(fr. ejtsd: anfilád) a. m. sor; az építészetben igy nevezik a paloták vagy nagyobb lakások szobáit, ha az egymásba nyiló termek szárnyas ajtóinak közepe mind egy tengelybe esik. (Lásd az ábrát.)
[ÁBRA] Enfilade.
A középkor nem kereste az enfilade-okat, ellenben rendkivül kedvelte azokat a XVII-XVIII. század barokk- és rokokó-építészete. Nálunk még kisebb lakásokban is - gyakran a kényelem és lakhatóság rovására - E.-ban szeretik a szobákat és ajtókat alkalmazni, holott a küldföld modern építészete arról, mint kis lakásokban impraktikusról, már rég lemondott. - E. a katonaságnál valamely város- vagy erődvonalnak, vagy csapatfelállításnak meghosszabbítása irányából való lődöztetése. Várharcban a vár vagy valamely erőd egyik oldalának ekénti hosszában való pásztázására külön ágyutelepeket enfiláló ütegeket állítanak fel.
(franc., ejtsd: anfen) a. m. végre, tehát.
görög-római neve Engedi (l. o.) folyó- és városnak.
(Engiadina), magasan fekvő völgy a Reti-Alpokban, Graubünden svájci kantonban, a Maloia v. Maloggia-hágótól, amely a Bregaglia-völgytől választja el, Dny.-ról ÉK. felé huzódik Tirol határáig a Finstermünzi- v. Martinsbrücki-szorosig. A völgy oly keskeny, hogy még legtágabb helyein is alig egy félórányi a szélessége. Puntnál egy mély hegyszakadék két részre választja; a Felső E. 28. km. hosszu és 1650 m. átlagos magasságu, az Alsó-E. ellenben 52 km. hosszu és 1000 méter átlagos magasságu. Az E. egész hosszában, a Septmier lejtőjén, a Lunghino-tóból fakadó Inn folyik végig; a völgy felső részében átmegy a Sils (4800 m. hosszu, 1400 m. széles), a Silvaplana, a Campfer és Sanct-Moritz-tavakon és csak ennek elhagyása után veszi fel az Inn nevet; 23 mellékvölgyből 55 glecser vize táplálja ezen részében. Az E.-t az Inn balpartján 3-3400 m. magas (a Piz Lagrev 3170 m., Piz d'Err 3395 m. magas (a Piz Kesch 3417 m., Piz Linard 3416 m., Piz Buin 3327 m.), glecserekkel takart hegyek választják el a graubündeni Oberhalbstein, Bergün, Davos, Prättigau és a tiroli Patznaun-völgytől; az Inn balpartján a hatalmas Piz Bernina (4052 m.), a Bernina-hágótól K.-re pedig alacsonyabb, sziklás hegyek: a Piz Languard (3266 m.), a Piz Quatervals (3157 m.), a Piz Seesvenna szegélyezik és különítik el Veltlintől, Bormiotól, a Münster-völgytől és a tiroli Vintschgautól. Az éghajlat, különösen Felső-E.-ban, igen zord. «Kilenc hónapig tart a tél és 3 hónapig hideg van», mondja az E.-i közmondás. A hőmérő néha 0 alá 30° -nyira száll le. Augusztus végétől éjszakánként fagy és néha nappal is havazik; októberben a tavakat és folyót már jégkéreg borítja; 1799 máj. 4-én Lecourbe generális átmehetett a Sils-tó jegén egész tüzérségével együtt. A föhn tavasszal gyakran fuj; néha rendkivül heves. A levegő nyáron rendkivül könnyü; télen olyan száraz, hogy októbertől áprilisig a hust a szabad levegőre teszik kiszáradás végett; nyáron a hőmérő néha 30:0.04166670-ra emelkedik. Ennek dacára az E. éghajlata igen egészséges, különösen a tüdőbetegekre nézve kedvező, a miért sokan is látogatják; nagy számmal vannak azok is, a kik csak nyári tartózkodásul keresik fel. A Felső-E. kopár, glecserekkel takart hegycsucsai alatt, különösen a Berninán, a Rosegen, a Lanquardon, Sils és Silvaplana, továbbá Scanfs és Pontresina környékén sürü fenyőerdők terülnek el; az erdők közt ponpás havasi legelők láthatók, amelyeken főképen juhokat legeltetnek, s amelyek a barátságos helységekkel együtt az E. zord külsejének némi változatosságot kölcsönöznek. A Felső-E.-nak a széna az egyedüli terméke; az Alsó-E. éghajlata kevésbé hideg; rajta a rozs, az árpa, zab már jól megterem. A lakosok száma (1888) 12435; csaknem mindnyájan protestánsok, ladin nyelven beszélnek; egyedül Taraspban laknak katolikusok, kik németek. Mivel a mostoha természet az embereknek nem nyujt elég táplálékot, a lakosok közül sokan kivándorolnak Francia-, Olasz- és Németroszág városaiba, hogy ott mint cukrászok, kávésok, csokoládé- és likőrgyárosok szerezzék meg élelmöket, s a mint tehetik, visszatelepedjenek hazájukba.
