(lat.) a. m. a dolgokat szükségtelenül megnövelni nem szabad, metafizikai sarktétel, melynek értelmében nem szabad fölösleges módon, valamely jelenség magyarázatára uj okozó dolgokat fölvenni. Ha a fénytüneményeket a levegő hullámzó mozgásából lehetne leszármaztatni, nem volna szükséges külön étert fölvenni; ha a hőjelenségeket az éterből is lehet származtatni, nem szabad a magyarázatban uj hőanyaghoz folyamodnunk.
(lat. ens-től) a. m. a létező, a skolasztikus filozofia műszava; jelenti vmely létező dolog mivoltát.
Luzern svájci kanton egyik vidéke, annak D-i részében Obwalden és Bern közt, magában foglalja a Kis-Emme és az Ilfis felső völgyeit; külön járást alkot 400 km2 területtel, (1888) 16662 lak. Szükebb értelemben véve, E. csak a Kis-Emme felső völgye a Wohlhuseni kanyarulatáig. Balról a Napf. (1408 m.) és kiágazásai, jobbról pedig a Bäuchlen (1741 m.), a Farneren (1574 m.) és a Bramegg, hosszura elnyult erdőkkel és legelőkkel takart hegyhátak szegélyezik. Vadregényesebbek a mellékvölgyek, amelyeket a Schrattenfluh (2076 m.), a Feuerstein (2042 m.), a Schafmatt (1980 m.) magas hegyek fognak körül. A lakosok foglalkozása az alpi gazdálkodás, a sajtkészítés és fakereskedés. A legfontosabb helységek Escholzmatt (3086 lak.), Schüpfheim (2808 lak.), a járás székhelye, és E. (2720 lak. E. régebben osztrák uralom alatt állott; 1405. Luzernhez került; ennek uralma ellen lakói több izben föllázadtak. A legjelentékenyebb lázadás az 1653-ki volt, amidőn Escholzmatti Schybi Keresztély vezérök alatt Luzernt is ostrom alá fogták, de végre mégis meghódolni voltak kénytelenek. A városi uralom alól csak 1798. szabadultak fel. V. ö. Schnyder de Wartensee: Histoire de l'E.
Joh. Müll. (állat), féregalaku élősdi csiga, mely a tengeri ugorkák osztályába tartozó Synapta digitata testüregében élősködik; álcái, amelyeknek a Synaptákba való bevándorlása és átalakulása még ismeretlen, a Naticidák családjába tartozó tengeri csigákéhoz hasonló héjjal (csigaházzal) vannak borítva s ezért, meg mert az álcák egyebekben is megegyeznek a Naticidák álcáival, a rendszerezők ezt a sajátságos visszás átalakulással fejlődő eltorzult csigát a Naticidák családjába osztják be.
l. Csirahártya.
(gör.), l. Rovarok.
(gör.), általában mindazon állatok, melyeknek tápláléka kizárólag, vagy legnagyobb részben rovarokból kerül ki. Az állatországban több olyan állatcsoporttal találkozunk, melyeket ezen elnevezés alatt foglaltak össze, igy p. vannak ilyen Denevérfélék, Hártyásszárnyuak és Erszényes emlősök. Magyarul Rovarevőknek nevezhetjük, de megkülönböztetendők a Rovarevő emlősöktől (Insektivora).
a rovarok leirása, rajza, l. Entomologia.
az izeltlábu állatok bőrvázát felépítő szerves anyag, l. Chitin.
(gör.), megkövesedett rovarok. Ezek közül főleg azok érdekesek, melyek a borostyánkőbe zárva fordulnak elő.