Erdei utak építésénél okvetetlenül szükséges, hogy az építés mindig előre megállapított terv alapján történjék, mely terv valamely erdőgondnokság vagy erdőtest összes utvonalait egy hálóban egyesíti. Megkülönböztetünk: erdei főutakat, mellékutakat, vontató-, csusztató- és kéziszán-utakat. A főutak lehetőleg az erdők közepén vezettetnek keresztül s végül ország-, vizi- vagy más utakra nyilnak. A mellékutak a főutról különböző irányban ágaznak el és az egyes erdőrészek fatermésének kiszállítását közvetítik. A vontató utak rendesen a völgyek felső részeiben vannak alkalmazva és a vizi utak felfelé való folytatását képezik. Főképpen arra szolgálnak, hogy a csusztatóból kihányt vagy a völgyig máskép közelített szálfákat és fürésztönköket téli időben ökrök v. lovak által vontatott félszán segítségével a vizi utak azon pontjáig lehessen kiszállítani, honnan azután leusztathatók vagy letutajozhatók. A vontató utakat azonban a tüzifának nagyszánon való kiszállítására is fel lehet használni. A csusztató utak szálfák lecsusztatására szolgálnak és a vizi utaktól egész a vágásokig, tehát folyvást a hegyoldalakon haladnak. A kéziszán-utak a tüzifának havon és emberek által vezetett kéziszánon való kiszállítására szolgálnak és hasonlóan mint a csusztató utak, az usztató vizektől vagy vontató utaktól kezdve, a hegyoldalakon felfelé haladnak, csak hogy még magasabb régiókba hatolnak fel, mint az előbbiek. Ezek tehát az utháló végkiágazásait képezik. L. még Erdei utak építése.
(növ.), l. Farkasfü és Sisakvirág.
L. a mellékelt képet). Az erdőtermékeket a közelben levő gyártelepekhez avagy vasutakhoz elég gyorsan tömegesen és biztosan csakis vasutak segélyével lehet szállítani, de mivel az erdők egyes részei rövid idő alatt letaroltatnak, e vasutaknak nagy részét egyik völgyből avagy hegyoldalról gyakran kell a másikra áthelyezni, vagyis e vasutaknak is hozdozhatóknak kell lenniök. (l. Mezei vasutak). Hordozhatni csak könnyü felépítményt lehet, teherbirásuk tehát nagyon korlátolt, de minthogy a tömeges szállítás egyik elengedhetetlen föltétel, mindezek következtében az E.-k a tervezésekor olyan rendszert kell választanunk, melynek gyönge fölépítményén, csekély önsulyu, de tömeges szállításra alkalmas kocsik közlekedhetnek. A régi kezdetleges bányavasutak mintájára nagyon változatos szerkezetü E.-akat építettek. Hazánkban számos, kiválóan tanulságos E. van. Nagyobbrészük u. n. gurító pálya. Az üres kocsikat fölfelé lovakkal vontatják fel, a megrakott kocsik pedig a rendesen nagyesésü lejtőkön fékezés mellett gurulnak lefelé. E vasutaknak egyik legtanulságosabb példája az aradi és csanádi egyesült vasutaknak Jószáshely állomásából kiindulólag épített E.-ja. Legnagyobb emelkedése 72 ° /00. A legkisebb kanyarulat sugara 10 m. Nyomszélessége 76 cm. Az alépítmény koronaszélessége 2 m. A bükktalpfák mérete 1,40 m. 18/15 cm. Az acélsinek sulya 6,4 kg. függő ütközéssel. A nagyon éles kanyarulatokban vezető sinek vannak alkalmazva. A felépítmény annyira könnyü, hogy egy sinpárt talpfáival együtt két munkás könnyen továbbvihet. A kocsik sulya 1,1 t., teherbirásuk 5,0 t. A rakodó lap belső hossza 4 méter, szélessége 1,6 m. Megrakható 1,4 m. magasra. Egyszerre 10 m3 hasábfa fér reá (l. 1. és 2. ábra)
[ÁBRA] 1. ábra. Erdei vasuti kocsi.
[ÁBRA] 2. ábra. Erdei vasuti kocsi.
