-nyire Luzerntől a Reussba torkollik. Homokjából régebben aranyat mostak.
(gör.), olyan orvosi szerek, melyek a havi vérzést megindítani v. szabályozni képesek, ha az rendetlen v. fogyatékos. Indirekt E., olyan szerek, amelyeknek nincs közvetetlen hatásuk a hószámra, hanem csak az által hatnak jótékonyan, hogy a testnek táplálati zavarait v. bizonyos kronikus bajokat, melyek a hószámhiányt okozták (p. általános szegényvérüség), megszüntetik. Ily szerek a vas, a mangán, a halmájolaj stb; ide sorozhatók a meleg lábfürdők, az altestnek melegvizben való fürösztése, a combok felső részének mustáros borogatása, köpölyözése is; minthogy ezek a combnak és valószinüleg a medencebeli edényeknek is tágulását okozzák, sőt talán reflexideghatás által is közreműködnek a hószám erősbítésében v. meginditásában. Direkt E., melyek közvetetlenül ingerlik az anyaméh szövetét és edényeit, s amelyek nagyobb dózisban rendesen elvetéltető hatásuak is. Ilyenek az anyarozs, a szabina, thúja, mirrha, guajákgyanta, kőrisbogár, piros gyüszüvirág, az asa foetida, boraksz, hydrastis canadensis gyökere, sőt talán a khinin is.
az ugyanily nevü járás székhelye Freiburg badeni kerületben, 15 km.-nyire breisgaui Freiburgtól, az Elz közelében, vasut mellett, (1890) 4030 lak., kenderfonással, papir-, szivar-, sörgyártással, mű és fürészmalmokkal. Városházában III. Jakab és II. Károly őrgrófok szobrai láthatók. E.-nél, amely Hochberg grófságnak volt székhelye, 1796 okt. l9. Károly főherceg megverte Moreau francia vezér hadait és e győzelmével kényszerítette, hogy a Rajnán vonuljanak vissza.
előkelő család Gélában és Akragasban, Ployneikéstől származtatták magukat, K. e. 550 körül ők döntötték meg Phalaris zsarnok hatalmát, utóbb magok uralkodtak Akragasban. Leghiresebb sarjuk Thérón 488-472., akinek kegyetlen fiát, Thrasidaiost elüzték 470. Pindar velök rokonságban és baráti viszonyban volt.
(Emme völgye), Bern svájci kanton egyik vidéke Luzern határán; Signau (322 km.2 területtel, (1888) 24896 lak.) és Trachselwald (190 km.2 ter. és 24047 lak.) járásokat foglalja magában. Felső részeiben legelőkben gazdag hegyek (a 2199 m. Hohgant a legnagyobb) takarják; itt a völgyek nagyobbára keskenyek és meredek faluak. Folyóinak, az Emmének és Ilfisnek egyesülésénél völgyei kiszélesednek; a fenyőerdők és legelők helyét rozs- és lenföldek, lombhullató fák és gyümölcsösök foglalják el. A lakosok főfoglalkozása a marhatenyésztés, amelyhez a mélyebben fekvő részeken a földmívelés, gyümölcstermesztés, vászon- és óraipar járul; a felső részeiben készítik a hires E.-i sajtot (l. o.). Főhelye: Langnau (l. o.)
Már a XV. sz. óta ismeretes; jelenleg nemcsak Emmenthalban, de Algauban, Németországban, Amerikában stb. is készül és pedig le nem fölözött tehéntejből. Malomkőalaku, 80-100 cm. átmérőjü, 10-15 cm. vastagságu és 50-100 kg. sulyu. Rendesen 4-5 hónapos korában adják el, de legjobb izét csak egy éves korában nyeri. Svájcban 100 lit. tejből 8-9 kg. nyers E.-t kapnak, mely az érés alatt még 0,8-0,9 kg.-ot veszít. Ára ugyanott 100 kg után 70-85 frt. A kereskedők prima, szekunda és silány E.-t különböztetnek meg, de csak a két első osztályut exportálják. A jó E. a metszésnél nem törik vagy reped, és csak kevés borsónagyságu lyukat (szemet) tartalmaz; a rossz E.-ban egyáltalán nincsenek lyukak, vagy kevés de nagy lyuk, vagy végre nagyon sok, de kis lyuk van; a metszésnél pedig reped és törik.
Kornél, kuriai biró, szül. Nagyszombaton 1845 máj. 3. Ügyvédi oklevelet 1867. nyert s 1871. jogi doktor lett. 1865. a pesti kir. itélőtáblához joggyakornokká nevezték ki, 1868. Nagyszombat városának aljegyzője, majd jegyzője; 1869. pesti kir. táblai, majd kuriai fogalmazó, 1872. pesti törvényszéki biró, 1877. orsz. képviselő, 1882. budapesti táblai biró volt. 1891. kuriai biróvá nevezték ki. Számos cikket irt a Jogtudományi Közlönybe s a következő önálló munkái jelentek meg: A polgári peres eljárás reformja (Magy. Jogászegyleti Értekezések 14.; Bpest, 1883); Törvényjavaslat a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság elvein alapulandó polgári törvénykezési rendtartás tárgyában (U. o. 1885); A Référé-rendszer s magyar alkalmazása (M. Jogászegy. Ért., 35. U. o. 1887).