l. Vétel.
(lat.) a. m. vevő, vásárló; E. bonae fidei, jóhiszemü vevő, aki megbizik az eladónak az eladott jószágra való tulajdonjogában. Emtrix vevő (asszony).
(Dromaeus Vieill., állat), a futók (Cursores) rendjébe, a kazuárfélék (Casuaridae) családjába tartozó madárnem. Nagy állatok, melyek testalkatra nézve a struc és a kazuár közt vannak, amennyiben fejők és nyakuk, kivévén az arcot és torkot, tollas, testök oldalt összenyomott, lábaik és nyakuk rövidebb, különben csőrük középhosszusága, egyenes és széles, orrlyukaik a felső káva közepén vannak, csapótollak nélküli farkuk és szárnyaik egészen visszafejlődöttek, combjuk tollas, lábaik 3 erős körömmel fegyverzett ujjban végződnek és fejök sisaknélküli. Ausztráliai madarak. 2 faja ismeretes, u. m. az ujhollandi E. (Dr. Novae-Hollandiae Gray.). Kelet-Ausztrália erdőiben él. - A foltos E. (Dr. irroratus Bartl.) L. Futó madarak.
(Synaptase). Ugy az édes, mint a keserü mandulában előforduló erjesztő anyag, amely az u. n. enzymekhez (nem organizált erjesztők) tartozik. Kémiai szerkezetét egyáltalán nem ismerjük. Némileg a fehérjékhez hasonlít. Különösen erjesztő hatása feltünő; igy több glikozidát széthasít.
(lat.). Igy hivják ama folyós gyógyszereket, amelyekben zsiros v. gyantás anyagok igen finoman elosztott állapotban vannak, tehát ugy, mint a vaj a tejben. Az E. amigdalarum, mandulatej, (mandulafejet) édes mandulából készül. Ezeket cukorral és igen kevés vizzel rézmozsárban megtörik, majd a kapott péphez lassacskán vizet elegyítenek, végül a folyadékot vásznon átszürik. A tehéntejhez hasonló fehér, nem átlátszó folyadék ez, amelynek igen kellemes mandulaize van. Inkább élvezeti szer számba megy, mert gyógyító hatása alig van; mint bevonó szer a légző utak gyuladásos betegségeinél, különösen gyermekeknél, továbbá enyhe hugyhajtó s igen enyhe hashajtó sajátságánál fogva rendelik. Gyakrabban gyógyszerek vivőanyagául használják. Más zsiros olajat tartalmazó magvakból, különösen mákból, kendermagból stb. is készítenek E.-t, de ezeket már manapság alig rendelik. E. oleosa, mandulaolajból készül. A mandulaolajat felényi sulyu gummi arabikum igen finom porával és kevés vizzel porcellán-mozsárban összedörzsölik. Ilyenkor a gummi a vizben feloldódva sürü nyákot ad, amelyben az erőteljes keverés folytán az olaj igen apró cseppecskékké szétoszlik. Az egészet azután vizzel higítják és cukoroldatot elegyítenek hozzá, hogy ize édes legyen. Ezen E. sajátságai s hatása hasonló magukból a mandulákból készült emulzióhoz. Más zsiros olajokból, igy p. ricinusolajból is készíthetni ilyféleképpen E.-t, gummit használva kötőszerül. Nagyritkán az orvos a copaiva- és perui balzsam E.-ját is rendeli.
(Edmund), az öreg, Svédország királya 1055-1061-ig. A kereszténység elismerése és nyilvános fölvétele átlal utat nyitott annak az észak hideg vidékein is. Vele kihalt az Ynglinger-ház.
(lat.) a. m. felszabadítás; a német jogban azok a területek, melyek a «Gaugraf» joghatósága alá nem tartoztak. E, regia, valamely egyháznak a király védelmét vagy bizonyos kiváltságot biztosító királyi levél.
(állat), a Chersemydae teknősbéka alcsalád egyik csoportja evezőlábakkal és kettős farklemezzel. Az ide tartozó nemek és fajok mocsarak lakói, s ezek között leggyakoribb a nálunk is tenyésző Emys, l. o.
Wagl, (állat), a teknősbékafélék Chersemydoe családjának Emydoe csoportjába tartozó teknősbéka-nem, meglehetősen ives hátpajzzsal, nyakszirtpajzzsal és kettős farklemezzel; mellpáncélja széles, elől elmetszett, 12 lemezzel, feje simabőrü, lábai uszóhártyásak s az elsőkön 5, a hátulsókon 4 karom van. Mintegy 10 faja ismeretes, amelyek vizben és szárazon egyaránt megélnek; ezek közül egy faj európai s ez az E. lutaria Mars., feketés hátpáncéllal, mely azonban sárga foltokkal tarkázott; ugyanilyen feje és nyaka is. Hossza 21-26 cm., fejét és farkát is mérve 32-40 cm. Hazája Déli- és Közép-Európa, Északafrika, Délnyugati-Ázsia; hazánkban is közönséges, kivált lassan folyó és álló vizekben tartózkodik; halakat, csiga-kagylókat, rovarokat és férgeket eszik; a halakban néha nagy károkat tesz. Májusban tojik és tojásait a vizek partjain önásta gödrökbe rakja le s aztán őrzi; télen téli álmot alszik. Husát néhol megeszik, vagy levest főznek bleőle; régebben orvosszernek is használták.
a személyes névmás egyes első személye; filozofiai értelemben kifejezése annak, hogy tudatunk van saját magunkról. A midőn dondolkodom, érzek, rendesen valamely gondolatot gondolok, valamely érzetet érzek stb.; én gondolom ugyanazt a gondolatot, látom azt a szint, hallom azt a hangot, s ennyiben mondhatom: minden tárgy, melyet gondolok, feltételezi az ént, mely e tárgyat gondolja; más szavakkal (az ént alanynak nevezve) nincsen tárgy alany nélkül, s megforditva nincsen alany (én), mely ne gondolna valamit, azaz nincsen alany tárgy nélkül; de nem szükséges, hogy erre az énre külön irányozzam figyelmemet, rendesen nem is irányozom. Ha magamba tekintek, mindenféle érzelmeket, képeket, gondolatokat találok magamban, de nem ezt az elvont ént, ezt az üres tudatot, mely nem gondol semmit, csak maga magát. Viszont nem tagadható, hogy valamint abban a változhatlan kapcsolatban, mely alany s tárgy közt a tudatban fennáll, nagyobb suly eshetik s esik is rendesen a tárgyra, ez a suly eshetik az alanyra is, azaz az alany maga magát teheti tárgyává, magára eszmélhet, a mint a magyar kifejezés oly szépen formulázza s ebben az esetben mindig előtérbe fog lépni az Én. Ebben az esetben tehát az én nem egyéb mint a magára eszmélő emberi tudat nyelvbeli kifejezése. Nem véletlen, hogy a gyermek magát eleinte nem én-nek, hanem a nevén nevezi, a mint hallotta másoktól; még nem eszmélt eléggé magára; de nem igaz, hogy amely gyermek még a nevén nevezi magát, nem eszmélt magára. A filozofia történetében először Descartes tette a tudat magára eszmélésének tényét a filozofiai spekuláció alapelvévé. Később a német filozofiában, főleg Fichte rendszerében az én fogalmának jelentősége óriási méreteket öltött s igen nehézkes abstrakciók segitségével az egész világfelfogás alapelvévé tétetett. L. Fichte. Tudat, Öntudat.