A kocsik két négykerekü állványon nyugszanak. A felső szerkezet az utóbbiakon foroghat. A kerekek átmérője 40 cm. A padozat kivételével minden alkotórész acélból és vasból készült. A kocsik fékei ugy vannak kombinálva, hogy a kocsikisérő képes még a megengedett 15-20 kilométer sebesség mellett is egy állásból megfékezni mint a két négykerekü csavaros fékkel fölszerelt állványt külön-külön, de egyszerre is. A meddő suly aránya a haszonsulyhoz 22 %. A pálya kilométere járóművekkel együtt 5000 frtba került. A régebben épült E.-kon a szálfákat két külön kocsira erősítve gurítják lefelé. Ujabban több nagyszabásu vasutvonal épült, melyek több vizválasztón haladván át, használhatóságukat nem lehetett a talaj viszonyainak felhasználásával biztosítani. A vontató erőt a lokomotiv adja. Szerkezetük a keskenyvágányu vasutakéval azonos, de mivel főjellegük az ideiglenesség és személyeket szállítaniok nem szabad, alépítményük egyszerübb és vezetésük merészebb, miként az a 3. és 4. ábrán
[ÁBRA] 3.ábra. Erdei vasút a háromszéki havasokban.
[ÁBRA] 4. ábra: Erdei vasút a szélkapunál Kovászna fellett.
Ideiglenes jellegük következtében különösen falazott hidfőket nem építenek, hanem egymásba rovátkolt fagerendákból avagy száraz kőrakásból csinálják. Néha a farekeszeket a patakokból szedett görgeteg kövekkel rakják tele. Minde vasutak engedélyezése ma még ingatag alapon áll, amennyiben engedélyezésükkor majd a közmunka- és közlekedési miniszteriumnak 1886-ban 40321. számmal kiadott és a szállítható mezei vasutak engedélyezését tárgyaló szabályrendeletet veszik alapul, majd iparvasutnak nevezvén el, a miniszterium tárgyalja engedélyezésüket. Mindkét esetben az eljárás majdnem olyan körülményes, mint az «engedélyezés» cimszó alatt ismertetett, csak a vasut költségeit nem birálják meg és az engedélyező tárgyalás lesz mellőzve.
A fának vizen való szállítása, akár usztatás, akár pedig tutajozás utján történjék, mindenekelőtt feltételezi az e célra felhasználandó patakok s folyók szabályozását. E műveletet az általános vizépítészettan szabályai szerint hajtják végre s ugyanazon művek nyernek alkalmazást, csakhogy lehető egyszerü, olcsó és a helyi viszonyoknak, valamint a különleges célnak megfelelő kivitelben. Ezenkivül szükségesek a vizhiány elhárítását célzó művek és berendezések, milyenek a bukógátak, zsilipek, duzzasztók, usztató csatornák, gyüjtő és tápláló csatornák, vizgyüjtők. Végre az usztatás természete a gerebek (l. o.) építését teszi szükségessé, a tutajozás pedig a bekötő- és kifogóhelyek berendezését nem nélkülözheti.
a jogban mint jogérdek a jognak sértetlenségéhez füződő érdeket, olykor magát a jogot jelenti. Mint vagyoni érdek «id quod interest», l. Kár.
alatt értjük azt az eljárást, melyet a feladó a vasutaknak fuvarozás céljából átadott árujának pontos, a szállítási határidőn belül végzendő szállításához füződő érdeket, a fuvarlevélen betükkel megjelölt összeg erejéig biztosítja. A vasut a szavatosságot a vasuti üzletszabályzatban megállapított mértékig vállalja el és azért dijszabásilag megállapított fuvardijpótlékot szed.
