hatóság, a mely az állam vagy törvényhatóság, vagy község nyilvános építkezéseit vezeti. A. m. k. kereskedelmi miniszteriumban az ut- és középítészetnek külön szakosztálya van, mig az orsz. m. k. vizépítészeti és talajjavítási hivatal a földmívelési miniszteriumhoz tartozik.
l. Építészeti akadémia.
l. Építésjog.
Körébe tartozik mindaz, a mi az építkezésből származható veszélyek megelőzésére szükséges, vagyis a közbiztonság, az élet és testi épség, az egészség érdekeinek biztosítása, nagyobb városokban különösen a szépészet igényeinek érvényesítése. A tulajdonjognak tartalmát, melynél fogva a tulajdonos dolgát kénye-kedve szerint használhatja, tehát telkén is tetszése szerint építkezhetik, a közbiztonságnak, a forgalom szabadságának, a tisztaságnak, az egészségben a szoros együttélésből (különösen a városokban) folyó tekintetei lényegesen korlátozzák. Faluhelyen sok lehetséges, a mi már kisebb városokban a közérdekbe ütköznék, nagy városokban a kiemelt tekinteteknél fogva egyenesen megengedhetlen. Igy az egyes házak közötti szük közök, a minőkkel faluhelyeken, sőt kisebb mezővárosainkban találkozunk, a nagyobb városokban a tüzveszély miatt, s tisztasági tekintetekből türhetlenek, s minden rendezettebb város azért a zárt építkezési rendszert kötelezővé teszi. A világosság érdekében fontos az utcáknak iránya, mely tekintet természetesen csak uj utcák alakításánál jöhet kellően tekintetbe. Tüzbiztonság érdekében, a hol vizvezeték nincs, nagy jelentőséggel bir az, hogy lehetőleg minden háznak saját kutja legyen. Egészségügyi szempontból fontos a csatornázás, a háztelkek tisztasága, kellő szárazságának biztosítása, a pincelakások lehető eltiltása, s a mennyiben ez keresztülvihetetlen, az azokkal járó egészségügyi hátrányoknak lehető orvoslása; a lakószobáknak minimális magassága, a levegőtisztaság és világosság érdekében szükséges ablaknyilásokkal ellátása, a lépcsőház kellő szellőztethetése. Fontos a házaknak megendedhető magassága is, melynek az utca szélességével, az udvarnak nagysága, melynek a ház magasságával arányban kell állania. Ide tartoznak még a konyháknak s az árnyékszékeknek kellő elhelyezése, mely utóbbiaknak a szabadba vezető ablaknyilással ellátását feltétlenül meg kell követelni, a lépcsők az egészségre hátrányos meredekségének eltiltása; a kályhák és kémények az ártalmas füst szempontjából különös tekintetet igényelnek; az uj épületeknek kellő kiszárítása, melynek hatósági megállapítása előtt a lakhatás meg nem engedhető. Az É.-hez tartozik a tulzsufoltságnak kérdése. Az egészségügy követelményeinek itt két ellensége van: a szegénység és a szegénységnek nyereségvágy általi kizsákmányolása s az É.-nek annál nagyobb eréllyel kell fordulnia az utóbbi ellen, mennél inkább tehetetlen az előbbivel szemben.
bizonyos időszakoknak és ezen időszakokban egyes nemzeteknek, országoknak, vidékeknek építő művészeti alkotásaiban észlelhető egysége a térbeli elrendezésnek, a szerkezetnek, a külső formáknak és diszítésnek; vagyis azon közös tulajdonságok, melyek ez időszak és ország mestereinek alkotásait jellemzik. L. Építészet.
