(Erdeu, Erdev, Erdey). Régi magyar személynév, mely a törökös Orman, Urman (a. m. erdő) változatban is divatozott az Árpádok alatt. Az alsóbb néposztálynál azonban nem igen találjuk, hanem főleg a várjobbágyoknál és kisebb nemességnél. A név a kicsinyítő d képzővel, Erdőd alakban is előfordul.
Vadon tenyésző fanemekből álló s az erdőgazdaság céljaira szolgáló terület, mely ha még a maga természetes eredetiségében, az ember minden beavatkozásától érintetlenül áll; őserdőnek (l. o.) neveztetik. Az E.-nek ugy az erdőbirtokos, mint a közjólét szempontjából nagy jelentősége van. Az erdőbirtokos szempontjából csupán jövedelmi forrást képez, melynek legfőbb jövedelmét, a főhasználatot képező fa adja, a mellékes haszon pedig a mellékhasználatot képező; kéreg, gyanta, alom, erdei gyömölcsök, vad stb.-ből kerül ki. A közjólétre közvetetlenül gyakorolt hatása a különféle s részben a legfontosabb és nélkülözhetetlen szükségleteknek kielégítésében nyilvánul; ilyen szükségletek p. az épületfa, tüzifa, különféle szerszámfa, stb., másrészt pedig a népesség jó részének biztos munka- s jövedelmi forrásául szolgál. Közvetve a közjólétre jótékonyan hat azáltal, hogy más gazdasági művelés alatt álló területeknek, épugy az ember lakóhelyeinek hathatós védelmet nyujt a különböző elemi csapások káros hatása ellen, kiegyenlíti a klima szélsőségeit s mérsékli a lefolyó csapadékok romboló hatását.
Az 1875. évi VII. t. c. 6. §. c. pontja szerint adómentesek olyan erdősítések, melyek másnemü művelésre tartósan nem használható területeken, jelesen: futóhomokon, köves vagy vizmosásos silány szántóföldeken v. legelőkön, erdei kopár tisztásokon vannak, az erdősítés nehézségéhez képest 20-40 évig, mely idő letelte után ily területek, akkori minőségük szerint megadóztatandók. A letarolandó erdőtalaj ujra befásításával e kedvezmény nem jár. E szakasz azt is mondja: «a változás, melyen az adómentesség alapszik, annak bekövetkezésétől számítandó egy év alatt az adóhivatalnál bejelentendő, különben az adómentességi igény elenyészik».
Az 1876. V. t. c. 33. §-ának második bekezdése azt mondja: hogy kis és nagy községekben épugy, mint rendezett tanácsu városokban, a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási költségek (vagyis a községi adó) az összes egyenes államadók arányában vettetnek ki. Az erdőtörvény 16. §-a szerint minden rendszeres gazdasági terv szerint kezelt erdő oly kedvezményben részesül, hogy az után a községi adó csak a fizetett egyenes állami adók felének arányában vettetik ki.
v. erdészeti akadémia, l. Erdészeti szakképzés.
Az állabok összesége adja az erdő alakját, mely függ keletkezési módjától, a fanemtől, kortól, a fák záródásától és egyes részeinek növekedésétől. Az erdő főalakjai a következők: 1. Szálerdő (l. o.). Felujításának és kezelésének módjai szerint keletkeznek mellékalakjai: a tarvágásos, vetővágásos szálerdő, a szálaló erdő és a legelő erdő. 2. Sarjerdő (l. o.). Mellékalakjai: a botfaerőd, kapáserdő, nyeső erdő és csererdő. 3. Középerdő (l. o.) több alakkal, igy a normális középerdővel, szálerdőszerü és sarjerdőszerü alakkal. Magassági fekvés és termőhely szerint a következő erdőalakokat különböztetjük meg: 1. Berki erdő, a folyamok árterületein, de egyszersmind a mocsarak mentén elterülő lágy lombfaerdők egyes kemény fákkal vegyesen, mint tölgy-, szil-, juhar-, kőris stb. Ezen erdők talaja buja, a fák nagy méretüek, a 40 m. magas tölgy, kőris nem ritka. A folyamok árterületein lerakodó iszapos homok a talaj termőerejét fokozza s a fák ennélfogva oly gyors növésüek, hogy a tölgy vastagodása sokkal jelentékenyebb a hegységi tölgyekénél. 2. Lapályi erdő (l. o.). 3. Homoki erdő (l. o.). 4. Dombvidéki erdő, többnyire kocsántalan tölggyel, de cser- és magyar tölgyet is láthatunk itt s a szükebb, árnyékosabb völgyekben a gyertyán jelenik meg tulnyomóan. 5. Előhegységi erdő (l. o.). 6. Középhegységi erdő (l. o.). 7. Magashegységi erdő (l. o.).
1. Valamely állam, ország v. uradalom erdőségeinek összege, akár területegységben (kataszt. hold), akár az összterület arányában (p. %) kifejezve, p. Magyarország erdőállománya 13200000 hold, az összterület 27 %-ka. 2. Az erdő állománya az erdő különböző nevü alkotórészeinek összege, ugyanis áll az erdőtalajból és az azt borító fák összeségéből (az állabból).
l. Erdőnevelés.
az, ha az erdőt képező állabok jellegeit célszerü felujítás és nevelés által megváltoztatjuk. Az állabátalakítás történhet fanemváltoztatás és üzemmód megváltoztatása céljából. Első esetben akkor történik, ha valamely, a termőhelynek megfelelő fanem nagyobb jövedelmet igérne, vagy az értéktelenebb fanemek értékesebbel való teljes felváltása által jövedelmezőbbekké tehetjük erdeinket; ha a meglevő fanem a behozni kivánt üzemmódnak meg nem felelne, vagy a fanemek vágásfordulója nem egyez meg, ha végül a fanemnek a termőhely nem felel meg. Állabátalakítás üzemmódváltoztatás céljából történik: ha a termőhely elszegényedett, ha a birtok megosztása vagy más eset következtében a terület nagysága az eddigi üzemmódot meg nem engedi, ha vágható állabok hiányában szálerdőből sarj- vagy középerdőre volnánk kénytelenek átmenni. Sarjerdő üzemmódból is átmehetünk szálerdő üzemmódba, ha az erdőgazdaság tőkéjét fel akarjuk halmozni, hogy a későbbi kor számára nagyobb jövedelmet biztosítsunk, vagy viszont szálerdőből sarjerdőbe, ha a tőke nagyobb részét most akarjuk élvezni, vagy a terület oly kicsiny, hogy a hosszu vágásfordulóval kezelt szálerdő üzemmódra nem alkalmas.
az erdőtalaj termőképességének és az erdő lábon álló fakészletének, vagyis az állabok fatömegének, növekvésének és korának megbecslése, és mindaz, ami ehhez megkivántatik. Tehát ide tartozik a fekvő és állófák, tönkök, farakások megbecslése, u. n. fatermési táblák felállítása stb.