A perjognak feladata oly biztostékokról gondoskodni, amelyek a perben eljáró birói és más közhatósági személyeknek pártatlanságát és elfogulatlanságát lehetőleg biztosítsák, valamint, hogy a tanuk és szakértők az ügy kimenetelében érdeklettek ne legyenek. Ezen alapszik a törvényeknek az az intézkedése, mely szerint a birák s más közhatósági személyek bizonyos ügyek elintézéséből a törvény erejénél fogva kizárvák, vagy a felek, vagy azok egyikének kifogása folytán mellőzendők. Valamint ezen alapszanak a tanuk s szakértők ellen érdekeltség cimén emelhető kifogások. Polgári ügyekben a polg. perrendtartás szerint birói személynek nem szabad oly ügyekben résztvenni: a) melyekben saját személyénél fogva érdekelve levén, közvetlenül vagy közvetve kárt vagy hasznot remélhet; b) melyek által felesége v. jegyese, fel- v. lemenő ágbeli rokonai vagy oly személyek vannak érdekelve, kik vele negyediziglen oldalrokonságban v. másodiziglen sógorságban, továbbá fogadott szülői v. fogadott gyermeki, v. gyámsági v. gondnoksági viszonyban állanak; c) melyekben mint tanu, szakértő, képviselő v. közbenjáró működött; d) felső biróságnál olyan ügyekben, melyeknek alsóbb birósági előadásában v. elintézésében részt vett; e) a fél kifogása folytán mellőzendő az a biró, aki a felek valamelyikével ellenséges v. peres viszonyban áll. A büntető ügyekben ugyanezek a kizárási és mellőzési okok érvényesek. Az a) alatti saját személyében való érdekeltség esetéhez tartozik jelesül az az eset, ha a birót a büncselekmény sértett v. károsított fél minőségében érinti. Kizártnak tekintendő továbbá az a biró, aki az ügyben mint kir. ügyész v. rendőri közeg működött. A fő- (vég-) tárgyaláson való gyakorlásából ki van zárva a biró, aki a perben mint vizsgáló biró járt el. É. miatt az ellenfél kifogása folytán tanuságtételre nem bocsájthatók: a) a bizonyító fél meghatalmazottja általában, ügyvéde pedig abban a perben, melyben a felet képviselte v. képviseli; b) akik vallomásaikból, v. a pernek kimenetelétől közvetve v. közvetlenül kárt v. hasznot várhatnak; c) akik a bizonyító fél ellenfelével ellenségeskedésben v. perben állanak; d) a bizonyító fél felmenő v. lemenő ágbeli rokonai, ha az ellenfélhez is hasonló viszonyban nem állanak; e) a bizonyító fél házastársa és jegyese. Az oldalrokonok és sógorok, valamint a munkaadó mellett felhivott szolgálati személyek mellőzése a biró megitésétől függ. A szakértőkre ugyanezek a szabályok érvényesek. A büntető eljárásban a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvénél fogva az É.-i esetek a tanuk kihallgatásának akadályául nem szolgálhatnak, a tanuvallomás bizonyító erejét azonban a biróság szabadon mérlegeli. Szakértőkül az É.-nél fogva nem alkalmazhatók, akik a terhelttel vagy károsítottal közeli rokonsági, házastársi, örökbefogadási, gyámi vagy gondnoki viszonyban állanak, vagy a büncselekmény által maguk kárt szenvedtek. - Érdekeltség v. érdekcsoport, különösen bizonyos érdekben levő művek, p. vizszabályozás, viz elleni védelem, stb. létesítésére egyesülők szövetkezete. A vizszabályozási érdekeltségek viszonyait l. Vizjog.
érdekfeszítő (eszt.), külső esztétikai tulajdonság, melynek értéke csupán a kiváncsiság kielégítésében fekszik és melynek forrása a költőnél nem a sziv, hanem a találékonyság, főleg a csomó megkötésében. Igaz, hogy csupán érdekfeszítő elbeszélés és drámairás sokszor diadalt ül a valódi költőiség felett, de könnyen feledékenységbe is megy, mert ujabb és ujabb találékony elmék bukkannak fel, melyek a közönség kiváncsiságát és idegfeszítésre való vágyát mindig durvább eszközökkel ki tudják elégíteni. Az érdekfeszítéshez a problema jó kifejtése, a csomónak kiváncsiságot gerjesztő megkötése, a kitérések és hosszuságok mellőzése, ügyes epizódok és jól kiszámított változatosság kellenek.
mely szerint a törvényhozás alsóháza nem ugy, mint jelenleg a népnek képviselőiből, hanem a köz- és társadalmi életet mozgató nagy érdekek (vallás, tudomány, művészet, ipar, kereskedelem, földművelés stb.) képviseletéből alakulna. E rendszernek az elméletben számos és lelkes hivei vannak, de azért kifejtése különösen a részletekben, még sok kivánni valót hagy fenn arra nézve, hogy előnye a maival szemben bebizonyultnak legyen tekinthető. (L. Képviseleti rendszer). Gyakorlati alkalmazásának némely jelenségeivel azonban már itt-ott találkozunk. Igy Ausztriában is, a koronaországok törvényhozásában, ott látjuk a főbb papságot és az egyetemek rektorait, mint a vallási és tudományos érdekek képviselőit, tobábbá a nagybirtokosságnak, a kereskedelmi és iparkamaráknak, a városi és falusi községeknek küldötteit.
A politikának éltető eleme minden időben és mindenhol az érdek. S amennyiben a politikának célja éppen az állam, a nemzet, az uralkodóház, a kormány stb. érdekeinek védelme, minden politika szükségszerüen É. Szorosabb értelemben azonban É. alatt az érdekeknek egyoldalu érvényesítését tekintet nélkül az összesség érdekeire, sőt azok ellenére is szokás érteni.