Politikai tekintetben az E. 2 kerületre van felosztva: 1. az Inn, Alsó-E.t foglalja magában 1011 km.2 területtel, 6332 lak.; főhelye Schuls v. Sacol; jelentékenyebbek még: Zernetz, Süs v. Such, a hol a Fluela-hágón átvezető ut végződik, végre Tarasp (l. o.). - 2. Maloia-kerület Felső-E.-t foglalja magában 706 km.2 területtel, 6332 lak.; főhelye Samaden; egyéb jelentősebb helységek: Sanct-Moritz (San-Murezzan) ásványvizforrással, amelyet már 1539. Paracelsus dicsért; Silvaplana, Campfer, Sils, Cresta, Celerina, Punt v. Ponta Campovasto, ahol az Albulán át vezető ut végződik és Pontresina, az E. legszebb helysége egy mellékvölgyben, amelyet a Flatzbach öntöz.
Az E.-t az ókorban állítólag etruszkok népesítették meg, akik 587. kr. e. Rhaetus vezérlete alatt vándoroltak be. A lakosok külseje, fekete haj és szemek, barna arcbőr, D.-i eredetre vallanak. A rómaiak szintén behatoltak Svájc ezen részeibe. A középkorban Chur püspükei voltak az E. urai, akik azonban ez uralmat már korán kénytelenek voltak megosztani Tirol grófjaival. A német birodalmi hatalom gyengülésével a XIV. sz.-ban E. lakói a szomszéd völgyek lakóival, függetlenségük megóvása végett, szövetséget kötöttek. 1499. I. Miksa az osztrák hatalmat az E.-re is ki akarta terjeszteni és Alsó-E.-t el is foglalta, de a Calven mellett vivott csatában vereséget szenvedtek a hadai és a császár a baseli békében (1499 nov. 22.) hódításáról kényszerült lemondani. A 30 éves háboruban 1621. és 1622. Ausztria ujból elfoglalta Alsó-E.-t és a lakosok csak 1652. váltották meg magukat az idegen uralom alól, Tarasp kivételével, amely helység csak 1815. csatoltatott Svájchoz. V. ö. Rey: La Haute-E. 1851. Papon: E. Zeichnungen aus der Natur u. dem Volksleben eines unbekannten Alpenlandes. 1857.; Lebert H. dr.: Das E. 1861; Ziegler: Topogr. Karte v. Ober-E. 1: 50000. 1873; Liégeard: A travers l'E. 1877; Caviezel: Tourist's guide to the Upper-E. 1877; Waltenberger: Führer durch Unter-E. 1877; Biermann: St.-Moritz u. das Ober-E. 1881; Caviezel: Das Ober-E. 1886.
(franc., ejtsd: angazsman), a. m. kötelezettség; a tőzsdén határidőre kötött és még folyamatban levő spekuláció. E szerint lehet szó nagy v. kisebb E.-ről, továbbá hausse- vagy baisse-E.-ról, a szerint, a mint a kötelezettség nagyobb vagy kisebb mennyiségü értékpapirra szól, illetőleg a spekuláció az értékpapirok emelkedéséből vagy csökkenéséből óhajt hasznot huzni.
50 km. kerületü, hegyes és erdős sziget Szumatra DNy-i végében, Benkulen németalföldi residencyhez tartozik. Lakosai mintegy 6000. Junghuhn és Van Leent szerint a battatörzshöz tartoznak.
(franc., ejtsd: an gárd) a. m. megtámadtatásra készen lenni; vivásban az az állás, mellyel a vivást megkezdik.