azon szabályzatok összesége, amelyek szerint egy építész munkájáért honorálandó. Az építész munkadija rendszerint az építkezési összeg bizonyos százalékában állapíttatik meg; magasabb a százalék, ha az épület diszesebb és az építész szakmájába vágó minden munkát elvégez, és alacsonyabb, ha az épület egyszerübb és ha az építész a szakmájába vágó munkának csak egyes részeit végezi. A százalékot egyes országokban a törvény határozza meg. Nálunk a törvény e tekintetben még nem intézkedik, de a magyar mérnök- és építész-egyesület által 1892. kidolgozott É.-át már nagyon sok hatóság alkalmazza és remény van reá, hogy az nemsokára általánosan kötelezővé fog tétetni. A nevezett dijszabályzat az építészi munkálatokat 5 osztályba sorozza. Az elsőbe tartoznak az egész egyszerü gazdasági- és lakóépületek, a másodikba és harmadikba a nagyobb és gazdagabb építkezések, a negyedikbe és ötödikbe a palotaszerü épületek, gazdag külső és belső diszítések stb. A százalék az osztályok szerint az építkezési összeg 2 %-ától annak egész 11 %-ig emelkedik.
l. Építési műhelyek.
(gör.) a. m. melléknév, ill. jelző. - E. ornans, a. m. ékítő jelző, különösen az állandó költői jelző Homérosnál és utánzóinál, p. a gyorslábu Achilleus, a rózsaujju Eós vagy hajnal.
(gör.-lat.) a. m. felhámképződmények. E. a test külsejével nyilások utján közlekedő szervek belső borítéka, amelyet hámsejtek (E.-sejtek) képeznek. Igy a szájüreg, a garatüreg, a nyelőcső, a gyomor, a belek belső bélését E. (E.-sejtek egy vagy több rétege) takarja s védi a behatásoktól, vagy a vékonybelekben felszivó szervül is szolgál. A mirigyek kivezető csöveit mindenütt szintén E.-sejtbélés takarja, sőt a mirigyek elválasztó sejtjei is rendesen E.-képződmények. - E. a botanikában a gyengébb részek, p. a szirmok, bibe, a gyümölcs külső falának bőre; nagyon gyenge falu, többnyire kissé kidomborodó (boltozatos) sejtek alkotják. Fiatal korban mindig jelen van, de nem soká marad meg, hanem vagy elpusztul. v. epidermis és epiblema lesz belőle; l. Bőrszövet és Belbőr.
az építészeti rendészet körébe tartoznak. Céljuk: a) tüzvész, s a szerencsétlenségek - p. épületek összeomlása - elleni óvóintézkedések; b) egészségügyi; c) szépítészeti tekinteteknek érvényesítése és biztosítása. Az É. lehetnek általános, az egész országra kiterjedő, vagy helyi természetüek. Rendszeresen kidolgozott általános É. nálunk mindeddig hiányoznak. Megjegyezhetők: 1. az 1886. évi XXII. t.-c. 22. §-a szerint a rendezett tanácsu városok az építészeti és közegészségi rendőrséget önmaguk kezelvén, minden városban, sőt községben az építészeti rendészetről külön e célra választott bizottság gondoskodik (építészeti, szépészeti bizottságok); 2. oly üzlettelepeknek felállításához, melyek fekvésük vagy az üzlet minősége által a szomszédságot vagy általában a közönséget háborgatják, károsítják vagy veszélyeztethetik, iparhatósági engedély szükséges; ily üzlet-telepeknek minden lényeges átalakítása az iparhatóságnak bejelentendő; 3. minden magánépítkezés, kisebb igazítások és átalakítások kivételével, csak a községi előljáróság engedelmével történhetik; az engedély megadhatása vagy megtagadása fölött a közs. előljáróság a bemutatandó részletes építkezési tervek alapján, s szükség esetében a szomszédoknak is meghallgatásával határoz; 4. nyilvános közlekedési ut mellett történő építkezéseknél a figyelmeztető jelzők kiteendők; 5. az építkezésnél jó anyagok használandók; 6. az építkezésnél szükséges állványok szilárdságára különös gond fordítandó; 7. uj lakóházakba beköltözködni csak az épületnek egészségügyi szempontból megvizsgálása alapján kiadott lakhatási engedély mellett szabad.