l. Brown szigetek.
(franc., ejtsd: anzsanbman), a. m. átlépés, a gondolat átvitele a sor vagy sztrófa határán tul a másik sor vagy sztrófa elejére, amit a régibb francia poétika az alexandrinban szigoruan tiltott, kivált a bezáró rimen tul terjesztést. Szélesebb értelemben E.-nak nevezik nemcsak a mondat áthágását a következő sor elejébe, hanem a szólam megszakítását is az egyik sor vége és a másiknak kezdete közt, sőt előfordulhat a szó megszakítása is.
(franc., ejtsd: anzső) a. m. betét, a játéknál.
(a görög ankausis a. m. beégetés szóból), az ókori népeknek az az eljárása, amellyel irásra szolgáló tábláikat olvasztott viasszal vonták be. De van egy másik jelentése is és manap rendesen ebben az értelemben használják, a festészet technikájának egy neme, amelynél a viaszt használják a festékek kötőanyagául. Az égetésnek itt az a szerepe van, hogy a viasszal kevert festékeket használatuk előtt megmelegítették, továbbá, hogy a táblán magán a festéket izzó szerszámmal tisztították le (l. Viaszfestés). V. ö. Cros et Henry, L'encaustique et les autres procédés de peinture cher les ancieus (Páris 1885); Donner und v. Richter, Über Technisches in der Malerei der Acten, insbesonders in der E. (Lipcse 1885).
l. Agyvelő.
l. Agyvelő.
(gör.), tulajdonképen az agyvelő betegségét jelentené általában, de ezen kifejezés jóformán csak az ólommérgezésből származó sulyos agyvelőbántalomra: az E. saturnina-ra van jelenleg alkalmazásban; némelyek E. alcoholica-nak nevezik a szeszes italok behatása folytán keletkezett agyvelőbetegséget. Az E. saturnina az ólommérgezésnek legsulyosabb alakja, leginkább olyankor fejlődik ki, amidőn már másféle ólomtünetek mutatkoztak, s az illető beteg mégis folytatta mesterségét. Általában bizonyos hajlandóság mutatkozik egyes egyéneknél ezen bajra, ami megmagyarázza, hogy többnyire már az ólommal való foglalkozás első idejében szokott beállani, mig akik eleinte mentesek maradtak, azok később sem kapják meg. A betegség néha egészen váratlanul a legsulyosabb görcsrohamok alakjában jelenik meg, mig máskor fejfájás, időleges megvakulás lepik el a beteget (melankolia), vagy pedig tulizgatottá lesz, társait megtámadja, tör, zuz. Majd hirtelen összeesik, összes testizmait megfogja a görcs, rángatóznak, végtagjai, száján véres hab jön ki, s e roham végével álomkóros állapot (tehát hasonló lefolyás mint az epilepsziánál) köszönt be, amelyből a beteg lassan magához tér. Ilyen rohamok gyakran igen sürün ismétlődnek. Ezen sulyos kórkép ugyan elég számos esetben végződik halállal, mindazonáltal nem ritkák a gyógyult esetek sem. A betegség okát az agyvelő sejtjeire ható ólom képezi. Az E. gyógyítása összevág az idült ólommérgezés kezelésével, emellett az általános idegnyugtató szerek javalvák.
(gör.), sebészeti operációknál szükséges olyan kézfogások, melyek bizonyos rendszeres összefüggésükben az operációt alkotják, tehát az operáció egyes elemei. Értjük alatta továbbá általában az operációkat magukat is.
enchiridion (gör.), voltaképen az, amit az ember «kezében tart», ezért a. m. kézikönyv, valamely tudomány rövid foglalatja. E.-nak hitták a Luther kis kátéját is.
a Zeus ellen fellázadt gigások egyike, kit Zeus villáma, vagy pedig Athéna sujt, s az Etna alá temet.