(gör.) a. m. hasbeszélő, engasztrimanteia, jóslás hasbeszélés segítségével.
a fölérendelt parancsának teljesítése az alárendelt által; az engedelmesség foka és határai azon fordulatnak meg, milyen az engedelemmel tartozónak alárendeltségi viszonya a főkép rendelthez. Vak engedelmességgel senki sem tartozhat senkinek. Másrészt vannak életanyagok, ahol az engedelmesség megtagadása a szóban forgó ügyet a legnagyobb mértékben veszélyeztetheti (katonaságnál); ott az engedelmesség megtagadásának csak azokban az esetekben van helye, amidőn nyilvánvaló törvénytelenséget parancsolnak az alárendeltre. Az engedelmességtől különbözik az engedékenység, melynél csakis akaratból vetjük magunkat alá más akaratának. Nagy szerepe van az E.-nek az erkölcsi nevelésben, kivált annak alsó fokán, amelyet sokan kormányzásnak szoktak nevezni. A gyermeknek, tudvalevőleg, már nagyon kicsiny korában van akarata; az akaratát végre is hajtja, azaz cselekszik. Ámde egy bizonyos koráig akaratának a rugói csakis ösztönök és vágyak. Addig tehát, mig a nevelés a növendék lelkében fel nem építi az erkölcsi belátást, amely egyedül jogosult rugója az emberi cselekvésnek, okvetlenül követelni kell a gyermektől, sőt ha szükséges, kényszeríteni is kell, hogy az ő, vágyaktól sugallott akaratát vesse alá nevelője akaratának. Más szóval: az erkölcsi belátás ébredéseig bizonyos cselekedetekre nézve a gyermek akarata helyébe a nevelő, a felnőtt akaratát teszi, az ő hiányzó belátását a nevelő belátásával pótolja a nevelés. A nevelő a maga akaratát parancs és tilalom alakjában kijelenti, a növendék pedig tartozik e szerint indulni, vagyis engedelmeskedni. Az E.-re való szoktatásban legelőször is szükséges könnyüvé tenni a gyermeknek az E.-t. Ez leginkább ugy történik, hogy azt csak a fontos cselekedetekre nézve követeljük és nem holmi apró-cseprő, jelentéktelen dolgokra nézve is. A sok parancs és tilalom, amely sok esetben nem is annyira a növendékre való tekintetből, mint inkább a nevelő kényelméből folyik, nehézzé teszi az E.-t. eltompítja a parancs hatását és nem egy esetben képmutató, szolgai lelkületet eredményez. Szükséges továbbá, hogy a nevelő parancsa rövid és határozott legyen. Tévedés volna azt hinni, hogy hatásosabb a parancs v. tilalom, ha okát adjuk. Ellenkezőleg, gyöngébb lesz, mert a gyermek a megokolásban csak mentegetést hall. Végre a megfontolva kiadott parancstól kényszerítő ok nélkül nem szabad elállani és sehogy sem szabad türni mások beavatkozását, akik a nevelő és növendék közé tolakodván, közbenjáró és békítő törekvésükkel botorul lerontják azt, amit a nevelő sok fáradsággal épített. E. egyházi értelemben l. Evangeliumi parancsok.
Ugy rendőri, valamint kicstári szempontok kivánják, hogy bizonyos cselekvények csak előzetesen kieszközölt E. alapján teljesithetők. Ez E.-k kiadását hatósági vizsgálat v. legalább véleményezés előzi meg - egynehány E. kiadása tisztán kincstári szempontból - tehát dijak lefizetésétől függ. Ott, hol embersokaság megfordul, ott ugy a rendőri, valamint a kincstári szempontok összeesnek és e cselekmények teljesítése (táncvigalmak, hangversenyek, zene- és dalestélyek, tüzijátékok, műlovardai előadások, erőmutatványok, nyilvános helyeken tartott előadások stb.) engedély kiadása és dijak lefizetésétől függ. Az illetékek olyformán rovatnak le, hogy a hatósági engedélyért benyujtott kérvényekhez a megfelelő bélyegjegyek mellékeltetvén, a hatósági E. megadásakor hivatalból felragasztatnak, elutasítás esetén pedig a folyamadónak visszaszolgáltatnak. A rendőri szempontok, melyek az ily E.-k kiadásánál irányadók, rendszerint közbiztonsági, tüzbiztonsági, közrekölcsi és közegészségügyiek.